1. Senki ne menjen sehova! Nyilván ezt a tanácsot csak az tudja megfogadni, akinek semmi dolga, tele a hűtője, és amúgy is el tud mindent intézni telefonon vagy neten. Szerencsére hétvége van, így aki TÉNYLEG megteheti, maradjon otthon a melegben, és élvezze 2015 első napjait a családjával, vagy akár egyedül. És egyébként Győrfi Pál is ezt szokta javasolni az időseknek. 2. Lépni csak teli talppal! Nyilván vannak, akik kénytelenek ilyenkor is utcára menni, nekik annyit tanácsolunk: járjanak teli talppal. Vagyis minél nagyobb felület érintkezik a talajjal, annál kisebb az esélye az esésnek. Sok szerencsét! 3. A jó cipő Persze lehet mondani, hogy jégtükrön mindegy, milyen a cipőnk talpa, de nem. Sikerült már olyan téli csizmát vennem, amiről akkor derült ki, hogy konkrétan életveszélyes, amikor jöttek az első fagyok, és seggre estem a munkahelyem előtt. Szóval ha tudjuk, hogy a szuper, divatos csizma még esőben is rizikós, nyilván ne azt vegyük fel ónos esőben! Védekezzünk a fagy ellen! - Aktuális növényvédelmi munkák - Növénydoktor. 4. Ha már elestünk… A jó hír az, hogy jégen esni állítólag kevésbé veszélyes, mint szárazon, persze ez nem jelenti azt, hogy veszélytelen.
Szélesebb útszakaszokhoz lapátba szerelt kerekes változatok is beszerezhetők, a kerekek miatt kisebb erőkifejtés mellett alkalmazhatók. Nagyobb ingatlanok, szélesebb belső utak hó-mentesítésére célszerű a kis, elektromos vagy benzinmotoros meghajtású hómarókat használni, amelyekkel különösebb erőkifejtés nélkül rövid idő alatt nagy hónennyiségtől lehet az utakat megtisztítani. A különféle lépcsőket a hagyományos útszóró sóval is lehet csúszásmentesíteni, ám hatékonyabb a kalciumkloridos felszórás. A térköves részekre pedig csak kimondottan környezetkímélő útszóró sókat szabad használni a talajba szivárgás miatt, de csak a hóréteg letakarítása után. Az utak, járdák felületét lehetőleg teljes szélességükben kell megtisztítani a hótól, mert ezzel – különösen a sokak által használt járdákon – a közlekedés könnyebbé és "kétirányúvá" válik, emellett olvadáskor is kisebb felület lesz latyakossá. Az olvadást követő latyakosságot kimondottan e célra készült szerekkel lehet megszüntetni, illetve jelentősen csökkenteni.
A fagy csak akkor kezd veszélyt jelenteni a nálunk honos fákra és cserjékre, ha a hőmérséklet tartósan -20 fok alá csökken. Ilyenkor nincs más lehetőségünk, mint bízunk abban, hogy a növények túlélik a téli zimankót! Növényeink téli fagyvédelme A takaráshoz többféle könnyen beszerezhető anyagot is felhasználhatunk, attól függően, hogy a növény mely részét szeretnénk megóvni a hidegtől. E célra alkalmazhatunk nádfonatot, len- és zsákvásznat, fenyőkérget és fenyőgallyat, komposztot vagy lehullott lombot is. A fóliát csak végső esetben vegyük elő. Hátránya, hogy a napsugarak túlzottan felmelegítik a benne lévő növényt, emellett a párologtatást és a felesleges pára eltávozását is gátolja, így a növények befüllednek. Ha mégsem tudjuk elkerülni használatát, akkor se zárjuk vele teljesen körbe az egész növényt. A legnagyobb mennyiségben és a legolcsóbban az avar áll rendelkezésünkre. Ha megóvjuk az átnedvesedéstől, például további nádfonat-, vagy fenyőgally-takarással, akkor kiváló szigetelőanyaghoz jutunk.
Aztán áhítatos mély csend terül a mezőre. Bársonyos poszméhek szállonganak elő az erdőből. Mély dongással ereszkednek a zöldben pompázó rétre. Dongásuk mint a búgó orgona... Kezdődik a virágok miséje.
És olyankor olyan, mint a könnyező menyasszony. Néha a fehér bodrokban talpig pompázva; és olyankor olyan mint a klastromban nőtt leány. Fehér szépségében áll a lombok árnyékos boltozata alatt. Áll és várakozik. - Kit vár? Kinek született? Tudja-e, hogy van? Tudja-e, hogy bűbájos? Tudja-e, hogy az ember elgyönyörödve nézi? Nincs felelet. A virág titok. Ember elméje az ő élete világába be nem hatolhat. Hogyan van, hogy a gyöngyvirág illatától percre-pillanatra eltűnik az ember lelkéből minden, ami földi. Valami ismeretlen szellemvilág körében érzem magamat. Tavaszi lila virágok birodalma. Földi nő képe nem fordul meg olyankor az elmémben. Ünnep van. Valami fehér ünnep. Nem tudom, kinek az ünnepe. Az erdő hallgat. Körülöttem titok. Csak a szellője fuvalmát érezem, mintha valami láthatatlan tündérfátyol érintene. Hogy van az, hogy a vadrózsa meg részvétet kelt bennem. Mintha árva volna az a virág. Árva, szegény és elhagyott leány, aki csak akkor piros, mikor megszólítják, máskor mindig halovány. Ha az ember virággá válna az embersége levetkeztével, lehetne-e a gazdag, vastag derekú és gömbölyű arcú bárónéból vadrózsa?
