Két kuruc beszélget "Merre, Balázs testvér, de merre, de merre? " »Azt mondom én, testvér, jobb lesz ha semerre. Sorsunknak sorsával már régen számoltak, Már nem a mi dolgunk, hogy mi lesz a Holnap. « "Hát várjuk pipogyán legcsúfosabb végünk? " »Öreg Balog testvér, ez nem a mi vétkünk. Itt régik a bűnök, itt régik az átkok S itt újak a bűnök s itt újak az átkok. « "De hogyha az ember mégiscsak dacolna? " »Igen, ha az ember igen erős volna. Így a szegény ember megmaradhat veszteg, Se nem nagyon hajráz, se nem nagyon reszket. «, Oh, jó kurucoknak ilyen rút, rossz végük, Ennen-szíveikben lakik ellenségük. ' »Hurcolj engem, testvér, az Isten trónjáig, Ott is csak ezt mondom halálig, halálig. Ha az Isten látna, látná az én gondom, Látná, hogy ezeket keservesen mondom. « "Hát így lakik benned a jóságos Isten? Páris az én bakonyom. " »Hát hogyha jóságos, jöjjön és segítsen. Addig pedig, testvér, amíg álljuk, álljuk, Kuruc életünket megállván csináljuk, Lehet, hogy az Isten nem engedi vesztünk, De már ne rohanjunk és ne lelkendezzünk.
Sápadt vagyok? Piros sugárt rám. Boldog Ad-üköm pirosabb legény Volt, ugyebár, mikor papod volt? Hej, sápadok már ezer éve én. Szent Napkeletnek mártirja vagyok, Aki enyhülést Nyugaton keres, Táltosok átkos sarja talán. Sápadt vagyok? Óh, fess pirosra, fess. Gyűlölöm dancs, keleti fajtám, Mely, hogy kifáradt, engemet adott, Ki sápadtan fut Napnyugatra, Hogy ott imádja Urát, a Napot. Hogy volt? Mindegy. Fáradt a vérem, Imádom a fényt, lángot, meleget, Keresek egy csodát, egy titkot, Egy álmot. S nem tudom, mit keresek. Keleti vérem, ez a lomha, Szomjuhozóan issza Nyugatot: A Napisten legbúsabb papja, Rég kiszórt, fáradt sugara vagyok. Egy nóta csal. Rég dalolhatta Szent Ázsiában szép, vad, barna lány. Egy illat űz, csodavirágból Lehelte tán be egyik ősanyám. Valami ősi, régi rontás Száll előttem s én lehajtom fejem, Várok valamit. Páris az én bakonyom konyom elemzes. S amit várok, Nem dicsőség, nem pénz, nem szerelem. Mit várok? Semmit. Egy asszony Utamba állt és néha csókot ad: Sohse látott ez a csókos Páris Betegebb és szomorúbb csókokat.
Üzenhettek már utánam Kézsmárk hegye, Majtény síkja, Határ-szélen botot vágok, Vérem többé sohse issza Veszett népem veszett földje: Sohse nézek többet vissza. Bujdosó kuruc rigmusa Tíz jó évig a halálban, Egy rossz karddal száz csatában, Soha-soha hites vágyban, Soha-soha vetett ágyban. Kergettem a labanc-hordát, Sirattam a szívem sorsát, Mégsem fordult felém orcád, Rossz csillagú Magyarország. Sirattalak, nem sirattál, Pártoltalak, veszni hagytál, Mindent adtam, mit sem adtál, Ha eldőltem, nem biztattál. Hullasztottam meleg vérem, Rágódtam dobott kenyéren, Se barátom, se testvérem, Se bánatom, se reményem. Már életem nyugalommal Indul a kevéske gonddal, Vendégséggel, vigalommal, Lengyel borral és asszonnyal. Babel Web Anthology :: Ady Endre: Páris, az én Bakonyom. Lengyel urak selymes ágya Mégis forró, mint a máglya. Hajh, még egyszer lennék árva, Be jó volna, hogyha fájna. Áldott ínség: magyar élet, Világon sincs párod néked, Nincsen célod, nincsen véged, Kínhalál az üdvösséged. Elbocsát az anyánk csókja, Minden rózsánk véres rózsa, Bénán esünk koporsóba, De így éltünk vitézmódra.
