A döntő fordulatot a Szent Jobb Raguzából való visszakerülésének kétszázadik évfordulója jelentette. 1971-ben, amikor már jómagam is a bazilika papi állományához tartoztam, Szabó Imre püspök, apostoli adminisztrátor az állami fórumokhoz fordult, hogy a jubileumra való tekintettel engedélyezzék a Szent Jobb elhelyezését a bazilika belső terében. A választás a templom legrégebbi, Szent Lipót nevét viselő kápolnájára esett, amely 1862-től 1905-ig a lipótvárosi hívek plébániatemplomaként működött. Ijjas József kalocsai érsek megáldja a Szent Jobb első ereklyeoltárát – Itt alakították ki az ereklye végleges őrzési helyét? – A helyszín kialakításával az Európa-hírű építészprofesszort, Gerő Lászlót bízták meg. Ő az addig egységes sekrestyekápolnát szétválasztotta, és alkalmazkodva a régi kápolna esztétikai megjelenéséhez, a válaszfal elé, kisméretű márványoltárra helyezte a Szent Jobbot, a pap-művész Dominek György által kialakított zárt tabernákulumba. Ezt csak előzetes állami engedéllyel nyithatták meg.
A felső kart valószínűleg 1370-ben leválasztották és Lengyelországba vitték Nagy Lajos uralkodásának idején, a lengyel-magyar perszonálunió megkötésekor. Abban az időben nem volt ritka dolog, hogy a királyok ilyesféle ajándékokkal szerezték meg idegen uralkodók jóindulatát, vagy éppen a békekötést pecsételték meg ilyen gesztusokkal. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Amikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elején II.
Az érsek a Vatikán jóváhagyásával a kérést teljesítette. Így a missziós Henry Simmonite ezredes, Ralf Diefenbach tábori lelkész és a magyar származású George Kovács ezredes többedmagával 1945. augusztus 19-én megjelent a Váci utcai angolkisasszonyok zárdájánál, és a kérelmező Witz Bélának átadták az áhított Szent Jobbot. Ugyanis az 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik) Mária Terézia által visszaszerzett ereklye őrzését a királynő az angolkisasszonyok rendjére bízta. Másnap, 20-án, a háború utáni első Szent István-napon a romos belvároson keresztül, a könnyező hívők tízezrei között ünnepélyes körmenettel vitték a Szent Jobbot a pesti ferencesektől későbbi otthonába, a Szent István-bazilikába. A szertartás végén az ereklyét visszavitték az angolkisasszonyokhoz, és ott őrizték a rend 1950-es feloszlatásáig. – Az ateista rezsim nem engedélyezte a kegytárgy nyilvános tiszteletét. Hol tartották a Szent Jobbot az 50-es és 60-as években? – 1950-ben a bazilika plébánosi lakásának fali páncélfülkéjében helyezték el.
József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. 1937 októberében a Magyar Katolikus Püspöki Kar elfogadta a "kettős szentév" programját, amely a 34. Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István jubileumi év előkészítésének tervét tartalmazza. Amikor meghirdették első apostoli királyunk halála 900. évfordulójának megünneplését – a Szent István jubileumi évet – elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen fognak megemlékezni Szent István királyunkról, és ez alkalomból a Szent Jobbot körülhordozzák az országban. Az ünnepségsorozat nyitó rendezvényét május 30-án, közvetlenül az Eucharisztikus Világkongresszus bezárását követően rendezték. A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el.
Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre, mely küldöttség egyik tagja magyar származású volt, Kovach György ezredes. Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig. Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját. Így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István-bazilikában Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát, amelynek létrejöttét néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el nagy királyunk ereklyéjét, amely azóta is látogatható. Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására. Az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint Pannonhalmán tízezrek fogadták a Nemzeti Ereklyét megilletődve és áhítattal.
1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre a Szent Jobbot, államalapító Szent István királyunk épen maradt jobb kezét. A legenda szerint István király szentté avatása alkalmából, 1083-ban I. Szent László király emeltette ki az uralkodó holttestét a székesfehérvári sírból, ahol a király jobb kezét épen találták, ezért ereklyeként megőrizték. A középkortól a török időkig Nagyvárad közelében, egy monostorban helyezték el, emlékét egy Szentjobb nevű település őrzi. A török hódoltság idején Bosznián át Dalmáciába került, sokáig a raguzai (ma: Dubrovnik) domonkosok őrizték. Mária Teréziának 1771-ben sikerült visszaszereznie, az ereklyét előbb Schönbrunnban, majd Budán őrizték. A királynő még pénzt is veretett ennek emlékére. A Szent Jobb a díszes ereklyetartóban (1985) A püspöki kar 1862-ben Lippert József prímási főépítész tervei alapján ezüstből és csiszolt üvegből pompás kivitelű, neogótikus ereklyetartót készíttetett Bécsben. Az első Szent Jobb-körmenetet 1860-ban tartották, 1944-ig az eseményre a budai Várban került sor.
