A savanyú (más néven erjesztett) káposzta készítése hagyományosan a betakarításkor megmaradt káposztafejek felhasználására szolgált. Ez egy olyan hagyomány, amelyből régen az egész család kivette a részét. Ebben a cikkben a hordós káposzta készítését szeretném ismertetni, továbbá arról is szó lesz, hogy miért is olyan egészséges a savanyú káposzta fogyasztása. Miért egészséges a savanyú káposzta? Az erjesztett káposztának gyakorlatilag nincs is kalóriaértéke. A káposzta a lactobacillus nevű erjesztő baktériumot tartalmazza, mely az erjedéskor tejsavat szabadít fel. A tejsav jót tesz a bélflórának. A rákmegelőző enzimek, melyeket a káposztafélék családjába tartozó zöldségek tartalmaznak, erjedés során nem sérülnek. Ázsiában például savanyú káposztával gyógyították a madárinfluenzát. A savanyú káposzta életerőt, energiát, férfiasságot ad, nem csoda hát, hogy ez a nagyon régi, hagyományos savanyúság ismét virágkorát éli. Téli egészségbombáink a savanyús ágok: probiotikumok, antioxidánsak és még diétásak is Fejes káposztából készül a savanyú káposzta A hagyományos módón készített savanyú káposzta receptje: Válasszunk ki kb.
18–20 nap múlva fogyasztható a kész savanyú káposzta. Fontos, hogy a káposzta őszi, savanyítási fajta legyen. UNOD A KOVÁSZOS UBORKÁT? ÍME 3 SAVANYÍTOTT KÜLÖNLEGESSÉG A KAMRAPOLCRA >>> ÍGY SAVANYÍTS KÁPOSZTÁT EGYSZERŰEN - LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE >>> Megjegyzés Éberlai Géza receptje. - MME Szeretnél értesülni a Mindmegette legfrissebb receptjeiről? Érdekel a gasztronómia világa? Iratkozz fel most heti hírlevelünkre! Ezek is érdekelhetnek Friss Itt a locsolók kedvence: stefánia vagdalt a húsvéti hidegtálra MME Szeretjük, aminek szezonja van: vitamindús, így jó a testünknek; nagy valószínűséggel hazai, úgyhogy jó a környezetnek is, és többnyire olcsó, vagyis a pénztárcánknak is jót teszünk azzal, ha lehetőség szerint ilyen alapanyagokból készítjük el a napi betevőt. Sorozatunkban egyszerű, pénztárcabarát, gyorsan elkészíthető, szezonális recepteket mutatunk nektek. Most egy mennyei húsvéti finomság, a Stefánia vagdalt következik. Próbáljátok ki! Újhagyma, spenót, sóska, spárga és friss tök: vidd a konyhádba a tavaszt!
Nevéhez fűződik az Akropoliszon elhelyezett Athéné Parthenosz, a Szűz Athéné szobrának elkészítése. Athéné jobb kezében Niké-szobrot tartott, akárcsak az olümpíai Zeusz. Bal kezével egy pajzsra támaszkodott, amelyet rövidülésben - a valóságos látásnak megfelelően - ábrázolt a művész: az oldalra fordított pajzs, amelyet a néző elölről szemlél, egy lekerekített téglalap alakját veszi fel. A rövidülés a klasszikus görög képzőművészet "találmánya, és ellentétes a "legnagyobb felület" láttatásának egyiptomi elvével. Hét csoda - Pheidiasz olümpiai Zeusz szobra - TSz - Kreatív. A szobor nem maradt fenn, és csak római másolatokból ismerjük. Az athéni Akropoliszon található Parthenón felépítése után a demokratikus periklészi politika ellenfelei sikkasztás miatt vádat emeltek Pheidiasz ellen; valójában rajta keresztül Periklészt támadták. Hosszú pereskedés után valószínűleg száműzték; ennek a száműzetésnek köszönheti megszületését az olümpiai Zeusz-szobor. A szobor a mester késel munkája lehetett. 1955-ben, az olümpiai ásatások folyamán előkerültek egy műterem maradványai.