S aztán meghalok, Megölnek a daltalan szívek S a vad pézsma-szagok. Megölnek s nem lesz mámorom, Kinyúlok bután, hidegen. Páris, te óriás Daloló, Dalolj mámort nekem. Csipkésen, forrón, illatosan Csak egyszer hullna még reám S csókolná le a szemeimet Egy párisi leány. Az alkonyatban zengnének itt Tovább a szent dalok. Kivágtatna a vasszörnyeteg És rajta egy halott. Egy párisi hajnalon Sugaras a fejem s az arcom, Amerre járok, száll a csönd, riad, Fölkopogom az alvó Párist, Fényével elönt a hajnali nap. Ki vagyok? Ady Endre – Páris, az én Bakonyom | wildgica.hu. A győzelmes éber, Aki bevárta, íme, a Napot S aki napfényes glóriában Büszkén és egyedül maga ragyog. Ki vagyok? A Napisten papja, Ki áldozik az éjszaka torán. Egy vén harang megkondul. Zúghatsz, Én pap vagyok, de pogány pap, pogány. Harangzúgás közt, hajnalfényben Gyujtom a lángot a máglya alatt, Táncolnak lelkemben s a máglyán A sugarak, a napsugarak. Evoé, szent ősláng, Napisten. Még alszik itt e cifra rengeteg, Én vártam, lestem a te jöttöd, Papod vagyok, bolondod, beteged.
A Páris, az én Bakonyom 1906-ban íródott. A Vér és arany című Ady-kötetben jelent meg A magyar Messiások című versciklus részeként. Ady szembeállítja a szabad Párizst, a szabad nyugatot a zűrös Magyarországgal. Párizs minden álmot megvalósít: a szépség, a fény, a gazdagság, a szabadság és a kultúra városa, Magyarország ellenben kicsi, szegény, elmaradott, szellemtelen és művészetellenes. Ady senkinek érezte magát Párizsban magyar volta miatt és kívánkozni kezdett az élet szépségei után. Persze Ady idealizálja Párizst, amelyet igazságtalan volt összehasonlítani Magyarországgal, hiszen a francia világváros megszakítás nélkül művelhette saját kultúráját, mert nem volt idegen hódoltsági terület (Magyarország a hosszú török és osztrák megszállás miatt volt elmaradott). Ady Endre: Páris, az én Bakonyom | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Mindenesetre Párizs megigézte Adyt, aki eszményítette és minden szépség, luxus szimbólumává tette a francia fővárost, mert az ellentéte volt mindannak, amit Ady itthon ismert és elviselhetetlennek tartott. Az akkori magyar világ a szellem embere számára fojtogató volt, s ez Ady számos versének adott témát (pl.
2021. márc 4. 18:44 Pintér Attilával nagy menetelésbe kezdett a Mezőkövesd, már ötödik az NB I-es tabellán /Fotó: MTI Czeglédi Zsolt Mezőkövesd — Éveken át gúnyolták, mémeket készítettek róla, de most ismét bizonyítja Pintér Attila (54), hogy idehaza a legjobb futballedzők közé tartozik. Irányításával szárnyal az NB I-ben a Mezőkövesd – klubrekordot jelentő – 11 bajnoki, összességében pedig 13 tétmeccs óta nem talált legyőzőre. Magyar Kupa: Pintér Attila csapata jön Szegedre, a SZVSE harmadosztályú ellenfelet kapott : hirok. Legutóbb hazai pályán verte 2-0-ra a Zalaegerszeget az élvonalban. Amikor a válogatott szövetségi kapitánya volt, rendszeresen kifigurázták, nevettek a beszédstílusán. Az elmúlt két és fél évben nem volt csapata, most viszont, hogy újra lehetőséget kapott az első osztályban, rácáfol a kritikusaira. A néhány hónapja még a kiesés által fenyegetett kövesdiek felléptek a tabella ötödik helyére, elérhető közelségbe került számukra a dobogó. A harmadik Fehérvártól mindössze három pont választja el a Mezőkövesdet, s a két gárda jelenlegi formáját tekintve nem irreális célkitűzés, hogy utolérje riválisát.
Az első félidőben sokkal bátrabb játékra lett volna szükség, az első negyvenöt perccel nem lehettünk elégedettek. Nyilván ha az ember előre tudná, hogy melyik döntés fog "ülni", és melyik nem, akkor eleve úgy rakná össze a kezdőcsapatot, amit utólag is jónak tart. A második félidőben már több veszély volt a játékunkban, de a pozitívum legfeljebb az, hogy zsinórban másodszor nem kaptunk gólt. Pintér Attila: A szív diadala volt, versenyben vagyunk a Zalaegerszeggel - NB2.hu. A vendég Kisvárda sportigazgatója, Révész Attila ismert a szókimondásáról, és ezúttal sem csomagolta be a mondandóját: – Ezen a meccsen nincs mit nagyon szépíteni, a leggyengébb produkciónkkal rukkoltunk elő a mostani bajnokságban. Hozzáteszem, néhány játékos teljesítménye és hozzáállása is arcpirító volt, nagyon sokan csak a saját maguk dolgára figyeltek, így nem beszélhettünk csapatjátékról. Megköszönhetjük, hogy az MTK a második félidőben a három nagy lehetőségéből nem talált be, mert ellenfelünk megérdemelte volna a győzelmet. Többen azt gondolták, és ez már a legutóbbi mérkőzés után is érzékelhető volt, hogy a gyengébbnek vélt, a tabellán az utolsó helyeken álló csapatok ellen elég kitenni a cipőt a pályára.
A szív diadala volt, versenyben vagyunk a Zalaegerszeggel.