Remény és Győzelem, 2018. december 15. (szombat) 19:30 – Olasz Kultúrintézet, Pászti bérlet 3. ROSSINI: Korinthosz ostroma – Pamira áriája, ROSSINI: Mózes – jelenet az I. Ács jános karmester. felvonásból, Mózes imája, SCHUBERT: Mirjam diadaléneke, ROSSINI: Kis ünnepi mise, Km. : Bódi Zsófia – szoprán (Rossini), Wittinger Gertrúd – szoprán, Megyesi Schwartz Lúcia – mezzoszoprán, Horváth István – tenor, Sándor Csaba – bariton, Gáspár István – basszus, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), Bizják Dóra, József Ács – zongora, Zentai Károly – harmonium, Vezényel: Janos Acs "A karmester személyisége jelentős tényező egy világsikerben: az a fontos, ami a koncert előtt és után történik. Az a fontos, hogy gondolataival, a maga világával mit tud átadni a zenészeinek, s az énekest olyan helyzetbe hozza, hogy a legjobb lehessen. Ehhez pedig olyan karmester kell, aki ismeri az énekhangot, a partitúra mélységeit, és kell hozzá intuíció. Megannyi pillanat adódik egy koncerten, amikor nincs idő átgondolni a történéseket, ösztönösen kell cselekedni.
Az opera szüzséje az egyiptomi tíz csapást és Izrael Egyiptomból való kivonulásának történetét foglalja magába, s mindehhez szerelmi szál társul: a fáraó fia és egy izraeli nő között. Az opera leghíresebb részlete, Mózes imája nem szerepelt a legelső változatban, Rossini csak 1819-ben komponálta és illesztette az műbe, megalkotva ezzel a korszak egyik legnépszerűbb operaáriáját. Schubert utolsó életévében, 1828-ban komponálta Franz Grillparzer szövegére Mirjam diadaléneke című művét szoprán szólóra, vegyes karra és zongorára. Tanyasi lányból lett világhírű operaénekes – Amdala.hu. Bár tervezte, hogy meghangszereli, korai halála megakadályozta ebben. A zenekari kíséretet barátja, Franz Lachner karmester és zeneszerző készítette el az 1830-as években. Grillparzer szövege a Bibliából, Mózes 2. könyvének 15. fejezetéből meríti témáját: a Vörös-tengeren való átkelés után Izrael népe hálaéneket zeng Mirjam prófétanő vezetésével. Schubert megzenésítése követi a bibliai leírást, ahol Mirjam egyfajta előénekesként jelenik meg, s az ő dalára felel a nép.
Történeti áttekintésünk során annak járunk utána, hogyan alakult ki a magas hangon éneklő férfiak szerepköre, és kik adták még elő ezeket a zeneműveket. Támogatott mellékleteink Nyomtatott magazinjaink
0 írta szerkeszto Közzétéve: 2016. 02. 06
A szokásoknak megfelelően sorsolást követően a szokásoknak megfelelően a gyerekek először a kötelező, majd a szabadon választott szövegeket olvasták fel. Az 5-6. évfolyamosok számára a kötelező szövegrész idén A tihanyi visszhang című írás, míg a 7-8. osztályosoknak Montágh Imre: Viccmesélés című munkája volt. A két győztes közül Bánfi Bendegúz Balázs választott szövege Illyés Gyula írása volt a fiatalok szókincséről, míg Gál Gabriella Deme László: A beszéd és a nyelv című művéből olvasott fel. Eredmények. 5-6. osztályos kategória: 1. Bánfi Bendegúz Balázs (Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Orosháza), felkészítő tanár: Víghné Pintér Lilla. 2. Garai Gina (Czabán Samu Általános Iskola, Nagyszénás), felkészítő tanár: Ráczné Gálik Márta. 3. Domján Melinda (Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Csanádapáca), felkészítő tanár: Szokodi László. 7-8. osztály: 1. Erzsébetvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Művészeti Szakgimnázium. Gál Gabriella (Czabán Samu Általános Iskola, Nagyszénás), felkészítő tanár: Kiss Ákosné. 2. Irimiás Vanda (OTMTGSZÁIK Vörösmarty Mihály Tagintézmény, Orosháza) felkészítő tanár: Aminné Móricz Márta.