Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23. ) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Zelk Zoltán: Négy vándor és más mesék (Unikornis Kiadó, 2004) - Szerkesztő Grafikus Kiadó: Unikornis Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2004 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 191 oldal Sorozatcím: Nagy magyar mesemondók Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 20 cm ISBN: 963-427-519-2 Megjegyzés: Színes és fekete-fehér illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Zelk Zoltán meséiben megtalálni a humort, a költészetet, a természet és az állatok szeretetét, és mindazt, amiért a felnövekvő gyerekek generációkon át úgy szerették ezeket a történeteket.
Zelk Zoltán: Tavaszi mese Szellőcske a tengeren túlról jött; együtt szállt a felhőkkel. A hosszú úton barátságot is kötöttek egymással, és sok mindenről elbeszélgettek. – Én megöntözöm a göröngyös földet – mondta a felhő. – Várnak is már az emberek. – Hát még engem! – dicsekedett a kis Szellőcske. – Nagy öröm az én érkezésem. Mert én üzenetet hozok a fecskéktől meg a gólyáktól! Így beszélgetve röpködték át a hegyeket, völgyeket. Amikor az első faluhoz értek, elbúcsúztak egymástól. – Ki-ki a maga dolgára – mondta a felhő méltóságosan, s már suhant is a mezők felé. – Sok szerencsét! Zelk zoltán tavaszi mese 1. – kiáltott utána Szellőcske. Amint egyedül maradt, elgondolkozott: kihez is menjen előbb? Az ereszaljához vagy a kéményhez? Mert a gólya is, a fecske is megígértette vele, hogy az ő otthonát keresi fel előbb. Míg így töprengett, egyszerre csak egy kéményt vett észre. – Ha már itt vagyok a kéménynél – gondolta magában –, hozzá megyek előbb. Oda is szállt tüstént. Szép jó reggelt kívánt, s elmesélte, milyen messziről jött, s hogy üzenetet hozott a gólyától.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
– mondogatták a fűszálak. Igen ám, könnyű volt a jó puha földből kibújni – gondolta az első fűszál. – De hogyan lehet a nehéz hótakaró fölé kerülni? – Te voltál az egyetlen reményünk – mondta a másik fűszálacska. – Én tudtam, hogy te bátor és erős vagy, és hírt adsz nekünk a nagyvilágról. Mert meguntuk már a sok alvást. Szeretnénk napvilágot látni, és megtudni: van-e már meleg napsugár. A hóvirágbimbócska nem kérette magát, hiszen neki is ilyen vágyai voltak. A két fűszál észre sem vette, a hóvirág már a szabad ég alól kiáltott hozzájuk: – Jaj de fényes a napvilág! Találatok: zelk zoltán. Jaj de szép az ég! Amint a napsugár tekintete a hóvirágra esett, úgy körülölelte langyos sugarával, hogy a hó is olvadozni kezdett. A két fűszál fölött egyszerre csak világosodni kezdett. Nemsokára ott álltak ők is a szabad ég alatt. – Most már nemsokára jön a szellő is – mondta az első fűszálacska a szomszédjának. – És akkor úgy lesz, mint ahogyan álmodtam – válaszolta a másik füvecske –, harmatcseppben fürdöm, s napsugárban szárítkozom.
Ez aztán a nehéz próba! Jobban tudom, mint te magad, mi volna más, ha nem a nap! Most a szarvas került sorra. Én aztán megfoglak, róka! Nincsen lába, mégis szalad, de mégis egy helyben marad… Megint csak így szólt a róka: mi volna más: folyó, patak! Most a kis nyúl került sorra. Erre felelj, ha tudsz, róka: ha megfelelsz, most az egyszer te leszel a polgármester! Nincsen szárnya, mégis repül, fákon, bokrokon hegedül, ha nem repül, nincsen sehol, de mégiscsak van valahol, nincsen szárnya, nincsen lába, mégis a világot járja… Töri is fejét a róka, ennek a fele se móka, hiába, no, nincs felelet, mondd meg, nyuszi, hogy mi lehet! Zelk zoltán tavaszi mese film magyarul. Szól a nyuszi: Figyelj, róka! Hogy mi lehet? Mi más volna? Ismeri a nyár s a tél, mi lehetne más: a szél! Kis nyúl főzte le a rókát, ő állotta ki a próbát, az erdőben akkor egyszer, nyuszi lett a polgármester. semmi furcsa nem volt rajta.
Permetezés fungicidekkel Megelőzés Általában a veszélyes betegségek és a szőlő károsítóinak leküzdésére irányuló intézkedések meglehetősen hasonlóak. Ezek tartalmazzák: A hajtásokat trelliszekre kötve, hogy a lehető legmagasabban helyezkedjenek el a talajszint felett. Túl sok mostoha fia eltávolítása. Ez a módszer azért jó, mert megakadályozza, hogy a szőlő energiát pazaroljon üres hajtásokra. Az összes lehullott levél és bogyó, a szőlő beteg részeinek megégése. Szőlő betegségei. Permetezés fungicidekkel. A kezeléseket 2 héttel a betakarítás előtt leállítják. A szőlőtermesztés meglehetősen összetett mezőgazdaság, amely sok erőfeszítést és türelmet igényel. A szőlőben a munka kora tavasszal kezdődik, még a rügyek kinyílása előtt, és hóval zárul. A produktív évben a befektetett pénzeszközök és erőfeszítések százszorosára térnek vissza, de fontos megjegyezni, hogy a kártevők és a betegségek nem alszanak el.
