Kalandfilm: Úton Jack Kerouac legendás Úton című műve nyomán készült filmadaptáció. A Beat-nemzedék kultikus történetének középpontjában >>> On the Road francia, angol, amerikai, brazil film (2012) kaland, dráma Jack Kerouac legendás Úton című műve nyomán készült filmadaptáció. A Beat-nemzedék kultikus történetének középpontjában Sal Paradise (Sam Riley), egy fiatal New York-i újságíró áll, aki egy nap megismerkedik egy vad és sármos volt sittessel, Dean Moriarty-val (Garrett Hedlund), és egy közös utazásra indulnak, mely során átszelik Amerikát. A rendező Walter Salles ( Che Guevara: A motoros naplója). Díjak és jelölések: Cannes-i fesztivál (2012) - Arany Pálma jelölés: Walter Salles Úton (On the Road) - Képgaléria: Szereplők: Sam Riley, Garrett Hedlund, Kristen Stewart, Kirsten Dunst, Viggo Mortensen, Steve Buscemi, Terrence Howard, Alice Braga Rendező: Walter Salles Író: Jack Kerouac Forgatókönyv: Jose Rivera Producer: Charles Gillibert, Nathanaël Karmitz Operatőr: Eric Gautier Vágó: François Gédigier Zene: Gustavo Santaolalla Gyártó: MK2 Productions, American Zoetrope Forgalmazó: PARLUX Entertainment Hossz: 124 perc IMDb Hivatalos weboldal Hazai Mozipremier: 2013. Úton – Az eredeti tekercs - Jack Kerouac - Book24.hu. február 28.
Úton (On the Road) - Teaser, magyar feliratos filmelőzetes: Ehhez a cikkhez: Úton jelenleg nincsennek további képek. Filmes cikk értékelése:Szavazat: 0 Átlagolt érték: 0 Kapcsolódó linkek Kapcsolódó rovatok
Ebből az utazásból született meg az Úton című regény, amely Ginsberg Üvöltés e mellett a beatmozgalom egyik bibliája lett. Az alapötletet Kerouac így foglalta össze: "Két srác autóstoppol Kaliforniában, kutatva valami után, amit nem igazán találnak meg, elvesztik magukat az úton, visszajönnek valami másban reménykedve. " A könyvet egy 36 méter hosszú, összeragasztott papírcsíkra írta, ezt fűzte be írógépébe, hogy ne kelljen gondolatait papírcserével megszakítani. A szövegben nem használt sem bekezdéseket, sem pedig vesszőket, így 1951 áprilisában, 20 nap alatt sikerült befejeznie művét, de a – jócskán megkurtított – kiadásra 1957-ig várnia kellett. A regényt, amely szenvedélyes elismerést és éppoly heves elutasítást kiváltva világhírűvé tette, három hét alatt írta meg egy hatalmas, sokméteres papírtekercset fűzve az írógépbe. Jack Kerouac: Úton (Európa Könyvkiadó, 2011) - antikvarium.hu. Alapötletét így foglalta össze: "két srác autóstoppol Kaliforniában, kutatva valami után, amit nem igazán találnak meg, elvesztik magukat az úton, visszajönnek valami másban reménykedve" Az Úton megjelenése után valósággal mítoszt teremtett, mivel leginkább arról szólt, ami az akkori huszonéveseknek hiányzott: a szabadság szükségéről és a megszerzett szabadságról, a fogyasztói társadalomból való kitörésről és a másság, a mindenféle deviancia létjogosultságáról.
Összefoglaló 1951 áprilisában Jack Kerouac három hét alatt, a spontán alkotás lázában írta meg az Úton eredeti változatát egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre: annak a történetét, ahogy Neal Cassadyvel többször is beutazták Amerikát - ahogy száguldoztak a "jajongó kontinensen" át, s közben mindent meg akartak tapasztalni, ami csak kifacsarható az életből. A beatnemzedék első nagy műve volt ez - előbb született, mint Ginsberg Üvöltése vagy Burroughs regénye, a Meztelen ebéd -, de csak 1957-ben jelenhetett meg, miután Kerouac átírta: kihagyta az akkoriban még botrányosan merésznek számító részeket, és minden szereplőnek más nevet adott. Az ős-Úton csak jóval Kerouac halála után, 2007-ben jelent meg először, s azóta a mű két változatban létezik - mindkettő autentikus, de az Eredeti tekercs a maga nyersebb módján még inkább kifejezi a beatnemzedék életérzését és törekvését: hogy spontán, gátlástalan, lázadó, lüktető, száguldó, őrült, az élet titkának mélyére hatoló, új irodalmat akartak létrehozni.
