A mai napig nem tudni biztosan, hogy van-e, vagy nincs szörny Loch Ness tavában a skóciai Inverness közelében. Az állattal kapcsolatban az elmúlt 1500 évben már több mint ezer bejelentés érkezett, ami miatt a kutatók tudományos magyarázatokat keresve arra következtettek, hogy a létezhet. Loch nessi szörny film 2018. Most azonban új-zélandi kutatók meglepő bejelentést tettek: az állítják, hogy a közelmúltban végzett DNS-analízis után biztosan kijelenthető, hogy a Nessivel kapcsolatban felmerült hipotézisek közül legalább egy "hihető". Az élőlények DNS-mintáit analizálták Neil Gemmell, az Új-Zélandi Otagói Egyetem professzora és csapata a közelmúltban négy népszerű hipotézist ellenőrzött Nessi kilétének és fajának megállapítására, miközben felmérték a titokzatos tó biológiai sokszínűségét is. A napokban bejelentették: az egyik elmélet nagyon is "hihető". A Loch Ness titokzatos vidéke még máig őrzi a rejtélyeit Forrás: A környezeti DNS-t (eDNS) tanulmányozó kutatók azokat a parányi maradványokat analizálták, amelyek a skót tó teljes hosszán, három különböző vízmélységből vett vízmintákból kerültek ki.
Az egyik leghíresebb kép a Loch Ness-i szörnyről Forrás: Getty Images/Keystone Gemmel szerint a tudósok már 1933-ban azt gyanították, hogy a tengeri szörny valójában egy angolna: búvárok "combnyi vastag" és akár négy métert is elérő angolnákról számoltak be. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy ennek ellenére még soha senki nem fogott ki extrém méretű angolnát a Loch Nessből. Több mint 1500 éve vélik úgy az emberek, hogy a skóciai tó sötét mélységében hatalmas szörny él. A Nessie-ről szőtt elméletek nagyon változatosak: egyesek a dinoszauruszok korának túlélőjének, mások fatörzsnek, halnak vagy egyszerűen különleges alakot formáló hullámoknak tartják az észlelések tárgyát. Fény derült a Loch Ness-i szörny rejtélyére. Az állítólagos szörnyről szóló legkorábbi beszámoló Szent Kolumba szentté avatott bencés apáthoz, Írország és Skócia védőszentjéhez köthető, aki a 6. században Skóciába vitte a kereszténységet. Legutóbb március 26-án jelentette egy amerikai pár, hogy látta a Loch Ness-i szörnyet. Számtalan sikertelen kísérlet történt a szörny megtalálására, például 2003-ban a BBC kiterjedt tudományos kutatást indított 600 hanglokátorral és műholdakkal, melyek átkutatták a tó teljes területét.
És hogy minden más történetben Nessie békés, sosem támadott még meg senkit sem. A "mi" időnkben először 1933-ban jelentették, hogy látta valaki a szörnyet, a víz felszínén úszkálni. Akkor a szörnyetegből pillanatok alatt média-sztár lett, még Londonból is küldtek újságírókat, sőt egy cirkusz hatalmas pénzjutalmat kínált föl annak, aki élve el tudja fogni. Abban az évben még többen is látták Nessie-t, és részletesebb leírást is tudtak adni róla. 1934-ben egy R. K. Loch nessi szörny film magyar. Wilson nevű férfi fényképet is készített róla. Azon egy hosszúnyakú, nagy fejű teremtmény úszott a vízben. És hatvan évvel később a fénykép tényeleges készítője elárulta, hogy trükközött, miután a Daily Mail című neves újság felkérte, hogy derítsen ki mindent Nessie-ről, és hogy Wilson nevét csak azért használták föl, hogy hihetőbb legyen a dolog. Mi hát az igazság? A hatvanas években tudományos megfigyelő szervezetet hoztak létre, hogy kideríthessék, mi is az igazság, azóta mindenféle eszközt bevetettek: víz alatti kamerákat, szonárokat, búvárokat.
Azért a 39-esről, mert az éppen háromszor 13. Az ettől a naptól való rettegés a tudomány egyik népszerű hiedelme, természetesen neve is van: paraszkavedekatriafóbia vagy friggatriszkaidekafóbia. És természetesen hírességeket sem kímél. Franklin D. Roosevelt amerikai elnök egyetlen hónapban sem utazott 13-án, és soha nem adott olyan ebédet vagy vacsorát, amelynek során 13-an ültek volna az asztalnál. Péntek 13. A Boszorkányok és a Babonák napja. Napóleon és Herbert Hoover is rettegett azoktól a tizenharmadikáktól, amelyek péntekre estek. Márpedig minden évben legalább egyszer és legfeljebb háromszor péntekre esik tizenharmadika. Idén még áprilisban, júliusban is retteghetnek. A keményvonalas babonások péntek 13-án sót dobnak a hátuk mögé a bal vállukon át, nem másznak létrára, lekopognak mindent a fán, és az általuk sütött kenyér keletlen marad ezen a napon. Tények és statisztikák a péntek 13-mal kapcsolatban Az elmúlt pár évtizedben több tanulmány is született, amelyek statisztikai adatokkal próbálták alátámasztani vagy éppen cáfolni a babona igazát, vicces eredményekkel.
