A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással. Január 18. – Piroska napja Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy! Házasságjósló hiedelem is fűződik e naphoz: Azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy. Január 21. – Ágnes napja Ezen a napon a várandós asszonyok sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek. Ehhez a naphoz is fűződik időjárási népszokás: "Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince. " Január 22. - Vince napja E naphoz főleg időjárásjósló népszokások tartoznak. Januári jeles napok 2002. A szőlőtermelők e napon megfigyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. Máshol vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak s a kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Január 25. - Pál napja E napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, miszerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és lett belőle Pál apostol.
fűződik ehhez az időszakhoz. A leglátványosabb farsangi alakoskodás Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busó álarcot azonban eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteni, a legények másfajta álarcot viseltek. January jeles napok. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A Karancs-hegység környékén élő palócok a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a "lányok vasárnapját". Vasárnap, ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni; énekük részben vallásos, részben adománykérő részből állt. Este táncmulatság követte a köszöntést. Az asszonyok külön farsangolásáról a XV. századtól vannak emlékek, elszórtan még a nyolcvanas években is találkozhattunk vele. Például Mátraalmáson maskarába öltözött nők járták be a falut, s a férfiakat jégcsappal "megborotválták", este "macskabált" tartottak, ahová a férfi nem tehette be a lábát.
Így született a népi mondóka: "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince", vagyis, "ha neve napján csurog az eresz, jó lesz az éves termés". Az ormánsági Kémes reformátusai ilyenkor még a pince ajtaját is kitárták, hogy besüssön a nap, és víg áldomást tartottak. A Dunántúlon pedig még ma is sok helyütt e napon gömböcöt, más néven hurkát akasztanak a karókra, hogy akkora fürtök nőjenek a szőlővesszőkön, mint amekkora a hurka. Januári jeles napok népszokások. Ha pedig – ahogyan mondják – a "Vincevessző" a szobában kirügyezik, a szerelmesek a januári kézfogót követően szüretkor megtarthatják az esküvőt. Január 25. Pál "Pál napja, ha tiszta, jelent nagy bőséget, Ha szeles, hoz földre rabló ellenséget, Ha ködös pediglen, halált, veszteséget, A havas és esős, kenyérbe szükséget! " Szent Pál apostol megtérésének napján, vagyis Pálforduláskor egy esztendőre szóló eseményjóslóként őrizték ezt a rigmust. Ugyanis ekkor azért kémlelik az eget a gazdák, hogy megtudják, milyen fordulat történik az időjárásban. Hiszen akár hideg, akár meleg érkezik, a jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági életet.
LEADER 00971aam a2200265 ir4500 001 546458 005 20080308120330. 0 008 940509t19901990hu a 000 0 hun d 020 |a 963-02-7765-4 (fűzött) |c 27, - Ft 040 |a OSZK |b hun |c OSZK 041 0 |a hunhun 072 1 |a KT 080 |a 39: 615. 89 (=945. 11) (439. 161 Tiszahát) 100 |a Kálmán Enikő 245 |a Népi gyógyítás a Tiszaháton / |c Kálmán Enikő 260 |a Nyíregyháza: |b Szabolcs-Szatmár-Bereg M. Jósa Kórház-Rendelőint., |c 1990 |e ([Nyíregyháza] |f Szabolcs-Szatmár-Bereg M. Tcs. Soksz. ) 300 |a 65 p. : |b ill. ; |c 21 cm 490 |a (Historia medica |x 0237-9929 |v 7. ) 591 |a 600 651 4 |a Beregi-Tiszahát 830 |a Historia medica 850 |a B1 852 |m C 110. 264 |i 546459 |m MC 110. 264 |i 910400 886 2 |2 hunmarc |a 761 |b 1 |t Historia medica. |d Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár M. ARANY-TÚRA - 1800-as évek. Jósa Kórház-Rendelőint. 1987- |w 482357
