Színház - Petőfi tér 1. Sopron színháztörténete gazdag múltú. 1722-ben a jezsuiták már színielőadásokat tartottak. A hivatásos színészek 1730-ban jelentek meg a városban. A soproniak nagyon megszerették őket, ezért a város megengedte, hogy a mai Széchenyi Gimnázium telkén álló szárazmalomban játszhassanak. A szárazmalmot 1769-ben színházzá építették át Trost György építész vezetésével. A díszleteket Dorfmeister István soproni barokk festő készítette. Sopron első kőszínháza egyben az ország legrégibb színháza volt és 1841-ig működött. 1788-ban Pejachevich Károly bérlő átalakíttatta a színházat. 1841-ben megépült Sopron második Kőszínháza, melyet a Kaszinó megépítéséig bálteremként is használtak. Az épület Löszl Ferenc tervei alapján készült, és 1909-ig működött. Ekkor tűzveszélyessége miatt Medgyaszay István tervei alapján a mai formájára építették át. A főhomlokzat nagy képét ifj. Storno Ferenc tervezte. Az erkélyt a régi színház dór oszlopai tartják. Az épület díszítésében népi motívumokat is felhasználtak.
A Budapest V. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz. Akadémia utca (1. ) Bem József, Klapka György (3. ) Hevesy György, Magyar Kémikusok Egyesülete (7. ) Fillenz Károly és felesége [6] Alkotmány utca (6. ) Országos Erdészeti Egyesület (9–11. ) Nemes-Lampérth József (19. ) Kántor Lajos (20. ) László Gyula (21. ) Rónai Mihály és felesége [6] Apáczai Csere János utca (4. ) Richard Wagner Arany János utca (1. ) A névadó emléktáblája, Az Akadémia egykori bérháza később könyvtára, Ybl Miklós (27. ) Schwarz Kati [6] Aulich utca (3. ) Rechnitz Béla, [6] Rechnitz Zoltán, [6] Román András (7. ) Mándy Iván (8. ) Ady Endre Bajcsy-Zsilinszky út (36–38. ) Erdélyi Tamás (38. ) Kemény János (78. ) Magyar Honvéd napilap Balassi Bálint utca (3. ) Balassi Bálint Balaton utca (12. ) Országh László Bárczy István utca (5. ) a névadó emléktáblája Bástya utca (17. )
Alsó Duna-rondella (5. ) Szabó Sándor Roosevelt tér Lásd: Széchenyi István tér Sas utca (1. ) Baumgarten Ferenc Ferdinánd (9. ) Ferencz Károly Semmelweis utca (1. ) Kovács Béla, Nagy Ferenc, Semmelweis Ignác Stollár Béla utca (3/a) Kardos Tibor (4. ) Bernáth Aurél, Pető András (22. ) Stollár Béla Sütő utca (2. ) Szomory Dezső, Sütő utca Szabadság tér (12. ) Mindszenty József Szalay utca (2. ) Szalay László (4. ) Magyar Mérnöki Kamara, Thoma Frigyes (7. ) Szalay László Széchenyi István tér (–) Széchenyi lánchíd; (1. BM. épület) Széchenyi István Széchenyi rakpart (8. ) Kogutowicz Manó (13. ) Széchenyi István Szemere utca (3–5. ) Radnóti Miklós, Szemere Bertalan (6. ) Reinitz Béla (12. ) Szemere Bertalan Szent István körút (9. ) Sándor Kálmán, Somlay Artúr (11. ) Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, Varsányi Irén (21. ) Regöly-Mérei Gyula Szent István tér (1. ) Budapesti Önkéntes Mentőegyesület Szép utca (3. ) Esterházy János (5. ) Istókovits Kálmán Szerb utca (17–19. ) Magyar Élet könyvkiadó Szervita tér (8. )
