Villámhárító szerelés szabályai A legtöbb ember csak sejti, hogy a villám milyen messze van tőle, azonban ezt könnyedén ki lehet számolni. Nem kell hozzá más, mint jó megfigyelőképesség. Ha Ön is tudni szeretné, hogy hova csap a villám legközelebb, akkor a következő praktikus tanácsokat fogadja meg! A villámlás után jóval később lehet hallani a mennydörgést. Egy egyszerű módszerrel Ön is ki tudja számolni, hogy milyen messze csapott le a villám. Ehhez nem kell mást tennie, mint meghallgatnia a mennydörgést és figyelni a villámlást. A dörgés és a fényjelenség között eltelt másodpercek számát kell beszorozni a hang terjedési sebességével (360 m/sec). Ebből azonnal megkaphatja, hogy milyen messze van a villám. Azt megjósolni sajnos nagyon nehéz, hogy hova csap le legközelebb, hiszen a városban a magasabb helyek vonzzák a villámokat. Viszont egy kietlen tájon akár még a földbe is belecsaphat. Előre csak meteorológusok vagy fizikusok tudnák kiszámolni kisebb-nagyobb eltérésekkel. Ha a fény megjelenése után a dörgés mondjuk öt másodperccel később hallatszódott, akkor a villám 1800 méterre csapott le.
Hol csap le a legtöbb villám Magyarországon? Tévhit, hogy nem élhető túl a villámcsapás, nagyon sok múlik azon, van-e a közelben segítség. Megkezdődött a zivatarszezon: az elmúlt napokban a legtöbb villámot szombaton érzékelte az Országos Meteorológiai Szolgálat SAFIR villámdetektáló hálózata - egy székesfehérvári asszony az áldozata a zivataros időjárásnak. Országos átlagban egy négyzetkilométerre két és félszer csap le a villám egy év alatt. A zivatar a meteorológiában a levegő elektromos aktivitását jelzi, nem a csapadékot. Az idei zivatarszezon a hétvégén szedte első áldozatát: egy 63 éves székesfehérvári asszonyt csapott agyon a villám a Velencei-tónál. A nő a férjével üldögélt a tóparti Horog utcában, amikor a heves zivatart kísérő villám belecsapott - a kiérkező mentők már nem tudták újraéleszteni. Az elmúlt napokban a legtöbb villámot szombaton, május 21-én érzékelte az Országos Meteorológiai Szolgálat SAFIR villámdetektáló hálózata, mintegy 31 000-et. A villámok területi eloszlásáról hosszú évtizedes statisztikák még nem állnak rendelkezésre, hiszen 1998-ban helyezték üzembe a jelenséget megfigyelő SAFIR (francia rövidítéssel Surveillance et Alerte Foudre par Interferométrie Radioélectrique) rendszert, amellyel két-öt kilométeres pontossággal lehet megállapítani, hova csapott le a villám - attól függően, hol megy végbe a mérőhelyhez képest.
Közvetlenül villámlás előtt a hosszabb, frissen mosott hajú emberek hajszálai utolsó figyelmeztető jelként néha az égnek merednek, ilyenkor sürgősen keressünk fedett helyet. Nyílt mezőn vihar esetén a legjobb stratégia, ha lekuporodva vagy a fűbe fekve várjuk ki a zivatar elvonulását. Közvetlenül fák törzse mellé állni veszélyes. Különösen igaz ez az erdő szélén álló fákra, hiszen a fa teteje éppúgy lehet kiemelkedő tárgy, mint a mezőn álló ember. Ha fák közelében vagyunk, akkor a törzstől lehetőleg három-öt méter távolságra helyezkedjünk el. A végzetes villámcsapások egynegyede fa alatt történik a NOAA (Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet, az USA meteorológiai szolgálata) adatai szerint. Ugyancsak veszélyes a hegycsúcs és -gerinc, a távvezeték tartóoszlopa, a vasúti sín és a barlangnyílás. Kerékpáros túrázók szálljanak le a nyeregből, tartózkodjanak a biciklitől minél távolabb. Tévhit, hogy a villámcsapás és közvetett hatásai, vagyis a kóbor áramok nem élhetők túl. A legtöbb esetben az elektromos töltés nagy része a bőr mentén lefutva földelődik, belső szerveket ritkábban károsít.
Megnézheted, egy évben hány emberbe csap villám (több év alatt esetleg egy). Vagyis sokmillió villámcsapás van egy évben, de emberbe csak több évenként csap, közülük is a többség felelőtlensége miatt. Átlagosan, egy szobában egy fotelben ülve - talán még soha nem volt. Szóval rettegésed a tudatlanság következménye, alapja nulla.
