Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze; Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. Vörösmarty Mihály – A Szózat részletes elemzése – Érettségi 2022. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! " Az nem lehet hogy annyi szív Hiában onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll.
Téma: felhívás a rendületlen hazaszeretetre. A költő a válságos történelmi helyzetben kitartó, harcos helytállásra szólítja fel a reményét vesztett nemzetet. Kifejezőeszközök: nagyszabású, láttató költői képek, nagy ívű ellentétek (pl. bölcső-sír, áld-ver, élned-halnod), fokozás, ismétlés (2. és 14. versszak), ismétlődő mutató névmások (" Ez a föld ", " Ez, melyhez ", " Itt küzdtenek ", " Itt törtek össze "), felszólító módú igealakok, párhuzamos mondatok, "kell" parancsszó, tagadás-állítás, inverzió, anafora (" Az nem lehet "), alliteráció, archaizálás, lüktető ritmus. Nyelvezet: metaforikus-szimbolikus, a hazafias beszédmód egyik eszköze (a vers a magyar hazafiság 16. századi hagyományaihoz nyúl vissza). Vörösmarty Mihály: Szózat (elemzés) – Jegyzetek. A Szózat metaforikus-metonimikus szimbólumkészletének a hazafiság értelmi és érzelmi továbbadásában ma is meghatározó szerepe van. Kulcsszó: "rendületlenül" – a reformkori törekvéseket és magatartásmintákat is kifejezi. A szót Kölcsey Ferenc használta először Vanitatum vanitas című költeményében a világgal szemben kialakítható, öntörvényű, szilárd erkölcsi tartás jelentésben.
Nagyon hamar könyv nélkül tudott, milliók vérébe ivódott vers lett. 1843-ban a Nemzeti Színház pályázatot hirdetett a vers megzenésítésére. A kitűzött díjat Egressy Béni nyerte el. A ma énekelt dallam a zeneszerző második munkája, mely a pályázatra született, s 1843-ban mutatták be. A népies műdal-stílusban készült dallam Pozsonyban, a férfikar előadásában aratott nagy sikert. A verbunkos muzsika lassított ritmusában megszólaló, ünnepélyesen méltóságteljes dallam tökéletesen illik Vörösmarty költeményéhez. A Pesti Hírlap így írt róla 1843. Vörösmarty Mihály Szózat című versének elemzése. június 11-i számában: " A szívrázó költemény és melódia hallatára egészen el volt ragadtatva a közönség… többen együtt kezdték énekelni a színészekkel. " Szózat Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze; Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt.
Hangulata, érzelemmenete feszült, nyugtalan, zaklatott. Típus a szózat (= felhívás, kiáltvány), idő-és értékszembesítő költemény (a vers gerince egy történeti elmélkedés, mely idő-és értékszembesítő jellegű). Korstílus: klasszicizmus, romantika. Klasszicista szerkesztés, retorika és romantikus nyelvezet, képalkotás, képi világ keveredése jellemző. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
Ezzel szemben rögtön megjelenik a megsemmisülés romantikus képekben festett látomása, a nemzethalál víziója. Ez a "nagyszerű halál" azonban nem szégyenletes, hanem az áldozatokat vállaló nemzet tragikus elbukása. Ezután ismét visszatér a jelen feladataihoz, s a felszólítás paranccsá erősödik. "A Szózat az egyik legkétségbeesettebb magyar vers. " Kérdések és válaszok Vörösmarty költészetében A Guttenberg-albumba A költemény alkalmi versnek készült, ennek szánta Vörösmarty. Németországban adtak ki egy emlékalbumot Gutenberg János, a könyvnyomtatás feltalálójának tiszteletére, ekkor ünnepelték ugyanis a nyomtatás 400. évfordulóját. Ebben jelent meg verse. Műfaja epigramma, mely a költemény folyamán egyre inkább ódává mélyül. Az epigramma egyetlen körmondat. A körmondat művészi szerkezetű, többszörösen összetett mondat, mely két fő részre oszlik: elő- és utószakaszra. Az előszakasz készíti elő a fő mondanivalót. Négy feltételes mellékmondatból áll a vers, az ötödik (öt feltétel fogalmazódik meg) pedig késlelteti a csattanós (epigrammákra jellemző) befejezést.
A társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség ügye megtorpant. A bécsi kormányzat részint erőszakkal, részint csábítgatással, megvesztegetéssel, különféle mesterkedésekkel sikeresen eltántorított a haladás ügyétől nem egy magyar nemest. Vörösmarty jelleméről sokat elárul, hogy éppen akkor, amikor kockázatos volt jó magyarnak lenni, ő megírt egy olyan verset, amely a haza iránti rendületlen hűségről és szeretetről szól. Ebben a kritikus, reményvesztett időszakban ugyanis a nemzetnek arra volt szüksége, hogy valaki a lelkére kösse a haza ügyét. Ekkor még nem lehetett előre látni, mi lesz Bécs és Magyarország konfliktusának végkimenetele. Nem lehetett előre látni az 1839-es országgyűlés eseményeit, nem lehetett tudni, hogy nyílt forradalom kirobbanásától félve Bécs végül meghátrál (szabadon engedték Wesselényit, Kossuthot, stb. ), és nem lehetett előre látni az 1848-ba torkolló igazi reformkorszak kibontakozását sem. A hazafiak elcsüggedtek a reformszellem lanyhulása miatt, kezdték elveszíteni a reményt.
Leírás Kiadványunk az anyanyelvi fejlesztés minden területéhez, minden korcsoport számára kínál segédanyagokat. A "Mindenben anyanyelv" szemlélete azt jelenti, hogy a nyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvodai nevelés minden területén, így a játék, a gondozás és a különböző tevékenységformák alkalmával egyaránt megjelenik. Földesi Klára: Anyanyelvi nevelés az óvódában (Tankönyvkiadó Vállalat, 1960) - antikvarium.hu. A könyvben a 3–6/7 éves gyermekek nyelvi-kommunikatív kompetenciájával kapcsolatos általános tudnivalókat vesszük számba, úgymint a nyelvi-kommunikatív kompetencia mindennapi életünkben betöltött szerepét, az óvodás korú gyermek nyelvhasználatának életkoronként jellemző jegyeit, valamint a nyelvi-kommunikatív fejlesztés tartalmi kérdéseinek határait. Mit kínálunk kiadványunkban? játékokat, gyakorlatokat fejlesztendő területenként rendezve hetiterv-ötleteket az anyanyelvi neveléshez a különböző életkorú gyermekek nyelvhasználatának jellemzését az egyes területek anyanyelvi fejlesztésben betöltött szerepének bemutatását Összhangban az Alapprogrammal!
Paraméterek Szerző Dankó Ervinné Cím Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában Alcím Módszertani kézikönyv a 3-7 évesek fejlesztéséhez Kiadó Flaccus Kiadó Kiadás éve 2016 Terjedelem 336 oldal Formátum B/5, keménytáblás ISBN 978 615 5278 32 7 Ár: 2. Az anyanyelvi nevelés lehetőségei az óvodában jó gyakorlat. 980 Ft Kedvezmény: 20% A nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodai nevelő tevékenység kiemelt jelentőségű feladata, melynek az óvodapedagógusok csak megfelelő módszertani kulturáltságukra alapozva tudnak eleget tenni. Útmutató ez a könyv mindazok számára, akik szülőként, pedagógusjelöltként elméleti, gyakorlati ismeretekre kívánnak szert tenni a nyelvi fejlesztés területén. Kézikönyv azok számára, akik gyakorló pedagógusként hivatásuk értékes elemének tekintik az anyanyelvi nevelést. Leírás Az óvodai anyanyelvi nevelés célja a gyermek nyelvhasználatának, beszédmegértésének, beszédaktivitásának fejlesztése, beszéd- és kommunikációs képességei színvonalának emelése, hogy felnőtté válva tisztelje, szeresse, ápolja magyarságának legfőbb kifejezőjét, a hazaszeretet egyik talpkövét, a magyar nyelvet.
Anyanyelvi nevelés az óvodában Az anyanyelvi nevelés az óvodai nevelés teljes egészét áthatja, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. Az anyanyelv jel-, és szabályrendszerét a gyermekek az óvodában játékos tevékenységek, tanulás, munka, társas érintkezések során, utánzás alapján sajátítják el. A nyelvi-, kommunikációs képességek fejlesztése érdekében az óvodában célunk képessé tenni a gyermekeket: A szociális kapcsolatokban való részvételre nyelvi eszközökkel is. Érzelmei, gondolatai kifejezésére, mások szavainak, érzéseinek megértésére. Anyanyelvi nevelés az óvodában. A beszédészlelés, beszédértés elsajátítására. Irodalmi élmények befogadására, az írás- olvasás későbbi elsajátítására. A fejlesztés tartalmi összetevői: a hangok tiszta ejtése, szókincsbővítés, a magyar nyelvnek megfelelő hangsúly, hanglejtés, mondatfajták használatára. A gyermekek anyanyelvi nevelése, fejlesztése érdekében nagyon fontos az óvodapedagógus, a szülő modellértékű beszéde, a hiteles kommunikáció, a meghallgatás, az értő figyelem, a beszédre inspi ráló környezet biztosítása.