Encyclopedia Britannica, 2020. február 19. ) ↑ Sztrabón. VIII. 3. 30, Geógraphika hüpomnémata (angol nyelven). Harvard University Press (1917–1932). Hozzáférés ideje: 2020. július 20. ↑ Richter, Gisela M. A. (1966. április–június). The Pheidian Zeus at Olympia. Hesperia: The Journal of the American School of Classical Studies at Athens 35 (2), 166–170. o. DOI: 10. 2307/147305. (Hozzáférés ideje: 2020. ) ↑ a b c Pauszaniasz. V. 11, Description of Greece (angol nyelven). Harvard University Press (1918). július 20. ↑ McWilliam 46. o. ↑ McWilliam 44. o. ↑ Livius, Titus. XLV. 28. 5, Ab Urbe condita (angol nyelven). Harvard University Press (1951). július 20. ↑ Dión Khrüszosztomosz. 12. 51, Discourses (angol nyelven). Harvard University Press (1932–1951). július 20. ↑ McWilliam 70–71. A világ csodái IV. – Az olümpiai Zeusz-szobor | Kaposvár Most.hu. o. ↑ Suetonius 373. o. ↑ Suetonius 425. o. ↑ Kedrénosz, Geórgiosz. Historiarum Compendium, Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae 34, 564. o. ↑ Lukianosz. Timon. július 20. ↑ The Workshop of Phidias (angol nyelven). )
Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olümpia városában sportversenyeket. A város a mai Görögország nyugati részén, Athéntől kb. 150 km-re nyugatra található. A remekmű végleges változatát Pheidiasz készítette el körülbelül Kr. e. 435-ben. A mű vázlatát a szobrász a műtermében készítette el gipszből, fából és vasból. Mivel a szobor hatalmas volt, a méretek lehetetlenné tették, hogy egy darabban szállítsák el a közelben található szentélybe. A szobrász valószínűleg részekre szedette a remekművet, melyet egyenként vitetett át a Zeusz-templom belső kamrájá feljegyzések alapján az egész szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes ház magasságának megfelelő. Jobb kezében egy pici szobrot lelhetünk fel, ami Nikét a győzelmi figurát ábrázolta, bal kezében jogarát tartotta ami tetején egy sas ült. A saruja és a palástja is aranyból volt, Zeusz lábait pedig szfinxek és más szárnyas figurák díszítették. A ruhájára állatokat és liliomokat véstek.
500 körül került sor először. Ettől kezdve a makedónok is görögnek tekinthették magukat. Az Altiszon belül volt továbbá a Métróon (az Istenek Anyjának temploma, amely a római korban Augustus császár templomául szolgált), a Visszhangok terme (egy pihenőhelyül szolgáló oszlopcsarnok), végül pedig a Prütaneion (a játékok vezetőségének székhelye). Zeusz templomát Kr. 468 és 456 között emelték, és Pauszaniasz tollából ránk maradt részletes leírása. Dór stílusban, mészkőből épült, és tíz és fél méter magas oszlopok vették körül. Az épület tetőcserepei márványból készültek. A templom tetejének sarkain aranyozott üstök voltak, homlokzatának csúcsán pedig egy aranyozott Niké-szobor állt. Ez alatt egy pajzs helyezkedett el, amelynek domborműve Medusza- és Gorgó-fejet mintázott. Az oszlopok feletti gerendázat külső oldalát összesen 24 darab aranyozott pajzs díszítette. Ezek Mummius római hadvezér fogadalmi ajándékai voltak, aki abból az alkalomból ajánlotta fel őket, hogy Kr. 146-ban legyőzte a görögöket, lerombolta Korinthosz városát, majd létrejött Achaia provincia.