A Szent Jobbot 1985-ben tették először közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján az ereklye ismét országos körútra indult. A Szent Jobb országjáró körútján az esztergomi főszékesegyházban (1988) Az ereklyét 1987-től a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik, melyet 2019-ben felújítottak. A Szent Jobb-körmenetet az 1990-es rendszerváltozás óta a régi hagyományoknak megfelelően rendezik meg augusztus 20-án. 2007-ben a viharos időjárás miatt maradt el a körmenet, 2020-ban pedig a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt. A Szent Jobb a Szent István-bazilika előtt (1990)
Az Aquamarin Társasház a Balaton régiójában, Zamárdiban található, amely a Dél-Dunántúl illetve Somogy megye egyik legjobban fejlődő települése. Zamárdiban van a Balaton déli partjának leghosszabb, 3 km-es pázsitos szabad strandja. Az ingatlan a szabad strand mellett, közvetlenül a parton helyezkedik el, így csodálatos panorámával rendelkezik a Tihanyi-félszigetre és a dombok szegélyezte északi partra. Zamárdi alapvetően egy csendes üdülő város, de egy-egy rendezvény vagy ünnep alkalmával igen mozgalmassá is tud válni. Négyoldalú megállapodás a Balaton Solar Boat Challenge kapcsán | Hazai | Compass Magazin - A vitorlás portál. Budapesttől 110 km-re, Siófoktól 10 km-re, a megyeszékhelytől, vagyis Kaposvártól 70 km-re helyezkedik el. A település megközelíthető az M7-es autópályáról, a 7-es főközlekedési útról, illetve az erre csatlakozó 65-ös, 67-es, 68-as dél-dunántúli főközlekedési útvonalakról. Közvetlen szomszédságában található Siófok, amely a Balaton déli partjának legnagyobb városa számtalan szórakozóhellyel, így aki a nyugodt, meghitt környezet után vágyik a nyüzsgő éjszakai életre, annak sem kell messzire mennie a Társasháztól.
És persze a Balaton-part, ami sokáig a keszthelyiek számára is a szabadidőtöltés, a találkozások fő területe volt. Egyes intézmények és közterek elhelyezkedése Keszthely központjában. Alaptérkép forrása: Google Maps A legtöbb Balaton-parti településen szinte kizárólag a turizmus határozza meg az egyes falvak, városok központi helyeit. Keszthelyen viszont lakosságszáma és funkciógazdagsága alapján számos olyan energia is jelen van, amelyek a turizmustól függetlenül tudják alakítani a helyi életet. Nem csak üdülőváros, hanem hosszú múltra visszatekintő térségi központ (a tópart egyetlen klasszikus járásközpontja, mint a cikk eleji térkép is mutatja), felsőoktatási központ (Georgikon), illetve jelentős foglalkoztató is (elsősorban a járási intézmények, illetve a város ipari parkja révén). A teljes értékű központi szerepet településföldrajzi adatgyűjtéssel is alátámaszthatjuk, még ha nem is a legnaprakészebbel: Beluszky Pál 1995-ben vizsgálta az egyes magyar városok szerepkörét az ott megtalálható intézmények, szolgáltatások szerint.
A Solar Boat (Energy Boat Challenge Monaco, Solarboat Regatta Wildau, Netherlands Solarboat Championship) nemzetközi versenyek Európa számos rangos egyetemét érintő versenysorozat. A Pannon Egyetem, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt., Balatonalmádi Város Önkormányzata, valamint a Magyar Vitorlás Szövetség a Balaton Solar Boat Challenge nemzetközi verseny rendezése céljából szakmai összefogást kezdeményeznek. A Solar Boat (Energy Boat Challenge Monaco, Solarboat Regatta Wildau, Netherlands Solarboat Championship) nemzetközi versenyek Európa számos rangos egyetemét érintő versenysorozat. Az együttműködés fő célja, hogy a régió felelős intézményei összefogásukkal egy olyan innovatív és a fenntarthatóság jegyében lezajló nemzetközi Solar Boat világkupa futamot szervezzenek meg elsőként Magyarországon, a Balatonon, amely a régiót nemzetközi színtéren is kiemelt helyre emeli. Az együttműködés fontos célja a fenntarthatóságra való nevelés, a felelős környezettudatos szemléletmód és az azonnali cselekvés megvalósításának bemutatása a jövő nemzedéknek, továbbá arra is jó példa, hogy a különböző tudományterületek összefogásával mennyivel nagyobb hatásfokú sikerek érhetők el.