Az imágók megjelenését azonban az befolyásolja, hogy mikorra melegszik fel annyira a talaj, hogy a bogarak kirepülhessenek. A májusi cserebogár a cserebogarak ( Melolonthinae) alcsaládjába tartozik, az ide sorolt fajok között több növénykártevő is van, melyekre jellemző, hogy a talajban élő lárvájuk gyökereket, a kifejlett rovar pedig leveleket fogyaszt. A csoport tagjairól általában elmondható, hogy több évig fejlődnek, a kalló cserebogár ( Polyphylla fullo) - mely hazánkban a legnagyobb cserebogárfaj - 4 év alatt éri el a kifejlett állapotot, míg a zöld cserebogár ( Anomala vitis) csak egy évig fejlődik. Miből lesz a cserebogár? - Megyeri Szabolcs kertész blogja. A májusi cserebogárral nagyjából egyszerre repül ki az áprilisi cserebogár ( Rhizotrogus aequinoctialis) is, ám ez kisebb méretű, és színe inkább vöröses.
Az imágók lombos fák leveit szabálytalan karéjozással rágják (ritkábban a friss hajtásokat is) Alig 5-7 hétig élnek. Elsődleges szerepük a párosodás, amire általában az első-második héten kerítenek sort. A nőstény 10–20 centiméter mélyen, egyesével helyezi el 60–80 petéjét. A három éves mellett van egy nagy, 30 éves gyakorisági maximumuk is. Fajok, nemek [ szerkesztés] Az Erdei cserebogár ( Melolontha hippocastai, Syn: -) - Megjelenése és életmódja is nagyon hasonlít a májusi cserebogáréhoz. - Főleg a tölgyerdőkkel határos területeken károsít. Mit eszik a cserebogar . A Kalló cserebogár ( Polyphylla fullo, Syn: -) - A Kárpát-medencében homokos talajú élőhelyeken fordul elő. - Fejlődési ciklusa 4 éves; mind a négyszer lárva alakban telel át. - Főleg a szőlőt, a gyümölcsfák csemetéit, a tölgyeket és a napraforgó károsítja. A Keleti cserebogár ( Anoxia orientalis, Syn: -) - Megjelenése homoktalajokon jellemző. - Fejlődési ciklusa ugyancsak 4 éves, és mind a négyszer lárvaként telel át. A Pusztai cserebogár ( Anoxia pilosa, Syn: -) - Ez is homoktalajokon él.
Mosógépdobból, kerti tóból. Baráti összejövetelek, nyáresti szalonnasütések, tűz melletti borozgatások: akinek kertes háza van, szorítson egy helyet a tűzrakónak is! Nem kell nagy beruházásra gondolni, akár építkezésből maradt anyagból is nekiláthatunk a készítésének. 8 inspiráló ötletet mutatunk! 1. Kihasználatlan mélyedésekben Akár egy korábbi tó is lehet a kiindulópont, mint például ebben az esetben. A gödröt nem temették be, hanem szikladarabok segítségével tűzrakóvá alakították. Igazán vadregényes hangulatú lett, nem? Fotó: Lucy's Lampshade 2. Téglákkal kirakva Ez a földbe süllyesztett, téglákból kirakott kis kerek tűzrakó minimális költségvetéssel készült. Az anyagok többsége ugyanis építkezésből maradt. Beszámoló a „Gyalogtúra – A csicsói erdészház” című KSZR rendezvényről – Balatoncsicsó. Fotó: The Perfect Garden Hose 3. Asztali változatban Nagyon mutatós ez az asztalra, teraszra is helyezhető, hordozható, kőből és üvegből készült kis "tűzrakó". Szalonnát ugyan nem lehet sütögetni rajta, de a lángok látványa gyönyörű tud lenni a sötétben. Fotó: The Art of Doing Stuff 4.
