( - Németország) "Ijesztően közeli Mundruczó Kornél Nehéz istennek lenni című rendezése, amelyben fantasztikus színészek lépik át a valóság és a látszat közti határvonalat. " (Süddeutsche Zeitung - Németország) "A Nehéz istennek lenni című előadás a szívünkbe markol. A realista környezet és a színészek játéka végig fogva tart. " ( - Hollandia) "Ezt az előadást, mindenképpen látni kell. Erőteljes kép egy borzalmas világról, amelyet Mundruczó és csapata úgy mutat meg, hogy az ember minden fenntartása ellenére ott marad és végignézi. A félelem, a manipuláció, a függés, a remény, a szerencsétlenség, a közönyösség és a butaság sokkolóan, helyenként egyenesen irritálóan hat, de minden pillanatában autentikus (…). Mindezt ráadásul remek színészek előadásában láthatjuk. " (Volkskrant - Hollandia) "Egy másik bolygóról érkezett megfigyelő napjaink globalizált világának bugyraiba kalauzolja a nézőket: Mundruczó Kornél Nehéz istennek lenni című rendezése egy erőszakos és kíméletlen valóságot ábrázol, négy fiatal nővel az embercsempészek markában.
Egy évvel azután, hogy a Pieces of a Woman című filmjét a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában bemutatták, Mundruczó Kornél ismét szerepel a La Biennale programjában, de ezúttal a színházi szekcióban. A Nehéz istennek lenni olaszországi premierjére szabadtéren, az Alfredo Albanese parkban kerül sor: az olasz közönség 2021. július 6-án és 7-én tekintheti majd meg az előadást. A 2010-es bemutató óta eltelt tizenegy év alatt a Proton Színház produkciója bejárta Európát, sőt még Ausztráliába is eljutott, a mostani lesz a 19. és egyben utolsó vendégjátéka. A Sztrugackij fivérek ihlette darabban Láng Annamáriát, Wéber Katát, Kiss Diána Magdolnát, Gera Marinát, Rába Rolandot, Bánki Gergelyt, Katona Lászlót, Friedenthal Zoltánt, Szemenyei Jánost és Nagy Zsoltot láthatja a közönség. A Biennale Teatro idei programját a nemzetközi hírű ricci/forte társulat alapítói Stefano Ricci és Gianni Forte állították össze. A művészeti vezetők Mundruczó Kornél rendezése mellett meghívták Hód Adrienn társulatát, a szintén magyar Hodworks-öt, illetve olyan nemzetközi alkotókat, mint például a lengyel Krzysztof Warlikowski, az angol Kae Tempest vagy a német Thomas Ostermeier.
A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
( – Németország) "Ezt az előadást, mindenképpen látni kell. Erőteljes kép egy borzalmas világról, amelyet Mundruczó és csapata úgy mutat meg, hogy az ember minden fenntartása ellenére ott marad és végignézi. " (Volkskrant – Hollandia) "Erősen megbotránkoztató és érzelmileg telített előadás. A legjobb színház, amit Adelaide az elmúlt időkben látott. " ( – Ausztrália) Az előadást 18 éven aluliaknak nem ajánljuk!
Az idei Budapest International Documentary Festival egyik legnagyobb sikerét, a Csapda a neten című cseh dokumentumfilmet a BIDF saját forgalmazásában mutatja be szeptember 16-tól országosan a mozikban. Vít Klusák és Barbora Chalupová filmjében három színésznő adja ki magát 12 éves lánynak, amivel internetes pedofiloknak állítanak csapdát. A filmnek a forgalmazó közleménye szerint két verziója van: egy oktatási (pedagógusoknak és 12 éven felülieknek szóló vágott, rövidített verzió), valamint egy rendezői teljes változat (18+). A film a cseh moziforgalmazás történetének legnagyobb nézettségű dokumentumfilmje. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
A szakértőkre már csak azért is szükség van, mert a színésznőkön óriási a teher. Hiába 19 évesek valójában, hiába tudják, hogy csak szerepjáték az egész és nem eshet bántódásuk: a filmben világosan látszik, hogy a 10 napos pszichológiai kísérlet borzasztóan megviseli őket lelkileg. Egyiküknek a forgatás után terápiára kellett járnia, és azt mondja, hogy azóta minden alkalommal felzaklatja, ha az utcán sétálva egy idősebb férfi ráemeli a tekintetét. Ebből nagyjából kikövetkeztethető, hogy egy valódi 12 éves miket élhet át, amikor ilyen helyzetbe kerül, és nem várja őt egy komplett stáb, akikkel kibeszélheti a szorongásait. Baszki, ha 12 éves lennék, levetném magam egy hídról – szakad ki az egyik szereplőből, miután hívást bont egy zaklatóval, aki megzsarolta a beszélgetés során. Egy másik színésznő pedig, maga számára is váratlanul, könnyekben tör ki, amikor rádöbben, hogy a Skype-on rácsörgő 21 éves srác tényleg csak beszélgetni akar, nem követel tőle meztelen fotókat, sőt előzékenyen figyelmezteti arra, hogy véletlenül se tegyen ilyet egy idegen kedvéért.
A találkát több esetben le is szervezik az alkotók, így egy bekamerázott cukrászdában láthatjuk, amint a szexragadozók tortaeszegetés közben próbálják meg rávenni a lányokat, hogy sétáljanak velük egyet a hegyen, vegyenek részt velük édeshármasban, vagy fizessenek és engedelmeskedjenek mindenben, ha nem akarják a félmeztelen szelfijüket viszontlátni az interneten. Általánosságban legitim a vita, hogy egy dokumentumfilmben mennyire etikus megtéveszteni és "lépre csalni" az alanyokat, és ily módon beavatkozni a valóságba, ám ebben az esetben nem nagyon lehet kérdés, hogy megérte vállalni a morális rizikót. A tömeges leleplezéssel az alkotók egyértelműen hozzájárultak a veszélyek tudatosításához, így a gyerekek biztonságának növeléséhez is. A legközvetlenebb hatás, hogy a cseh rendőrség elkérte a felvételeket és több nyomozást is indított a filmben kitakart arccal bemutatott elkövetők ellen. BIDF De talán még ennél is fontosabb eredmény, hogy a film minden eddiginél jobban ráirányította a társadalom figyelmét a témára.