Marija J. Szergejenko: Pompeji (Gondolat Könyvkiadó, 1960) - Fordító Kiadó: Gondolat Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1960 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 381 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat, fotókat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Időszámításunk első évszázadában, a Vezúv egyik félelmetes kitörésekor a földrengés elpusztította Pompeji itáliai városkát, mely a mai Nápoly közelében terült el. A katasztrófa a 79. Tech: A Vezúv következő kitörése Nápolyt is elpusztíthatja | hvg.hu. év... Tovább Fülszöveg Időszámításunk szerint 79-ben, augusztus hónapban, mikor a gazdag campaniai tájakon ért az illatos szőlő és az olajbogyó, szörnyű katasztrófa híre járta be az antik világot. A Vezúv kő- és hamueső alá temetett sok villát meg majorságot és egy nagyobb meg egy kisebb várost: Pompejit és Herculaneumot. Pompeji régi város volt már ekkor. Egyes termékei messze földön ismertté tették nevét.
részlet: 5. kb. 8 millió éve: Rudapithecus hungaricus 6. kb. 2 millió évvel ezelőttől kb. 10000 évvel ezelőttig: paleolitikum 7. kb. 300000 éve: a vértesszőlősi előember (Samu) 8. kb. 70000 éve: a mai ember (Homo sapiens sapiens) megjelenése* (Elterjedése: 30000éve) 9. kb. 10000 éve: a neolit forradalom (az élelemtermelés kezdetei*) 10. i. e. IV. ée. : az öntözéses gazdálkodás kezdetei, az első államok kialakulása (i. 3000 körül*) 11. i. 3000 – 2500k. : a sumer városállamok virágkora 12. i. III. : az Indus-völgyi civilizáció kialakulása 13. i. 2700 – 2200: az egyiptomi Óbirodalom 14. i. II. : a kínai civilizáció kezdetei 15. i. XVIII. sz. : az Óbabiloni Birodalom fénykora, Hammurápi uralkodása 16. i. 1550 – 1050: az egyiptomi Újbirodalom 17. Marija J. Szergejenko: Pompeji (Gondolat Könyvkiadó, 1960) - antikvarium.hu. i. XVI – XIII. : a mükénéi kor 18. i. XIII (- XII. ) sz. : az égei vándorlás*... 37. i. 287: Rómában eltörlik a népgyűlési határozatok szenátusi jóváhagyását* 38. i. 264 – 241: az első pun háború* 39. i. 218 – 201: a második pun háború* 40. i. 168: a püdnai csata, Makedónia döntő veresége Rómától* 41. i. : a római köztársaság válságának kezdete 42. i.
A görögök fokozatos felerősödése mellett a természet sem kímélte meg a szigetlakókat. Az egykori birodalom, a pompa, a fény, a híres knosszoszi palota lassan a feledésbe merült. Kréta fővárosa (Heraklion) mellett még ma is állnak a palota romrai, ami mára fő idegenforgalmi látványosságá nőtte ki magát. Ez a vulkánkitörés jó példa arra, hogy egy természeti katasztrófa során egy egész kultúra, több társadalom eltűnhet, megsemmisülhet. Az ókor nagyhatalma, a mínoszi kultúra is így merült a feledésbe. Knosszosz eredeti palotája A knosszoszi palota napjainkban Pompei pusztulása A Vezúv 79-es kitörése nagy hatással volt a társadalomra. Félelmet keltett, bizonytalanságot szült. A Pompejiben elpusztultak számát az eddigi leletek alapján 1250-1500-ra becsülik. A kitörés után 25 méter vastagságban fedte be a hamu és a vulkáni törmelék a településeket. E betemetett múlt a halhatatlanságot és az örökkévalóságot idézi meg. Hiszen a betemetett emberek arckifejezéseit, testtartását, örökre megőrizte a vulkáni hamu.
Kiadja a Kossuth Kiadó. A könyv ára 6800 forint. A könyvet itt rendelheted meg.
Az alsó szinten börtön, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem látható. A harmadik szinten az "asszonyház", a negyediken ásatási leletek, emlékek sorakoznak a vár virágkorából. Van kőtár, kápolna, a várnyomdában verhetünk érmet, és a felújított fegyverkiállítás a Barbakánban is tartogat újdonságokat. A Kinizsi vár nyaranta reneszánszkori várjátékokat kínál, amelynek során július 1-től augusztus 20-ig naponta kétszer (11 és 15 órakor) lovaglás, íjászat, csillagdobás, lándzsadobás bemutatója várja az érdeklődőket. Kinizsi vár - Nagyvázsony. A Nagyvázsonyba látogatóknak lehet jó alternatíva – a várnézés mellé – az erősséggel szemben található postamúzeum, mely a Balaton-felvidék hírközlési emlékeit vonultatja fel az 1800-as évektől napjainkig. (Gyerekeknek kötelező a Miki Egér-telefon kipróbálása! ) De a Schumacher-ház, vagyis a Szabadtéri Néprajzi Múzeum meglátogatása sem okoz majd csalódást. A vár mögötti dombon áll a fehérre meszelt, támfalas evangélikus templom, füves teraszán Kinizsi Pál lovas szobrával.
