Férfi Futsal NB I. Felső-ház M GY D V LG KG P 1. HALADÁS VSE 5 0 17 7 21 2. MVFC BERETTYÓÚJFALU 4 2 14 13 10 3. VESZPRÉM FUTSAL 3 18 8 4. DEAC 1 16 5. ÚJPEST FC-220VOLT 12 4
A második játékrészben hamar újabb magyar helyzetet jegyezhettünk fel: a félidőben beállt Nagy Olivér passzolt Bayram lábai között Vancsához, aki a tizenhatoson belül a hosszúalsót vette célba, lövése azonban pontatlanra és gyengére sikeredett. A következő percekben gyakori vendégek voltak a magyar kapu előtt a török fiatalok, a legnagyobb lehetőség az 58. percben Aydin előtt adódott: Senkó ért bele kivetődve egy jobbról érkező beadásba, a labda pedig a középen érkező támadó előtt kötött ki, aki egyből gólra tört, Szujó Attila azonban blokkolni tudta a lövést. Nem sokkal később a felhúzódó Bayram Debreceni Ákost megelőzve fejelhetett 4 méterről, a labda azonban a kapu fölé szállt. U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság – Wikipédia. Az utolsó 10 percre fordulva egyenlített a török csapat, így fokozódtak az izgalmak: sokadjára kerültek a magyar védelem mögé a vendégek, a bepasszolt labdát pedig a csereként beállt Akgun tudta kapura pöckölni. Senkó először még bravúrral hárított, a kipattanót viszont közelről bepofozta a támadó (1–1). Még nagyobb gond, hogy időközben Izrael is vezetést szerzett Revivo találatával, így már a magyar csapatnak is szüksége lett volna a győzelemre.
A 32. percben a játékrész első és egyetlen magyar lövését jegyezhettük fel, miután Németh Dániel tüzelt nagyjából 25 méterről a kapus kezébe. U19 eb selejtező 2. A hátralevő időből egy lesről született izraeli találatot és egy Senkó Zsombor által bemutatott védést kell megemlíteni; 0–0-val mehettek pihenni a felek. Öt perccel a második játékrész kezdete után tűzijátékot láthatott a közönség: az izraeli csapatkapitány, Madmun lövésébe tudott beleérni Senkó, ami így a felső lécen csattant, majd Horváth Rajmund tekerése kerülte el a kaput. Egy minutummal később újabb komoly helyzet alakult ki a magyarok tizenhatosán belül: Ibrahim Kerezsi Zalánt csapta be a kapu közelében egy indítás után, a Budapest Honvéd fiatalja azonban bele tudott érni a lövésébe, amit Senkó bravúrosan, lábbal hárított. Az utolsó 20 perc kezdetén láthattuk a meccs legszebb magyar jelenetét; a korábban beállt Vancsa Zalán harcolt ki a tizenhatos jobb oldalánál szabadrúgást, amit Németh Dániel – valamelyest meglepetésre – a felső lécre tekert, Csinger nem sokkal maradt le a kipattanóról.
Kész csoda, hogy a sakkozók megőrizték a feltaláló titkát, s így a sakkozógép még a mai ember számára is maga a csoda. A gépben rejtőző sakkozónak egy kis sakktáblája volt, s a gépezet felépítése olyan trükkös volt, hogy egy mechanikai megoldással az ábrázolt török karjára, illetve a látható táblára vitte át azt, amit a gépben rejtőző sakkozó a kis tábláján lépett. A korabeli sikerhez persze az is hozzájárult, hogy jó volt a rendezés. A török figurája mellett nagy kandalábereket állítottak fel, amelyek fényénél nem tűnt fel, hogy a török bábu feje egyben kémény is, amelyen távozott a belül lévő olajmécses füstje. A több mint 200 éves találmány nemcsak az embereket ejtette ámulatba, hanem a nyelv alakulására is hatással volt. A német getürkt szó, amely "odacsalt"-at jelent, szintén a sakkozó törökre utal, aki odacsalta, ámulatba ejtette a közönséget. Kempelen Farkas sakkautomatájának titkát az alkotó haláláig, 1804-ig nem leplezte le senki, aztán az automata a 19. század első évtizedeiben újabb fénykort ért meg New York-ban, a Broadwayn.