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Felhők borongnak a magas bérc tetején; Virágok ünnepe- s az oltárok helyén A tél uralkodik, s törvénye oly kemény! Aludjatok! - kiált a föld erőihez, - Napfény, ne légy meleg! harmat, ne permetezz! Tavaszi lila virágok video. Foganást, születést irígyen ellenez. Ibolya kis virág, szine halvány-lila, Nem hozna ő tavaszt a tél pusztáira, S ha kidugná fejét: meg kéne halnia! Tücsökszó nem tüzes, magas pacsirta-dal, Nesz, mit nem a határ, csak a barázda hall; Mezők órája te, hallgass el! még hamar! Deli volt a bokor, s állt zölden, csokrosan, - Dal s szerelem lakott keblében titkosan - Most talpig meztelen: regény, dísz oda van! Magas tölgy lombjait letépték a szelek, Hogy idegen földön hányatva vesszenek... Szegény fa, oh szegény bujdosó levelek! Itt a halom busong, a puszta völgy amott; De legnagyobb érte a zúgó folyamot; A zordon tél reá Békót önmagából készített és rakott!
Mikor az embert teremtette, az értelme dolgozott. Mikor a virágot teremtette, - játszott a Teremtő. De hátha nem játszott? Hátha azok tökéletesebb teremtések, mint mi vagyunk. Talán éreznek, talán gondolkoznak és beszélgetnek ők is, a maguk módja szerint. Talán arról is beszélnek, hogy mi milyen együgyű lótő-futók és milyen gondokkal barázdált arcuak vagyunk. Talán arról beszélnek, hogy nincs szebb és jobb állapot a világon, mint nézni az eget, szeretni és elmélkedni, gyümölcsözni és elmulni és megint ujraszületni, élni az ég alatt. Élni és élni, napsugárban, holdfényben, illatban, harmatban, csöndességben, boldogságban. S meghalni szenvedés nélkül, szótlanul, az uj tavasznak, uj életnek reménységében. A fehér liliom – Wikiforrás. Ki tudja hogy van? Az Akadémia se tudja. A Természettudományi Társulat se tudja. Csak állok a réten, az erdőszélen: nézem a sok minden virág-szépségét a földnek. Vasárnap van. A virágok még harmatosak. Kék égből sugárzik le a délelőtti napfény. A faluból harangszó hangzik. Zon-bong ünnepien mind a három harang.
A tudós kezébe veszi a virágot. Mond két latin szót: - Ez a neve. Mond egy számot: - Ebbe a családba tartozik. Elsorolja: milyen földben terem? milyen a gyökere? milyen a szaporodása? melyik hónapban nyit? mennyi ideig él? micsoda kémiai kivonatokat tartalmaz? Mindez nem tudom, miért olyan elkedvetlenítő, olyan nem nekünk való... Mennyivel szebb és jelentősebb a virágok világa annak, aki soha nem hallott Linnéről és Garckeról, és akinek sem eleven szó, sem írás nem emlegette azokat az ásításba ejtő latin neveket. Növények/T/Tavaszi kankalin – Wikikönyvek. Mink csak azt mondjuk: - Megjött a tavasz, a meleg napfény! És megjöttek a virágok, a tavasz szépségei! Örvendező szemmel nézünk szét a mezőn és az erdőn. S elgyönyörödve állunk meg a fű közül előkéklő ibolya előtt: - Kedves kékszemű illatos virágom, csakhogy megérkeztél! Minden éled már akkor, minden rügyezik, bimbózik, fakad, leveledzik. A rét, a mező, a ligetek el vannak borítva ezekkel a néma kis rejtelmes teremtésekkel, akiknek mindenféle szép szín az arca, zöld levelek a ruházata, illat a lélekzete.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Lelkemben titkos sejtelem van, - Jövőre, multra? Nem tudom! - Hogy hajdan én virág valék már, Vagy egykor azzá változom. Fehér liljom valék, ha voltam, Mielőtt szívem dobogott; Fehér liljom leszek, ha lészek, Midőn már szívem nem dobog. Oh mert én e csodás virágot Mesés ábránddal szeretem! Halvány ködből palástot öltvén Magára késő éjeken: Azt gondolom, mindjárt felém fut, Egyszerre keble, karja lész, Titkot, szerelmet súg fülembe Oly édes hangon, mint a méz. Ha csengő lélek él az ércben, S a kis pataknak van szava: Nem titkos nyelv-é a virágok Halálig tartó illata? Növények/L/Lila csenkesz – Wikikönyvek. Reám, a liljom- s illatának Elbűvölő hatalma van; Tudom: ha egy szálat letörnék, Beteg lennék halálosan! Szent természet! ha visszavészed A port, melyet most viselek; És új alakban szűl meg újra Végetlen titku kebeled: Ne légyek én sokáig élő Cser, zöld fenyő az ormokon, Egy szép tavaszt viruljak át csak: Legyek fehérlő liliom!
Ez a jellegzetes "ásó" formájú levéllemez jól megkülönbözteti a rokon illatos kankalin, cifra kankalin fajoktól. Virágai kissé egyoldalúak, illatosak, aranysárgák, harang formájúak, sokvirágú ernyőt alkotva. A virágok torkában narancsszínű foltok vannak. Hatóanyag-összetételük a különböző fajokban más, de lényegében megegyező: triterpén-szaponinok (primulasav komplex), fenolglikozidok, virágban flavonoidok. Leveleiben jelentős a C-vitamin szint. Tavaszi lila virágok v. Gyógyhatása (i): Kiváló expektoráns; görcsös, asztmás köhögés esetén is jó, különösen kombinációban használják. Ellenjavallat: - Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek Magyar Wikipédia: Tavaszi kankalin m v sz Gyógynövények-trt A kategóriában jelenleg 1 847 lap található.