Először 1929-ben egy múzeum alapításának ötlete merült fel, majd húsz évvel később már Kertészeti Múzeum és Okmánytár létrehozását tervezték. Az Egyetem Központi Könyvtára mellett – több egyetemhez hasonlóan – kialakult egy, az intézmény és a szakma történetére vonatkozó, vegyes történeti értékű, könyvekből, fényképekből, nyomtatványokból, hagyatékokból és irattöredékekből álló gyűjtemény, amely esetünkben az "Archívum" nevet viselte. Így vált lehetővé, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1993. január 1-jével engedélyezte a szaklevéltár létesítését. A mai BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár elődintézménye, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Levéltára alapító tagja volt az 1993-ban megalakult Budapest-Gödöllői (1996-tól Magyar) Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetségnek, amelynek a BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár jelenleg is intézményi tagja. Intézménytörténet | Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár. A Levéltár közelmúltbeli történetének legkiemelkedőbb eseménye a levéltári helyiségek teljes körű felújítása és részbeni átalakítása volt, amelyre 2006-ban került sor.
A kiadói feladatokat ma a minisztérium agrártudományi lapjaival együtt a Herman Ottó Intézethez kapta, melynek köszönhetően biztos a kiadói hátterünk. A laptulajdonon osztozik a szaktárca és a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara. A főszerkesztőt az egyetem rektora javaslatára a Herman Ottó Intézet nevezi ki, a szerkesztőbizottság összeállítása és a szerkesztés is a kar irányításával történik. Fél évszázados történetünk nagy vonalakban három korszakra osztható, a főszerkesztők személyét is figyelembe véve. Az első évtized Dr. Mészöly Gyula, akadémikus irányításával hűen követte az 1969-es előszóban megfogalmazott célkitűzéseket, de a magas szakmai és tudományos igényű írások mellett megjelentették a tudományos eredményekről szóló beszámolókat is. Dr. Cselőtei László akadémikus főszerkesztői működése alatt ez a tendencia nem változott, a korszellemnek megfelelően erősödött a tudományos közlemények aránya és színvonala, a szerkesztő bizottság pedig bővült, fiatalodott: bekerültek az akkori "fiatalok", Dr. Balázs Sándor, Dr. Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Korai zamatos – Wikikönyvek. Gyuró Ferenc, Dr. Herpay Balázs, Dr. Kováts Zoltán.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Lapis András, éremművész. Kecskemét, 1942. december 8. - Szobrász. 1969-1974: Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola, ahol mestere: Szabó Iván. 1976: Szegedi Nyári Tárlat nagydíja; 1976-1979: Derkovits-ösztöndíj; 1977: Ady-pályázat fõdíja; 1987: SZOT-ösztöndíj. A Magyar Numizmatikai Társaság, a Reklámgrafikusok Kamarája, a Fédération Internationale de la Medaille, az Art Diagonál Mûvészeti Egyesület és a szegedi Szög-Art Mûvészeti Egyesület tagja. Sokoldalú szobrászegyéniség, aki ugyanúgy otthonosan mozog a természetelvû és expresszív kisplasztikák megteremtésében, mint a legkülönfélébb ünnepi és alkalmi érmek elõállításában. Eddig mintegy négyszáz érem elkészítésére kapott megbízást. Egyéni kiállítások: 1975 Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1979 Városi Galéria, Szabadka (YU) 1980 Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1991 München Válogatott csoportos kiállítások: 1977 XII. Kertészeti és élelmiszeripari egyetem. FIDEM (CH) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1977, 1980 XXI.
Előjegyzem
pedig a gyümölcstermesztésben hasznos permetező drónokat mutatta be. Ezután dr. Balázs Bence ( Mezőgazdasági Kft. ) arról tartott előadást, mely növénykultúrákban lehet gazdaságos a mesterséges megvilágítás alkalmazása. Dr. Sipos László, a MATE Árukezelés, Kereskedelem, Ellátási Lánc és Érzékszervi Minősítés Tanszék egyetemi docense pedig a fénytani paraméterek, módszerek, a fényoptimalizálás lehetőségeit ismertette. Pék Zoltán szekcióvezető pedig rövid betekintést nyújtott a Tungsram vertikális farm legújabb kutatásaiba. Még több előadást hallhatsz kertészet témában a PREGA-n a Precíziós gyümölcs- és szőlőtermesztés és az Indoor farming és precíziós zöldségtermesztés szekciókban. Állattenyésztés webinárium Hőgye Szabolcs (FMC-Agro Hungary Kft. ) az állattenyésztési webináriumon megtartott előadásában bemutatott egy könnyen használható megoldást a kukoricamoly vagy a gyapottok-bagolylepke károkozásának előrejelzésére. Kertészeti és éelelmiszeripari egyetem. Dr. Tanai Attila (Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ) elmondta, hogy a fenntartható takarmányipar a jövőben szoftverek nélkül már elképzelhetetlen, hiszen a takarmányozás alapvető feladata az, hogy kielégítse a haszonállatok tápanyagszükségletét, olyan biztonságos és költséghatékony módon, amely segítségével csökken a károsanyag-kibocsátás.