A Szatmári-Tiszaháton a folyó nemcsak földet, hanem országot is elválaszt egymástól. Ezen a helyen született a Sárarany, az Árvácska és megannyi irodalmi csoda szülőatyja, Móricz Zsigmond is. Illetve amíg Tiszacsécse Móricz Zsigmondnak az élet kezdetét, addig néhány kilométerrel arrébb Kölcseynek Szatmárcseke az örök nyugalmat jelenti. Milotánál a Tisza bal partja Magyarország, a jobb pedig már Ukrajna. Nagy valószínűséggel odaát is nőttek az ártérben hatalmas diófák, de hogy dióültetvényeket telepítettek volna arrafelé, arról nem tudni. Mindenesetre a település jellegzetes gyümölcse világhírnévre tett szert: volt idő, amikor még a londoni tőzsdén is jegyezték. A milotai 10-es dió a szakértők szerint a termés méretéről és papírvékony héjáról könnyen felismerhető. Tiszahát – Wikipédia. Persze annak is megvan a magyarázata, hogy miért hívják éppen M10-esnek. A milotai határban száz diófát jelöltek ki, hogy abból majd kiválasztják melyik fa termése a legalkalmasabb a továbbnemesítésre. A száz fából végül a tizedik sorban a tizedik fát ítélték a legalkalmasabbnak, innen származik a M10-es elnevezés – mondta Balla László őstermelő az M1 Itthon vagy című műsorában.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, mint amikor felismerik Önt, ha visszatér a webhelyünkre, és segítenek nekünk annak megismerésében, hogy melyek a webhelyünk látogatóink számára leghasznosabb részei. Köszönjük, ha lehetővé teszi számunkra ezen cookie-k használatát!
A régmúlt ártéri fái és a kiművelt, nemesített fák között méretben és várható élettartamban is óriási a különbség. A századfordulón az őshonos diófák törzsátmérője elérte az egy métert is – mondta Balla László. Az óriás, nagy öreg fák mára eltűntek az árterekből: fegyvergyártás miatt vágták ki őket, a puskatus ugyanis diófából készült. Tiszacsécse Móricz Zsigmond szülőfaluja A Szatmári-Tiszaháton a folyó nemcsak földet, hanem országot is elválaszt egymástól. Ezen a helyen született a Sárarany, az Árvácska és megannyi irodalmi csoda szülőatyja, Móricz Zsigmond is. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszacsécse alig kétszázötven lakójával apró falu a Szatmári-síkságon, mégis olyat tud felmutatni, amelyre jóval nagyobb községek, városok sem képesek. Innen vitte magával a nyelvet a nagy elbeszélő, Móricz Zsigmond, aki maradandó prózáihoz a mondanivaló egy részét e tájról gyűjtötte be. Móricz Zsigmond író emlékháza (Fotó: MTI/Filep István) Móricz Zsigmond halálának tizedik évfordulója alkalmából hatalmas ünnepséget rendeztek a településen, amelynek fénypontja az emléktábla elhelyezése volt a szülői házon, amely egészen a rendszerváltozásig hirdette, ott született a magyar irodalom egyik neves alakja – mondta Magos Jenőné, a Móricz Zsigmond Emlékház gondnoka.
Csakúgy, mint a református templom melletti park, a parókia kertje, amelyben Móricz Zsigmond rég elfeledett zsoltárait hallhatják és olvashatják a látogatók. Kölcsey Ferencnek Szatmárcseke az örök nyugalmat jelenti Amíg Tiszacsécse Móricz Zsigmondnak az élet kezdetét, addig néhány kilométerrel arrébb Kölcseynek Szatmárcseke az örök nyugalmat jelenti. Persze nem a díszsír az egyetlen kapcsolat a község és a Himnusz írója között. A településen a volt Kölcsey-kúria helyén kialakított emlékkiállítás sok kérdésre választ ad. Kölcsey Ferenc síremléke Szatmárcsekén (Fotó: MTI/Balázs Attila) Az emlékszobában Kölcsey Ferenc személyes tárgyait is kiállították.