Külföldi tárlatokon is kiállított és mindenhol nagy elismerést aratott, 1900-ban a párizsi kiállításon a Hóolvadás sal ezüstérmet, 1901-ben Münchenben a Majális sal nagy aranyérmet nyert. 1911-ben a Római Nemzetközi Művészeti Világkiállításon 19 műve különteremben szerepelt, ő pedig nagydíjat kapott. Első önálló tárlatát 1905-ben a Nemzeti Szalonban rendezték meg: 89 munkáját mutatták be, köztük a külön erre az alkalomra készült Szurkos fenyő című képet. Második gyűjteményes kiállítása 96 alkotással az Ernst Múzeumban volt 1912-ben, érdemeit a Szent István Rend kiskeresztjével is elismerték. Még megélhette munkásságának legnagyobb kitüntetését, amikor 1914-ben a Szépművészeti Múzeum felállította a Szinyei Termet. Utolsó képét 1918-ban festette meg Csend címmel, a következő év tavaszán betegsége miatt visszavonult Jernyére. 1920. február 2-án hunyt el, halála után negyven nappal a művésszel közeli kapcsolatban állók megalakították a Szinyei Merse Pál Társaságot, a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb művészeti egyesületét, azzal a szándékkal, hogy ápolják emlékét, s pártolják a fiatal tehetségeket.
Ő volt az első magyar festő, aki következetesen, teljesen korszerű és újító módon valósította meg a modern eszményeket a magyar festészetben, amely először általa tudott lépést tartani a legkorszerűbb európai áramlatokkal. Szinyei életútját egyrészt a 19. századi kortársak műveinek kontextusában, másrészt az élete végén kialakult kultuszából visszavezetve, a beérkezett művész pozíciójából visszatekintve ismerhetjük meg a tárlaton. Három évtizeddel a Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású életmű-kiállítása után, ily módon még jól ismert művei is eddig nem látott válogatásban, sajátos tematikus egységeken keresztül, új fénytörésben jelennek meg. A hazai és külföldi kölcsönöknek köszönhetően olyan Szinyei-művek is bemutatásra kerülnek, melyek csak ritkán láthatók: Anya és gyermekei I., Tündérek tánca, Parkban, Önarckép bőrkabátban, Szinyei Merse Zsófi portréja. A kiállítás központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír.
2022. február 2. 19:35 MTI 102 éve, 1920. február 2-án halt meg Jernyén (Felvidék) Szinyei Merse Pál, a magyar plein air festészet megteremtője. Rippl-Rónai József: Szinyei Merse Pál portréja Középnemesi családban született 1845. július 4-én Szinyeújfalun (Felvidék), apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja volt. Gimnáziumi tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, itt kezdett festészetet tanulni Mezey Lajosnál. 1864-ben beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, tanulmányai alatt főként mitologikus, allegorikus műveket festett, sokat foglalkozott a Faust-témával is. Az akasztott elszállítása című képével nyert felvételt 1867-ben Karl von Piloty mesteriskolájába. Az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett. Már korai műveiben feltűnt közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritjának gazdagsága. Első nagyobb szabású műve ( A Faun és Nimfa), mely a müncheni, a bécsi és a pesti közönség elé került, még a svájci Arnold Böcklin hatására utal.
Takács Edit: A szabadságharc hadserege I. 6.6 Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc - Személyek Flashcards | Quizlet. (Sygnatura Kft., 1992) - A lovasság Kiadó: Sygnatura Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1992 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 63 oldal Sorozatcím: "Fegyvert, s vitézt éneklek" Kötetszám: 2 Nyelv: Magyar Méret: 23 cm x 16 cm ISBN: 963-820-800-7 Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. A Militaria Modell Magazin különkiadása.
03-01-1839 nyelv és irodalom Csepen (Komárom vm. ) született Thaly Kálmán költő, történetíró, a református kollégium növendéke. A Rákóczi szabadságharc kutatójaként vált országosan ismertté. Zablaton hunyt el 1909. szeptember 26-án. 04-01-1885 hitélet Etén született, Pápán, majd a skóciai Edinburgh városában tanult dr. Az 1848-49-es szabadságharc vezéralakja. Pongrácz József (1885–1963) református lelkész, pápai teológiai tanár, egyháztörténész, szerkesztő, a református kollégiumi könyvtár igazgatója. 1923-tól a Pápán megjelenő Dunántúli Protestáns Lapot szerkesztette. Fontos szerepet játszott a város és a református gyülekezet életében. 05-01-1837 hitélet Bécsben V. Ferdinánd magyar király kiadta a Dunántúli Református Egyházkerület kollégiumi nyomdájának privilégiumlevelét. A nyomda 1838. május 26-án kezdte meg működését. A kiegyezés korában a Dunántúl egyik legjelentősebb nyomdája volt, 1949-ben államosították. 1843-tól az egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyveket is több száz példányban kinyomtatta, szövegük digitalizált formában olvasható a Pápai Református Gyűjtemények honlapján.
A lelkünket is nyissuk meg Isten felé – javasolta Smudla Tamás. Csornai segítség az ukrajnai menekülteknek Gyorsan elterjedt a híre Csornán, hogy egy kisgyermekes család érkezett a háború sújtotta Ukrajnából, és a csornai összefogásnak köszönhetően az a rengeteg adomány is eljutott a határ menti településekre, amit a helyi lakosság, valamint az intézmények, szervezetek gyűjtöttek össze. Többfunkciós sportcsarnok alapkőletétele Kapuváron 2023 júniusára elkészülhet a kapuváriak által régóta hiányolt multifunkciós sportcsarnok, mely a sporttevékenységen kívül egyéb rendezvényeknek is helyet ad. Csorna tárt karokkal fogadja a letelepülni szándékozó cégeket Csornán és környékén olyannyira elenyésző a munkanélküliek száma, hogy szinte teljes a foglalkoztatás a térségben, sőt több ágazatban már munkaerőhiány is van – jegyezte meg Gyopáros Alpár. Tudatos gondolkodás és a kormánnyal való kooperatív cselekvés a kapuvári siker titka Kapuváron, illetve a város térségében élők ha akarnak, találnak maguknak munkát, sőt annyira megfordult a trend, hogy egyes ágazatokban munkaerő hiány van.
Az erdélyi hadsereg Józef Bem tábornok vezetésével három hónap alatt csaknem egész Erdélyt visszafoglalta; Klapka és Perczel csapatai a Tisza vonalán állították meg az ellenséget, miközben Görgey a Felvidéken kötötte le a cs. csapatokat. Az első ellentámadási kísérlet 1849. február 26-27-én Kápolnánál ugyan még kudarccal zárult, de alig egy hónap múlva immáron a Görgey Artúr vezette magyar fősereg lendült támadásba. A tavaszi hadjárat során alig négy hét alatt a nyugati határszélre űzte vissza a támadó cs. Ezzel egy időben Perczel tábornok a Bácskát és Bánságot szerezte vissza. csapatok kezén csupán néhány erőd és egy vékony határsáv maradt. A hadiesemények nem kedveztek a békés megoldásnak. Január elején Windisch-Grätz feltétlen alávetést követelt a magyaroktól, március elején pedig az olmützi császári udvar értékelte túl a kápolnai sikert, s az olmützi oktrojált alkotmányban feldarabolta Magyarországot. A válasz sem késett soká; Kossuth április 14-én Debrecenben kimondatta Magyarország függetlenségét.