301., Budapest. Orlóci L. 2000: Dísznövénytermesztés II. 230., Budapest. Orlóci L. 2003: A Ginkgo biloba vizsgálatba vont és hazai felhasználásra ajánlott fajtái _ Magánkiadás, pp 24., ISBN 963 430 669 1 Orlóci L. 2005: Örökzöldek és fenyők – Mezőgazda Kiadó 2005. p93 Orlóci L. 2000: Páfrányfenyő (Ginkgo biloba L. ) fajtaismertető. – Magánkiadás 2000. pp. 20. Orlóci L. 2008: Növényismeret – Parképítő és fenntartó technikus Szakképesítés Tankönyve, VKSZI pp.., Budapest. Schmidt G. 2006: Kertészeti dendrológia – Mezőgazda kiadó, p. 304-326. Orlóci L. 2013: Kertésznapló- Corvina kiadó 2013, p. 136 Orlóci L., Szakács Nagy Zs., Thalmeiner T. 2013: Legyél te is kiskertész! Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem könyvei - lira.hu online könyváruház. Kertészkedés az óvodában. Raabe kiadó e-book, p31 Orlóci L. 2014: Kísérletezni és felfedezni a növényekkel. Raabe kiadó p11 Szabadalmak Hazai szabadalom Isépy I. - Terényi Gy. 1991: Eljárás égetett szilikátos őrlemény alkalmazására növények neveléséhez - Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Közlöny 16/89 sz. 1991/2/159. Budapest.
Hasznos információk Cím: 3950 Sárospatak, Szent Erzsébet u. 15 Telefonszám: +36 47 314 107 A vár nyitva tartás: május 1-től szeptember 30-ig hétfőtől péntekig 10-17 óráig; Szombaton 10-14 óráig. Téli nyitva tartás: október 1. – április 30-ig hétfőtől péntekig 10-16 óráig. Csoportok részére előzetes bejelentkezés szükséges. Belépőjegy: Felnőtt: 600 Ft; Diák és nyugdíjas: 400 Ft Sárospatak természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem A Megyer-hegyen fekvő tavat az emberi kéz alakította, ugyanis a 303 méter magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas volt malomkőgyártásra. Már a 15. században elkezdték a kibányászását és egészen 1907-ig kézi erővel termelték ki a köveket. Sárospatak megyer hegyi tengerszem via ferrata. A bányában felgyülemlett víz eltávolítására vízlevezető vágatot hoztak létre, amelyet évtizedeken át mélyítettek. A bányászat felhagyása után a fejtési gödör átalakult tóvá, azaz tengerszemmé. A hajdani malomkőbánya "sebeit" a természet napjainkra már szinte el is tüntette, és együtt harmonikus egységet alkotnak.
Csodálatos természeti látnivaló tárul elénk a Zempléni-hegységben Sárospatak határában. A Megyer-hegyen lévő Tengerszem néven ismert képződményt ugyan emberkéz formálta, de mára a természet és az egykori malomkőbánya harmonikus egységet alkot. Az egyedülálló látványossághoz a Malomkő tanösvény piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától. Most ezt a túrát minden fáradtság nélkül megteheti ebben a nyugalmas környezetben. Alaposan körbejárhatja, fotókat, videókat készíthet, majd egy izgalmas visszaút is vár Önre, ahol igény szerint – kijelölt helyszíneken -kipróbálhatja a vezetés élményét is! A túra kb. 1, 5 óra, amely elegendő lehetőséget nyújt barangolásra. A Mandulás hegyet megkerülve, izgalmas terepviszonyok mellett egy hangulatos túra során jutunk el a világörökség részét képező Gombos-hegyi pincesorig Hercegkút határában. Rövid gyalogtúrával elérjük a 14 stációból álló Kálváriát, a hegytetőn a Golgotára emlékeztető három keresztet és a Feltámadás Kápolnát. Tereptúra – Zöld utazás. Igény szerint (előzetes egyeztetést követően) a pincesoron szorgos szőlősgazdák munkájának eredményét, a Tokaj-hegyaljai borvidék kiváló borait is lehet kóstolni, vásárolni.
[1] A bányát 1907 -ben zárták be a termelés folyamatos csökkenése miatt. [4] Az egykori bányaudvaron jelenleg is megfigyelhető néhány félig kész malomkő, valamint a kőfaragó tevékenység melléktermékei. [3] Védettsége [ szerkesztés] A tavat és környékét 1997 -ben természetvédelmi területté nyilvánították, melynek teljes neve: Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület. Célja a csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeinek megőrzése. Megyer-hegyi tengerszem - Sárospatak » Országjáró. Területe 1, 07 hektár, egész évben szabadon látogatható. Kezelője a Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága. A park Magyarország egyik legkisebb ilyen jellegű védett területe. [5] [7] [8] Források [ szerkesztés]