Itt a Spintharus davidbowiei! Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak. Művelődés összes cikke » Szinte hihetetlen, hogy mennyi minden fér bele egy életbe, ha a 280 esztendeje született Kempelen Farkasnak megadatott 70 évet nézzük. Ami saját korában meglehetősen soknak számított. Ettől függetlenül minden tekintetben fantasztikus polihisztori pályafutás ez. Egy olyan emberé, aki szerint a boldogsághoz elég némi munkával szerzett táplálék és a lelki béke. A korban egy ilyen kiteljesedő élethez azért némi szerencse, vagy az isteni gondviselés is szükségeltetett, mert az orvostudomány még mindig nem tudott mit kezdeni a járványokkal, no és a háborús évekből is több volt, mint az olyanokból, amikor nyugodtak a fegyverek. A szerencse és a gondviselés mellett Kempelen fantasztikus pályafutásához kellett a szülők (az ír Kempelen Engelbert és a pozsonyi nagypolgári ivadék Spindler Anna) előrelátása: a nagyobbik fiú, János katonai pályára került, Farkas pedig pozsonyi, győri, bécsi és római stúdiumok után a hivatalnokira.
A bajor főváros Német Múzeuma alapvetően tudományos-műszaki gyűjtemény – és nem kizárólag német. A világ számos technikai vívmányai és érdekessége látható falai között; megtalálható ott egy párját ritkító találmány, amire méltán lehet büszke a magyarság, ez pedig Kempelen Farkas (1734-1804) beszélőgépe. A német nyelvterületen Wolfgang keresztnévvel ismert polihisztor Pozsonyban született, "jó családban" udvari tanácsos apja Magyarországon kérte nemességük honosítását. Az ifjú Kempelen szülővárosában, majd Győrben, Bécsben, illetve Rómában tanult jogot és filozófiát, de hamar kiderült, hogy inkább a reáltárgyak, a matematika és a fizika vonzották. Ezzel együtt tisztviselőként fegyelmezetten beállt az udvari szolgálatba, 1767-ben, mint Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket, faluközösségeket szervezett. 1777-ben megbízták a nagyszombati egyetem Budára költöztetésével. Később egy bő évtizeden át udvari tanácsosként szolgált az egyesített magyar-erdélyi kancellárián.
Tervezett gőzkondenzátorral működő gőzgépet csatornaépítésekhez, a gőzturbina őse is az ő nevéhez köthető. Kétszivattyús vízemelőjével Buda vízellátásán javított, és ha már Budát említettem: a vár egyes részeit ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat – a régi karmelita kolostort építette át színházzá. A nevéhez fűződik még a nagyszombati egyetem Budára költöztetése is. De igazi nagy szerelme mindig is a mechanika, a trükkös szerkezetek voltak. Egy osztrák udvari tanácsos kérésére, hogy segítsen vak lányának megtanulni az írást és olvasást, gépet szerkesztett. Kéregpapírból kivágott, domború betűkkel maga tanította meg a leányt a betűk felismerésére, majd egy különleges, kitapintható, domború billentyűkkel ellátott írógépet segítségével a leány írhatott is. Így lett Paradis Mária Terézia a bécsi zongoraművésznő volt az első csökkentlátó a világon, aki megtanult írni és olvasni. Kempelen sikere nyomán kezdték a vakokat speciális segédeszközökkel tanítani. Paradis Mária egy levelének részlete – a levél a Kempelen-féle gépen készült A már említett mechanikus beszélőgépet is eredetileg azért kezdte fejleszteni, hogy a süketnémák, vagy a beszédben valamiért korlátozott emberek is tudjanak közérthetően kommunikálni.