Így kerülhetjük el a villámcsapást Annak az esélye, hogy villám csapjon belénk, nagyjából egy a hatszázezerhez, mégsem szabad félvállról venni a megelőzést. Egyes kutatások szerint évente 240 ezer ember szenved el valamilyen sérülést villámcsapás miatt, és nagyjából 24 ezer ember bele is hal. Mi történik, ha belénk csap a villám? A válaszért kattintson ide! Az elkerülés legjobb módja, ha nem tartózkodunk szabad ég alatt, amikor a villámok veszélyesen közel csapnak le. Ezt a hang és a fény terjedésének távolsága alapján könnyen kiszámolhatjuk: ha meglátjuk a villámot, kezdjük el számolni, hogy hány másodperc telik el a mennydörgésig. Ha nem tudunk 30-ig elszámolni, akkor a villám tíz kilométeren belül keletkezett - ez már veszélyesen közeli érték. Ilyenkor minél előbb húzódjunk négy fal közé. Ha autóba ülünk, húzzuk fel az ablakokat, és ne nyúljunk a kormányhoz, illetve semmilyen fém alkatrészhez! Az épületben maradjunk távol az ajtóktól, az ablakoktól és a vezetékes telefontól, valamint ne támaszkodjunk olyan falnak, amelyben elektromos kábelek futnak!
A FELTALÁLÁS Bíró a találmánya tervezését Budapesten kezdte el és 1931-ben bemutatta az első golyóstollát, melynek mérete még nagyon nagy volt és rossz minőségben lehetett vele írni. Ezt követte a kicsinyítés, ezeknek a tollaknak a működési elve már a mai golyóstollal megegyező volt, de még alkalmatlanok voltak a betű írására, illetve a benne található golyó is többször elakadt benne. További fejlesztésnek köszönhetően 1938-ban szabadalmaztatták a golyóstollat Magyarországon. Bíró 1938 év végén a zsidótörvény miatt úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Először Párizsba ment, majd 1940-től Argentínában vonulva kísérletezgetett tovább. Ezt követően 1943. június 10-én Argentínában szabadalmaztatta találmányát. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították New Yorkban (mai értékre átszámítva kb 20. 000 Ft-ért), majd Biropen néven gyorsan elterjedt az egész világban. Az országban, ahol haláláig, élt tiszteletére ezen a napon ünneplik az Argentín Feltalálók Napját.
Az 1920-as években újságírással foglalkozott, olyan nagy nevű lapoknak dolgozott, mint a a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. Többek között e lapok szépirodalmi rovataiban publikált Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. A budapesti Fészek klubba járt, ahol Molnár Ferenc valamint Heltai Jenő művésztársaságának kedvelt tagja volt. Újságíróként 1932-1934 között a kortárs magyar művészeti folyóirat, a Hongrie-Magyarország-Hungary főszerkesztője, ezt követően az Előre című hetilap munkatársa volt. Fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el. A nyomdai rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványából merítette azt az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből hengerrel, illetve golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni. A megfelelő sűrűségű festékkel végzett kísérletekben először fivére, György és barátja, Gellért Imre segítette, anyagi főtámogatója volt Goy Andor, aki a Goy-és Kovalszky írógépszaküzlet vezetőjeként nagy fantáziát látott a golyóstoll jövőjében.
Bíró Lászlóra, a golyóstoll feltalálójára emlékezik ma a Google. A keresőóriás gyakran készíti el nemzetközi ünnepnapok, évfordulók és egyéb jeles napok alkalmából saját logójának átalakított, játékos változatát, az úgynevezett Doodle-t, amelyet a mai napon a magyar feltalálónak dedikál. A Google Doodle egy kép, animáció vagy interaktív játék – ezt látjuk akkor, amikor a Google keresőt megnyitjuk. 1998-ban jelent meg először, és azóta a cég több mint 2000 ünnepi emblémát készített el a világ különböző részein megjelenő kezdőlapjai számára. Szeptember 29-én a golyóstoll feltalálója, Bíró László előtt tiszteleg a Google-kezdőlap. Bíró László József 117 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Újságírással és festészettel is foglalkozott, de az 1938-ban szabadalmaztatott golyóstollnak köszönhetően vált világhírűvé. Bíró munkája során felismerte, hogy szemben a cseppfolyós tintával, az újságok nyomtatásához használt sűrűbb tinta gyorsabban szárad, és hosszú távon piszkolódásmentesen megmarad.
Bíró László 1985. október 24-én halt meg Argentínában. Bíró Lászlónak több mint 20 találmánya volt, melyeknek csak kis része került gyakorlati alkalmazásra, ám sokuk hatással volt későbbi konstruktőrök munkájára. 2020. September 28., 18:54