Hétvégi kikapcsolódás a Bakonyban. Pihenés, szállás és aktív programok az egész családnak. Bakonyi Apartmanház, Eplény, Tel. : (88) 453-122, (70) 312-2091 (x)
1490-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosserege megszállta a várat, és csak a következő esztendőben, ellenük hadjáratot vezető Kinizsi tudta fegyvereseivel visszafoglalni. Mivel Kinizsi Pál főnemes általában az ország veszélyeztetett vidékeit védelmezte seregével, vázsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta, Kinizsi halála után (1494) rövidesen újra férjhez ment. Mivel második ura, Horváth Márk a lóról leesve a nyakát törte, harmadszor is igent mondott. Férje, Kereky Gergely azonban erőszakos, durva ember hírében állott, így Benigna úrnő sokat szenvedett tőle, végül 1519-ben megelégelte férje viselkedését és bizalmas híveivel megölette, majd holttestét a vázsonyi várárokba dobatta. A gyilkosság azonban kiderült és a királyi bíróság csak Kinizsi érdemeire való tekintettel nem ítélte el, végül örökös száműzetéssel büntették, amit a távoli felvidéki Zsolnalitva várában kellett eltöltenie. Kinizsi var nagyvazsony. 1526-ban János király Bodó Ferencnek adományozta, majd a 16. század második harmadától a már elhunyt Magyar Benigna második férjének rokonsága, a Horváth nemesi família szerezte meg a várat, akik megvastagíttatták falait, ennek érdekében felrobbantva a közeli pálos kolostort, hogy onnan nyerjenek építőkövet és hogy a törökök nehogy megszerezzék és erődítménnyé alakíthassák azt.
A község nevét első birtokosáról a Váson nemzetségtől kapta, amelynek első ismert tagja Ákos a XIII. század elején több megye főispánja, majd 1216-tól a királyné udvarbírója volt. A XIV. század végén Vázsonyt a Vezseny család kezén találjuk, amely családnévben az ősi Váson nemzetség neve rejtőzködik. A Vezsenyiek utolsó sarját Lászlót, Mátyás király 1462-ben Rómába, majd Ferrarába küldi követül. Halála után a Szent koronára visszaszállott várát Mátyás Kinizsi Pálnak adományozta. Nagyvázsony jelentőségét a vára adta, amely a XV. században épült. Ennek köszönhetően a forgalmas út menti település hamar felvirágzott. 1488-ban 49 Ft adóval a megye nagy falvai közé tartozott. A török időkben felváltva volt hol török, hol magyar kézen Vázsony vára. Véglegesen 1598-ban foglalták vissza a török megszállóktól. Szerepet játszott a vár Bocskai és Bethlen Gábor harcaiban is, majd 1649-ben a király a Zichy családnak adományozta. Nagyvázsony látnivalói a Kinizsi-várral » Közel és távol utazás. 1663-ban még egyszer szenvedett a vár a törököktől. Kürpülü Ahmed nagyvezér seregei felgyújtották.
A vár építésének pontos ideje ismeretlen, egy 1469-es oklevél már a megépült vár várnagyaként említi Udvary Pált. Építtetője a Szolnok megyében jelentős birtokokkal bíró Vezsenyi család. Vezsenyi László, Mária királynő asztalnokmestere szerez várépítési engedélyt 1384–ben, a barnagi birtokán felépítendő várra (melyet ma Zádor vár néven ismerünk). Különböző birtokviták miatt az említett vár építésének felhagyására kényszerül, ekkor, az 1400–as évek elején kezdődik az építkezés a mai helyén. Vezsenyi László fia, László, – aki Mátyás király itáliai követeként ismert – halála 1472 után, hűséges szolgálataiért Kinizsi Pál birtokába kerül. Kinizsi jelentős építkezésekbe kezd, részben megerősíti, részben komfortossá teszi a várat, így válik Kinizsi székhelyévé. Kinizsi vár - nyitvatartás - Nagyvázsony. Kinizsi halála után, özvegye Magyar Benigna folytatja az építkezést. Magyar Benigna halála után férjének Kamicsáczi Horvát Márk rokonaira száll Vázsonykő vára és a hozzá tartozó birtokok. A Horváthok bírják 1640-ig, ekkor kerül a Zichy család birtokába.