A hét pénteki napjának, noha az utolsó a várva várt hétvége előtt, ezúttal sokan nem örülnek felhőtlenül: ez a péntek ugyanis a hónap 13. napjára esik, és akik hisznek a babonákban, azok számára a péntek 13-a szerencsétlen napot jelent. Bár a péntek 13-hoz fűződő hiedelem általánosan ismert, és idejét sem tudjuk, mióta él a köztudatban, arról a legtöbb embernek nincs tudomása, honnan ered. Miért félünk a péntek 13-tól? A babona gyökereit kutatva mélyre kell ásnunk a múltban. A péntek 13-át belengő negatív sejtelmeket többféleképpen magyarázzák, részint történelmi, részint bibliai vonatkozású eredettel. Akad magyarázat, mely a babonát egy konkrét péntek 13-ára vezeti vissza, ám a valószínűbb elmélet szerint a pénteket és a 13-as számot eleinte két külön baljós dolognak tartották, és csak idővel kombinálták össze. A konkrét dátum, amire a péntek 13-at sokan visszavezetik, 1307. október 13. péntek, amikor is IV. Fülöp elrendelte a templomosok kivégzését. Duplán szerencsétlen a mai nap | 24.hu. Ugyan a történelem jegyzi ezt a dátumot, arra még sincs bizonyíték, hogy valóban itt gyökeredzik a péntek 13-i babona.
Péntek 13. tragédiája a paradicsomi időktől ível napjainkig, mind a nap, mind a dátum egyenként is sötét árnyakat hordoz. Annak ellenére, hogy már tudjuk: a legszerencsétlenebb nap valójában szerda, és nyolcadika. Péntek 13. a legszerencsétlenebb nap, és manapság a legismertebb, legtöbb hívet felsorakoztató babonaság. Talán azért, mert baljós szám és baljós nap találkozik benne, ám egyáltalán nem olyan ritka, hogy valamilyen világvégének még ne kellett volna bekövetkeznie miatta: csak idén ez már a második alkalom, de tavaly is pont kétszer bukkant fel a fekete kettős, és jövőre is kétszer fog. Áprilisban (13-án, pénteken) jelent meg a CIG Pannónia EMABIT Zrt. elemzése, ami teljes adatbázisának hat évre visszamenő adatai alapján megállapítja: az évet tekintve a legtöbb káresemény szerda 8-án következik be, azaz nem péntek 13. a legszerencsétlenebb nap. Péntek 13 – ráadásul háromszor! Egy babona és környéke. A részleteket itt olvashatja: A péntek Nézzük most, mi lehet a hiedelem alapja, amihez szét kell választanunk a két összetevőt. A péntek ősidők óta a hét legbaljóslatúbb napja, egyesek szerint Éva pénteken vitte bűnbe Ádámot, vagyis az eredendő bűn a hét ötödik napjára datálható.
Fekete macska után átmenni az úton, létra alatt elsétálni, tükröt összetörni – sokan hiszünk valamilyen babonában, ezek közé tartozik az a bizalmatlanság is, amely a pénteki napra eső tizenharmadikákat illeti. De vajon miért? " Minden okkal történik ", " A sors akarta így ", " Nincsenek véletlenek " – nem hiszem, hogy akadna olyan, aki ne gondolt volna már ezekre a frázisokra legalább egyszer az életében. Szeretjük azt gondolni, hogy van valami magasabb erő, felettünk álló hatalom, ami irányítja az életünket – legyen az egy vagy több istenség, a sors, a végzet, a szerencse vagy bármi más. Pszichológusok szerint ez azért alakult ki, hogy csökkentse az ismeretlen okozta szorongást és stresszt hiszen "az nem lehet, hogy csak úgy élünk bele a világba! ". A kontrollra való igényből fakadnak a babonáink, hiedelmeink is, és még ha tudjuk is mélyen, hogy nem okoz hét év balszerencsét egy tükör összetörése, vagy nem attól függ a megházasodásunk, ha körbesöpörnek, sokan hiszünk bennük. Forrás: Shutterstock/Puzzlepix Mi a baj a péntekkel és a tizenhárommal?
A szerencseszámok népszerűségi listáját a felmérés alapján a 13-as után a 7-es, a 21-es, a 3-as és a 9-es követi. A 13-as számtól való félelemre egyébként külön kifejezés is van: triszkaidekafóbia. A 13-as számmal kapcsolatos hiedelmeknek nagy múltjuk van, és ennek megfelelően folyamatosan befolyásolják a jelent és a jövőt is. Az eredetével kapcsolatban számos elmélet létezik, és nehéz lenne egyet is meghatározni biztos forrásként. Az viszont már valószínű, hogy mindközül az egyik legismertebb az utolsó vacsora. Jézus a 12 apostollal ült asztalhoz, tehát 13-an voltak. Egyes források szerint ráadásul Júdás ült le tizenharmadikként, ám erről nem szól a Biblia. Leonardo Da Vinci: Utolsó Vacsora Forrás: Wikimedia Commons Az igazi triszkaidekafóboknak több helyen próbálnak kedvezni a szolgáltatók. Például Las Vegas több Kaszinójában egyszerűen nincs 13. emelet. A számot sokszor szállodák is kihagyják az emeletek listájából, és a 12. után a 14. jön. Ezt a gesztust több légitársaság is megteszi, éppen ezért sok repülőgépen nincs 13-as számú üléssor.