Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnökeként Kovács Kázmér ügyvéd kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a hivatkozásaival egybevágó biztosi jelentést kedden ő is megkapta. Kiemelte, hogy az alapvető jogok biztosa mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az alkotmánysértés kiküszöbölése érdekében tett javaslatot. Kovács Kázmér közleményében emlékeztetett arra, 2019. novemberében fordult az alapvető jogok biztosához a 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet - közismert nevén bonus-malus rendelet - által lehetővé tett és elszabadult úgynevezett károkozói pótdíjak miatt.
Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. ( A legfrissebb hírek itt) Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja. A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.
A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat - mint alkalmazott díjemelési együttható értékét - korlátok közé szorítja.
Az MNB két ok miatt is kritizálta a biztosítókat. Az egyik, hogy nem használják a statisztikai adatokat. A másik ok a jogszabályok megkerülése a károkozói pótdíj alkalmazásával. Csalódással figyeljük, hogy a károkozói pótdíj él és virágzik, sőt 2021-ben még több biztosító használja, mint a korábbi években. A károkozói pótdíjat annak kell fizetnie, akinek a szerződéséhez a korábbi években valamilyen kárkifizetés kapcsolódott, azaz kárt okozott. Csakhogy a kötelező biztosításra vonatkozó jogszabályok szerint ezt a tulajdonképpen büntetésként értelmezhető tarifát a bonus-malus rendszernek kellene szabályoznia. Aki kárt okoz, az visszalép két kategóriát, így magasabb lesz a biztosítása. Igen ám, csakhogy a biztosítók ezt még megfejelik a károkozói szorzó val, amivel lényegesen nagyobb különbségeket tudnak elérni. Egy teherautó éves alapbiztosítása például legyen 500 ezer forint. A sofőrök jól vezetnek, évek óta nem történt semmi baj. A cég biztosítása így a B10-es, a legkedvezőbb kategóriában van, amire a tulajdonos az alapdíj felét fizeti.
Korábban ismertettük, hogy baleset okozása után nem feltétlenül kell visszalépnünk bonus-malus besorolásunkban, tehát emiatt nem fog emelkedni kötelezőnk díja. Következik azonban a kérdés: akkor semmilyen következménnyel nem jár majd a jövőben, ha kárt okoztam? Szemet huny felette a biztosítóm és kész? A válaszunk nemleges, ugyanis vétett hibánk a kár megtérítésének ellenére nem marad nyom nélkül: úgynevezett károkozói pótdíjat szabhatnak ki ránk miatta a biztosítók. Ebben pedig napjainkban is több százezren lehetnek érintettek. Mi az a károkozói pótdíj? Az a "büntetés", amit a biztosítók rónak ki az üzembentartókra a gondatlan vezetésért. Elsődleges célja, hogy körültekintő és felelősségteljes közlekedésre motiválja a lakosságot, másfelől pedig a biztosítók beárazzák a "rossz" ügyfeleket, akik gyakran okoznak balesetet. Mi befolyásolja a károkozói pótdíj nagyságát? Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy egységes szorzó, vagy arány – minden biztosító egyedileg határozza meg a mértékét. Akad olyan biztosító, aki egy károkozás után még nem szab ki pótdíjat, ugyanakkor olyan is van, ahol már egy koccanás is markánsan érzékelődik a következő éves díjkalkulációban.
2022. 03. 02 | Szerző: V. N. Lassult a fővárosi drágulás üteme, de még tavaly is emelkedő árspirál jellemezte az ingatlanpiacot. Budapesten a használt téglalakások átlagos négyzetméterára 784 ezer forint volt az előző évben, de a kerületek között jelentős eltérés mutatkozott. Használt ingatlan hu 1. Az Otthon Centrum közreműködésével a fővárosban tavaly értékesített ingatlanok átlagos négyzetméterára minden lakástípus esetében emelkedett – ismertette a cég tanulmányát Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, tavaly a téglalakások 6, 4 százalékkal, a panelek 9, 5 százalékkal, a használt házak pedig 13, 3 százalékkal lettek drágábbak 2020-hoz képest. Ugyanakkor a lakások esetében csökkent az áremelkedés százalékos üteme, és a koronavírus-járvány előtti kétszámjegyű áremelkedés már a múlté, ilyen csak néhány kerületben, illetve a korábban mérsékelt növekedést mutató házak esetében volt tapasztalható. Szökik fel a téglalakások ára A téglalakások esetében a legnagyobb, 18 százalékos áremelkedést a XII. és a XVII.
Ingatlanok Újbudán és Budapesten Új szolgáltatásunk! - Épület energetikai tanúsítvány készítés Az energiafelhasználásunk több mint 40%-át fordítjuk az épületek fűtésére és hűtésére. Az uniós irányelvnek és a hazai szabályozásnak célja, hogy csökkenjen az energiafogyasztás és ezzel együtt javuljon a környezet állapota. A tanúsítvány egy olyan új eszköz, amely racionálisabb energiafelhasználásra ösztönöz. Ingatlan: Mi éri meg jobban: új, vagy használt lakást venni? | hvg.hu. Tanúsítvány készítése már az ÉRÁSZ Ingatlanirodánál is! A tanúsítás speciális vizsgálatot igényel, kiadását felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek végezhetik. Épületenegretikai tanúsítványról részletesen Közös képviselet, társasházkezelés Az Önök háza mentes mindenféle szokásos problémától és teljes mértékben elégedettek jelenlegi közös képviselőjükkel, társasházkezelőjükkel? Közös képviselet és társasház kezelés pontosan, korrekt árakon! Az általunk képviselt társasházaknak személyre szabott kezelési tervet készítünk, és annak elfogadása esetén vállaljuk a társasház közös képviseletét.
Egy használt lakás vásárlása esetén azonban érdemes kalkulálni az esetleges átalakítás vagy felújítás költségeivel is, ráadásul a szakemberhiány miatt a munkákat végző mestereket is jó előre le kell foglalnunk. Bár a felújítás során lehetőség van az ingatlant az egyedi igényeink szerint formálni, a munkálatok közben fény derülhet akár rejtett hibákra is. Elment 8700 milliárd arra, hogy jobb körülmények között lakjanak a magyarok, de mire mentünk vele? : hungary. Ezzel szemben az új építésű ingatlan a megbízhatóság szempontjából egyértelműen jobb választás, hiszen az épület elemei újak, a gépészet modern, így ezekben a lakásokban valószínűleg évekig semmihez sem kell hozzányúlnunk és a karbantartással is kevesebbet kell foglalkoznunk. Bár hibák itt is előfordulhatnak, ezekre a jogszabályban rögzített jótállás (az adott elemtől függően 3, 5 vagy 10 év) vonatkozik. Az új építésű lakások esetében a beruházás időbeli csúszása, a kivitelezés és felhasznált anyagok minősége, illetve a beruházó megbízhatósága növelheti a kockázatot. Komfort, energiahatékonyság Ideális esetben az új építésű lakásokat komfortosabban alakítják ki, és általában tartozik ezekhez tároló, erkély, és garázs vagy gépkocsibeálló.