Az információkat megértik, szókincsük bővül. Az ének-zenei nevelés során a népi játékdalok, mondókák segítik a helyes ritmusban való beszéd elsajátítását, jól alkalmazhatók a beszédhibák javítására. Matematikai tapasztalatszerzés során megtanulják a téri irányok elnevezését, a névutókat. A mese- vers tevékenység lehetőséget ad a nyelvtanilag helyes mondatok formálására, a tiszta kiejtés gyakorlására, a kifejező előadásmódra. Szókincsük bővül az irodalmi alkotásokban megismert új szavakkal. 11.1 Anyanyelv- és kommunikációfejlesztés az óvodában | Kommunikáció fejlődése és fejlesztése értelmileg akadályozott személyeknél. Dramatizálás, bábozás során a gyerekek gyakorolják a helyes mondatszerkesztést, a párbeszédes formát, fejlődik nyelvi emlékezetük. A báb segítségével a visszahúzódóbb, beszédhibás gyermekek is bátrabban megszólalnak. Egyéni bánásmóddal, egyénre szabott fejlesztéssel biztosítjuk a beszédfejlődésben elmaradt gyermekek felzárkóztatását, az ezen a területen tehetséges gyermekek fejlesztését. Anyanyelvi fejlesztő munkánkat óvodánkban logopédus segíti, aki felméri a gyermekek nyelvi fejlettségét, ha szükséges, további szakemberekhez irányítja őket (fül, orr, gégészet, hallásvizsgálat, pszichológus, Pedagógiai Szakszolgálat).
A kisgyerekkorról sok mindent tudó írók, pszichológusok, óvónőképzős szakemberek véleményét, nagy tapasztalatú óvónők megfigyeléseit foglalja össze vázlatosan, és tanácsok formájában nyújtja át az óvónőjelölteknek. A megújuló óvodai gyakorlathoz kíván segítséget adni, de átveszi a régebbi módszertanok ma is alkalmazható gondolatait. Alapelvünk: elődeink munkáiból megtartani, ami jó, és fokozatosan formálni a gyakorlatot. Igen hasznosnak tartanánk, ha hallgatóink neveléstörténeti érdekességük és a ma is felhasználható életszerű mondanivaló miatt tanulmányoznák a kisdedóvodai foglalkozások régebbi kézikönyveit: Láng Mihály, Peres Sándor, Kenyeres Elemér, Nógrády László, Hermann Alice, Bauer Gabriella tárgyunkra vonatkozó írásait.
Minden héten egy-egy témát dolgoznak fel, ami a fő részben valósul meg. A témaköri tartalmak elsajátításának mélységét mindig a csoporttagok fejlettségi szintjéhez igazítjuk. Bár a foglalkozások teljes időtartama alatt folyamatosan visszajelzést adunk a gyermekeknek, az értékelés főként a befejező részben történik ( Domokos és mtsai, 2006). A fejlesztés várható hatása és eredményessége nagymértékben függ a gyermek fejlődésbeli sajátosságaitól és jellemzőitől. Egyes gyermekek már képesek lesznek szavakban, egyszerű mondatokban kommunikálni, másoknál a beszédfejlődés később indulhat, így ők szavakban, szótöredékekben beszélnek és azt is tapasztalhatjuk, hogy bizonyos gyermekeknek képekre és/vagy gesztusokra lesz szüksége ahhoz, hogy ki tudják fejezni magukat ( Domokos és mtsai, 2006).
Lassan kinyította az ajtót, s ki akart lopodzkodni. Azt mondja a medve: - Hova mész, macska? - Jaj, jaj! Képzeld el, itt volt egy egérke, s meghívott a keresztelőbe. Azt mondta, hogy született neki egy kisbabája. Én leszek a keresztapja. - Jól van, csak menjél – mondta a medve. A macska kilopodzkodott, és felment a padlásra, s megette a zsírnak egynegyed részit, a méznek egynegyed részit, lelopodzkodott. Azt mondja a medve: - Na, hazajöttél a keresztelőből? - Hazajöttem. - Mi a neve a kisbabának, kisegérkének? - Negyedecske. - Jaj, még ilyen nevet még sose hallottam. Negyedecske. Eltelt egy darab idő, két-három nap, a macska újra olyan éhes volt. Hogy tudjon felmenni a padlásra egy kicsi ennivalót lopni? Lassan az ajtót kinyitotta, hogy kiosonjon, de a medve felébredett: - Hová mész, macska? - Jaj, jaj, megint itt volt egy kisegér, meghívott a keresztelőre, született egy kisbabájuk, s én leszek a keresztapja. - Menjél csak! – mondta a medve. Elment a macska, megette felét a zsírnak és a méznek, utána visszament, és azt mondja a medve: - Hazajöttél a keresztelőből?