Ugyanakkor a lombozat először göndörödik, majd az őszre jellemző színt kap, és a levelek erei az utolsóig zöldek maradnak. Először az alsó rétegeket érinti, majd a vírus átterjed az összes hajtásra. Fertőző klorózis. A klorofilltermelés leállítása miatt a lombok elszíneződésében nyilvánul meg. Először a szőlő koronája sárgul, majd megbarnul, és ha megszárad, leesik. Az érintett növény bogyói nem érnek. A fejlődés gyors, az érintett szőlő általában nyár végére elpusztul. A szomszédos szőlők is megbetegedhetnek, ezért jobb, ha gyorsan cselekszünk. A szőlő egyes fertőző vírusos betegségeit rovarkártevők hordozzák, ezért a védekezés fő eszköze a kártevők elpusztítása. Szőlő betegségei képekben. Ugyanakkor az is igaz, hogy nincs bizonyított eszköz a vírusfertőzések leküzdésére, ezért a szőlőültetvények megsemmisülnek, majd 6-7 éven belül fokozatosan fertőtlenítik a talajt, mivel ezen a földön korábban nem lehetett szőlőt telepíteni. Kártevők A mindenevő rovarok nagy csoportja mellett vannak külön fajok, amelyek inkább a szőlőültetvényeken telepednek le.
A szőlő vírusos betegségei Az utóbbi években a vírusos betegségek komoly gondokat okoznak a szőlőültetvényekben. A vírusok különböző elszíneződéseket, foltosodást, levélsodródást, rövid szártagúságot, elhalásokat okozhatnak a szőlőben. Növényi nedvekkel terjednek, tehát minden olyan kártevő és a szőlőben végzett munkaművelet, amellyel egyik tőkéről a másikra a növényi nedvek átvihetők, vírusterjesztők. Minthogy a vírusok ellen hatásos növényvédelmi eljárás még nincs, fontos szerepe van a megelőzésnek. Ez egyrészt jelenti az úgynevezett vírusvektorok elleni védekezést (a fonálférgek, a levéltetvek, stb. ellen). Kertészeti alapismeretek | Sulinet Tudásbázis. Másrészt a fitotechnikai műveleteknél a vírusfertőzés tüneteit mutató tőkék külön kezelését. Fontos szerepe van a megelőzésben a vírusmentes szaporítóanyagnak. Ezért a szaporítóanyag-előállításban nagyon szigorú szabályok szerint kell igazolni az ültetvény vírusmentességét. A szőlő baktériumos betegségei A baktériumos betegségek közül a gyökérgolyvás betegség a legveszélyesebb. Mivel e betegség ellen vegyszeres kezeléssel nem tudunk védekezni, ezért a legmegfelelőbb védekezési mód a megelőzés.
A könyvben külön fejezet foglalkozik a biológiai és a biotechnikai védekezés kereskedelmileg előállított készítményeivel valamint az előrejelzés és szignalizáció jelentőségével. A könyv 33 szerző 850 fényképfelvétele segítségével mintegy 400 oldalon mutatja be a Közép-Európában termesztett zöldségfélék betegségeit, fiziológiás zavarait és kártevőit. Rövid technológiai javaslatokat ad minden zöldségféle termesztéséhez. A szőlő betegségei és kártevői: levélbetegségek, kártevők, gombás betegségek. Bemutatja a jellegzetes károsodási tüneteket.
Ebből fejlődött ki 2–3000 év termesztés eredményeként a kerti, vagy más néven bortermő szőlő (Vitis vinifera, vagy szinonim neve Vitis sativa). A holocén időszak elején a Kárpát-medencében is megtelepedett több szőlőfaj, egyebek között a ligeti szőlő is; ezt mára az Észak-Amerikából behozott, majd kivadult parti szőlő sok helyütt kiszorította. Borok: A bor nem más, mint erjesztett szőlőlé, tehát szőlőből készül és alkoholtartalma van. A fehérborok fehér szőlőfajtákból, a vörösborok kék szőlőből készülnek. A Rosék szintén kék szőlőből készülnek, de nem úgy, hogy a fehérbort és a vörösbort összekeverik. A titok az, hogy a kék szőlőt csak rövid ideig, mintegy 4-6 órán át hagyják a héjon ázni. A nemzetség fajainak további besorolása [ szerkesztés] Muscadiana alnemzetség [ szerkesztés] Az alnemzetség három faja az USA déli tájain él. Termesztési jelentősége csak a V. rotundifoliának van, termését frissen fogyasztják és bort is készítenek belőle. Az alnemzetség tagjai nem olthatók az Euvitisekkel, és keresztezésük is csak bizonyos feltételek között sikeres.
Ezért az ültetvény kivágása után, illetve a gyökereztető iskola felszedése után kellő időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ott ismét szőlőt nevelhessünk.