Ebben a 14 ezer éves tűzhelyben sült az egykori kenyér. Forrás: PNAS A Natúf-kultúrához tartozó egykori emberek még vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, de már fogyasztottak gabonaféléket és más, később kultúrnövénnyé vált terményeket (pl. csicseriborsó) is, ám nincsenek régészeti bizonyítékok arra, hogy ők termesztették volna ezeket. Földbe süllyesztett lámpák - SLV by Luminis. A jordániai, Shubayqa-1 jelű lelőhelyen, két egykori tűzrakó földbe süllyesztett kövei közt talált elszenesedett ételmaradványokat vizsgált meg egy dán-angol kutatócsoport, s a vizsgálataik eredményéről a PNAS tudományos folyóiratban számoltak be. A lelőhely a Natúf-kultúra egyik legkorábbi helye, kb. 14, 6-11, 6 ezer évvel ezelőtt használták elődeink. Bár a kenyér "feltalálását" a mezőgazdálkodáshoz kötik, mivel a kenyérmaradványokat eddig csak háziasított növényekből, földművelést folytató társadalmakból ismerjük, a jordániai leletek azonban átírhatják a kenyér történetét. Kenyérnek lehet nevezni azokat az ételféleségeket, amelyet valamilyen növény, leginkább gabonaféle őrleményéből, víz hozzáadásával készítenek, majd megsütnek.
A körülült kerti sütő meghitt hangulata semmi mással nem téveszthető össze. A szabadban megrakott tűznek különleges varázsa van. A lobogó láng persze kellemes meleget is ad, de megadja az összetartozás érzését is a tüzet körülülő, körülálló embereknek. A lenyugvó nap fénye már régen kihunyt, de ők együtt vannak a tűz körül, és a lobogó lángokat nézik. Ön is szeret a parázsló tűz körül ülni a barátaival? Ha most már nem is jut annyi ideje rá, de gyerekként biztos élt-halt a kirándulásokért Ön is. Amikor felkerekednek – vagy régen felkerekedtek – egy-egy kiadós túrára, vagy csak úgy kirándultak a hegyekben, akkor biztos előfordult Önökkel is, hogy egy útjukba kerülő tűzrakó helyen fogták magukat, és máris nekiláttak a sütésnek, főzésnek. Főleg akkor kerültek elő hamar a nyársak és rájuk a szalonna, ha már farkaséhesek voltak 1-1 kiadós gyaloglás után. A sercegő szalonnából csöpögő zsír egy-egy nagy szelet kenyéren landolt, és már falta is be a tartó kézhez tartozó éhes száj. A vígan lobogó tűzbe nyúló nyársak hamar jóllakatták az éhes társaságot.
Ha pedig a társasága a puhább húsfalatokra vágyik egy-egy vendégség alkalmával, akkor egy olyan megoldásban érdemes gondolkodnia, amelynél egy olyan fémlap kerül a tűz felé, amelyben a saját zsírjukban főhetnek, sülhetnek, puhulhatnak a finomabbnál finomabb fűszerezett hússzeletek porhanyósra. Sokak kedvence a flekken sütés. Persze arra is megvan az esély, hogy a társaság egyik fele a roston sült húsokat, míg mások inkább a flekken szeleteket kedvelik. Minél nagyobb a társaság, annál nagyobb az esély az igények változatosságára. Egészen másféle tűztérre van szükség akkor, ha mindenki szeretné körülállni, ülni a szalonnasütőt a saját nyársra tűzött finom falatjaival, vagy pedig inkább a házigazda által megsütött húsok közül szeretne csak falatozni. Ekkor pedig még nem is beszéltünk arról, hogy könnyen előfordulhat olyan helyzet is, amikor nem pusztán hússzeletekre fáj a társaság foga, hanem szívesen megennének 1-1 kerti tűzön főzött halászlevet, gulyáslevest vagy magyaros pörköltet. Ezért aztán nem árt az sem, ha a kialakított kerti sütő alkalmas egy bográcsállvány felállítására is.
Érdemes előre eltervezni a sütőt, mert akkor pl. a grillrács tartó helyét bele tudja építeni a szerkezetbe. Grillezéskor persze nem ropogó tűzzel égő fahasábokból fog tüzet gyújtani, hanem érdemes inkább faszenet használni a sütéshez. Könnyen előfordulhat az is, hogy szalonnasütéshez és bográcsozáshoz másféle tűztérre lesz szüksége, mint a kerti grillezéshez és a roston sült húsok elkészítéséhez.