Kossuth és az emigrációban élők többsége szerint a szabadságharcot nem leverték, hanem elárulták és meg is nevezték Görgeit – aki ellentétben az aradi vértanúkkal életben maradhatott – és célul egy újabb szabadságharcot tűztek ki. A szabadságharc során a határvidékeken élő román, szerb és horvát nemzetiségek a magyarok ellen szálltak harcba, amely erősítette azt a törekvést, hogy számukra – a közös együttélés biztosításához – megfelelő szabadság- és nyelvi jogokat kell biztosítani a közigazgatásban és az oktatásban is, valamint a nyugati hatalmak felé világos koncepcióval kell előállni. Gyurgyák János: A dualizmus kora (Osiris Kiadó-Magyar Távirati Iroda-Országos Széchényi Könyvtár, 2008) - antikvarium.hu. A kiegyezés után az emigrációból a legtöbben hazatértek, kivéve azokat, akik az Újvilágban egzisztenciát alapítottak, vagy mint maga Kossuth, aki számára a függetlenség eszméje elvi kérdést jelentett. A dualizmus kori állam szervezetében a kisebbségek számára biztosított anyanyelvhasználat változásait vette sorra előadásában a Szegedi Tudományegyetem doktorjelöltje, Csernus-Lukács Szilveszter. Mint elmondta, a kistelepüléseken több esetben választották a helyhatóság által használ nyelvnek a nemzetiségek nyelvét, míg a nagyobb településeken és az országos közigazgatásban a magyar nyelv használata általános maradt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia címere A dualizmus Magyarország történelmének 1867-1918. közötti időszaka, amely az osztrák-magyar kiegyezéssel vette kezdetét. A kiegyezés előtti időszak a neoabszolitizmus és Bach-rendszer korszaka volt, amelyet a történészek az 1848/1849-es szabadságharc leverése utáni átmeneti kornak tekintenek. A kiegyezésben nagy szerepet vállalt Deák Ferenc, aki híres Húsvéti cikkében fogalmazta meg ennek elveit. Bár Kossuth Lajos száműzetésében ezt hevesen ellenezte, mégis ez volt a leginkább támogatott reálpolitika a magyar és osztrák politikai elit köreiben. A dualizmus kors handbags. A kiegyezéssel az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság között együttműködés és egy átgondolt közjogi rendszer jött létre, amely 51 évig tartott. Politikai és gazdasági kereteit az 1867/XII. törvénycikk tartalmazta, amelyet a Magyar Országgyűlés 1867. május 29-én fogadott el, és Ferenc József császár 1867. július 28-án szentesített. A kiegyezés történelmi előzménye és jogalapja a Pragmatica Sanctio volt, mely Ausztria és Magyarország uralkodójának azonosságát fogalmazta meg a két ország feloszthatatlan és elválaszthatatlan egysége jegyében, amelyek egymást kölcsönösen védelmezik.
A koalíció agóniája és bukása 195 32. Gazdasági átalakulás 1890 és 1914 között 214 33. Munkapárti kormányok 238 34. A háború felé 262 35. Hadüzenet Szerbia ellen 282 36. Az olasz hadüzenet 299 37. A román betörés 318 38. Ferenc József halála és Tisza István lemondása 338 39. Az összeomlás 364 Források 389 Időrendi tábla 395 Név- és tárgymutató 401
A kiegyezéstől az első világháború végéig terjedő idöszak (1867–1918) Magyarországon és a Habsburg Birodalomban. Társadalom a dualista Magyarországon A kétarcú Magyarország
A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze. A kötetek rendkívül gazdag forrásanyagból merítve, eredeti dokumentumok felhasználásával készültek. "A Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozata a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét mutatja be. Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven még soha nem jelent meg. A szerzők, az adott korszak avatott ismerői közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalást nyújtanak mindazoknak, akik múltunk megismerésére törekszenek. A dualizmus kors bags. A kiváló történészek magas színvonalú munkái páratlan élménnyel ajándékozzák meg azokat, akik elolvassák e köteteket. "