Új életfilozófiát, sajátos életérzést mutatott be, új stílust hozott létre, látványosan szembefordulva a hagyományos irodalmi konvenciókkal. A jellemek és a cselekmény kidolgozása háttérbe szorult, lendületes prózájában élményeket, profetikus látomásokat rögzített, s az ezek nyomán keletkező gondolatokat alig rendelte alá a nyelv – főként az irodalmi nyelv – szigorú szabályainak. "Az embereket nem a tények érdeklik, hanem az örömkitörések. Ezért nem képes a naturalizmus kifejezni az életet" – vélekedett Kerouac. Bár a siker ráirányította a figyelmet, Kerouac nemigen tudott mit kezdeni ezzel. Egyre inkább befelé fordult, legszívesebben otthon ült és írt, és küzdött – nem sok sikerrel – alkohol- és drogproblémáival. Fontos, főként önéletrajzi ihletésű művei születtek ekkoriban: a Dharma hobók, a Senkiháziak, a Magányos utazó, a Művésztelep. Élete utolsó éveiben érdeklődése egyre inkább a misztika és a zen buddhizmus eszméi felé fordult, életrajzot is írt Sziddhártá ról. 1962-ben megjelent Big Sur (Művésztelep) című írásában ellentmondásos élethelyzetet ábrázol: egy az eredetileg éppen a fogyasztói társadalom ellen lázadó író, regényei jövedelméből vett pompás villájában nyaralva döbben rá, hogy hajdanvolt eszméi csődbe jutottak.
1951 áprilisában Jack Kerouac három hét alatt, a spontán alkotás lázában írta meg az Úton eredeti változatát egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre: annak a történetét, ahogy Neal Cassadyvel többször is beutazták Amerikát - ahogy száguldoztak a "jajongó kontinensen" át, s közben mindent meg akartak tapasztalni, ami csak kifacsarható az... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, II. ker. Libri Mammut Könyvesbolt bolti készleten Budapest, VIII. kerület Libri Corvin Plaza Budapest, VII. kerület Libri Könyvpalota Összes bolt mutatása A termék megvásárlásával kapható: 379 pont 5% 1 999 Ft 1 899 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 189 pont 3 299 Ft 3 134 Ft Törzsvásárlóként: 313 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Spoileres kritika. FÉNYKÉPEN A HALÁL A fotózás és a halál kapcsolatával több jeles gondolkodó is foglalkozott már, de a legismertebb talán Roland Barthes Világoskamra című filozófiai eszmefuttatása, ahol a fotográfiát a hullamerevségbe fagyó, soha meg nem ismételhető pillanattal azonosítja. A fénykép gépiesen megismétli azt, ami a valóságban soha nem ismétlődhetnék meg – mondja Barthes a fotózásról. Egy fényképben tehát emlékezés mellett mindig ott van az elmúlás gondolata is, csakúgy, mint a gyász és a halál esetében. Post mortem magyar film magyarul. A post mortem, azaz halál utáni fotózás gyakorlata pedig akármennyire is tűnik morbidnak, egy létező szokás volt, ami jól rímel Barthes gondolataival. Az elhunytról készült, végső nyugalomra bocsátás előtti utolsó fotó rítusában egyesül az emlékezés iránti vágy és az elkerülhetetlen vég reprezentációja, ahol a halottnak még megörökíthetjük a fizikumát, pedig lelki értelemben valójában már nincs jelen. Egyes népi hiedelmek szerint pedig a fénykép egyenesen foglyul ejti a megörökített lelkét.
Az utóbbi pár évben egyre több szó esik a magyar horrorirodalom erőteljesebb szárbaszökkenéséről. A The Black Aether lovecraftiánus magazinhoz köthető antológiák megjelenése, Veres Attila műveinek szélesebb körű népszerűsége vagy éppen a Gabo gondozásában idén megjelent novellagyűjtemény ékes bizonyítékai annak, hogy a magyar szerzők még jelentősebb hazai irodalmi hagyomány hiányában is fogékonyak a zsánerre. Ahogy az irodalomban, úgy a filmezésben sem vert igazán erős gyökeret a horror. Post Mortem (film, 2021) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. Jobbára megmaradt az amatőrfilmesek terepének, még úgy is, hogy időről időre érkeztek olyan alkotások, amik részben felhasználták a horror bizonyos elemeit és hatásmechanizmusait (pl. Mielőtt befejezi röptét a denevér, A martfűi rém). A bevallottan horrorrajongó Bergendy Péter új filmjével pedig éppen ennek a mélyebb kulturális beágyazottsággal nem rendelkező műfajnak a meghonosítását tűzte ki célul legújabb, Post Mortem című filmjével. Nemzetközi díjeső ide vagy oda: sajnos a film több szempontból is kiábrándító.
A forgatáson minden főszereplőnek volt kaszkadőr dublőrje, ők végezték Kósa László kaszkadőrszakértő irányításával a veszélyes jeleneteket. Post mortem magyar film. A kaszkadőrök olyan amerikai sorozatokban és filmekben is dolgoztak, mint a Trónok harca vagy a Bosszúállók: Ultron kora. A kísértetek és egyes halottak mozgásait az 1918-ban spanyolnáthában elhunyt Egon Schiele rajzai inspirálták, egyes halottpózokat pedig különféle műalkotások ihlették: egyebek mellett Munkácsy Mihály, Csók István vagy Francis Bacon festményei, Robert Capa ikonikus fotója és Bernini egyik szobra. A halottakat kortárs táncosok és néptáncosok alakítják. A négy Magyar Mozgókép Díjjal kitüntetett horrorfilm főszereplői Klem Viktor és Hais Fruzsina, mellettük Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, Ladányi Andrea és Reviczky Gábor láthatóak.