Révfülöp – Fülöp hegyi kilátó A Fülöp-hegyi kilátót 2001-ben, Pelényi Gyula tervei alapján építették meg, az államalapítás ezeréves évfordulójának alkalmából. Cholnoky Jenő földrajztudós egyszer azt mondta, hogy léteznek nagyobb vizek és hegyek, de ha ilyen gyönyörű tájat akarunk látni, mint amit a Fülöp-hegyi kilátóból élvezhetünk, akkor el kell mennünk egészen a brazil tengerpartokig. Fülöp-hegyi Kilátó. Balatonfüred – Jókai kilátó Balatonfüreden a Lóczy barlangtól induló turistaút vezet fel a 317 méteres Tamás hegyre, ahol megtekinthetjük a fából készült 3 méteres Jókai kilátót. Innen csodálatos kilátást kapunk a Balatonról, Balatonfüredről, de még a Tihanyi-félszigetről is. Jókai Mór által megfestett Aranyemberről elnevezett úton ülőpadokat találunk, ahol le tudunk ülni egy kicsit a családdal és meg tudjuk enni a jól kiérdemelt szendvicseinket. Csopak – Endrődi Sándor kilátó Az Endrődi Sándor kilátó 2015-ben épült meg Csopakon. Ez a kilátótorony fából készült, és az erkélyről csodálatos kilátás nyílik a Balaton keleti medencéjére, illetve a Bakonyra.
3 / 5 Fotó: Badacsonytomaji HTP és Veszprém megyei KMSZ 4 / 5 Így lángolt a kilátó hajnal 1 körül Fotó: Orbán Péter - Facebook / OPhoto - Peter Orban Photographer Révfülöp fölött, a 276 méteres Fülöp-hegyen áll az őrtoronyra emlékeztető, bástyaszerű Millenniumi-kilátó, már ami megmaradt belőle. A Pelényi Gyula tervei alapján épült, 2001-ben átadott, vöröskőből és fából készült, több mint 20 méter magas építmény formáját, szerkezetét, anyagát tekintve talán a Balaton egyik legizgalmasabb tornya volt. 5 / 5 Így nézett ki a Millenniumi-kilátó a Fülöp-hegy tetején Fotó: Joó Annamária Forrás: MTI Forrás:
Régóta meg vagyok győződve, hogy a Balaton a nyári főszezonon kívül is kiváló úti cél. Sőt, az őszi időszakban már nincs "embersűrű" nyüzsgés a partokon, csendesebbek a tóparti települések, és ez a nyugalom jobban kedvez a szemlélődésnek. Ha szeptember-október környékén kifogunk egy napfényes "időablakot", amikor az ég élénk kék, a levegő ugyan csíp, ám a zöld mellett az aranysárga, a vörös, a bordó és a rozsdabarna levelek a fák ágain bizony gondoskodnak arról, hogy addig akarj kint maradni a szabadban, amíg lehet. Mi most a Balaton északi csücskét céloztuk meg, hogy a kora őszi természet színpompájában gyönyörködjünk egyet. Révfülöp fölött, a 276 méteres Fülöp-hegy magosán emelkedik az őrtoronyra emlékeztető, bástyaszerű Millenniumi kilátó. A Pelényi Gyula tervei alapján épült, 2001-ben átadott, vöröskőből és fából készült, több mint 20 méter magas építmény formáját, szerkezetét, anyagát tekintve talán a Balaton egyik legizgalmasabb tornya. Fülöp-hegyi Milleniumi kilátó látnivaló a TúraBÁZIS-ban. 1 / 44 Az őrtoronyra emlékeztető Millenniumi kilátó a Révfülöp felett magasodó Fülöp-hegyen Fotó: Somogyvári D. György 2 / 44 Révfülöp házai a Balatonnal, a háttérben a déli part és a Somogyi-dombság Fotó: Somogyvári D. György A kilátó a település központjából közel egyórás, folyamatosan emelkedő, kényelmes sétával elérhető, csak a jelzőtáblákat és a piros sáv turistautat kell követni.
De autóval is megközelíthető, a Kilátó utcán fel lehet menni egy 3-4 gépkocsinak kialakított parkolóig. Innen gyalog először egy kőfal melletti ösvényt, majd egy meredek erdei lépcsősort kell leküzdenünk, mielőtt felérünk a tornyot rejtő, fákkal borított hegytetőre. Ha valaki elfáradna felfelé menet, akkor a lépcsők közt félúton egy hangulatos kilátóponton, ahol pad is található, megpihenhet. A kilátás hasonlóan szép, mint a torony tetejéről. 3 / 44 Meredek lépcsősor vezet fel a Fülöp-hegyi Millenniumi kilátóhoz Fotó: Joó Annamária 4 / 44 Kilátópont és pihenőpad félúton a Fülöp-hegyi kilátóhoz Fotó: Somogyvári D. György Az ötszintes épületben csigalépcső kanyarog fel, szintenként kis kilépőteraszokkal. A legfelső szintről pedig parádés, 360 fokos körpanorámára tapaszthatjuk a tekintetünket, így beláthatjuk az északi part tanúhegyeit és a déli partot is. A híres földrajztudós, Cholnoky Jenő, a 19. század végén, elragadtatásában "a világ egyik legszebb tájának" nevezte e vidéket, "ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel", és egyenesen Rio de Janeiro látképéhez hasonlította e látványt.
Forrás:
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
Rendezvényeinkhez igény esetén kizárólagos használatot tudunk biztosítani, így az Önök nyugalmát más vendég nem zavarhatja meg. A kastély reprezentatív termei, a dísztóra és kastélyparkra nyíló szalonja üzleti rendezvények, esküvők és privát összejövetelek elegáns helyszíne. A gyönyörű lakosztályok és a modern szállodai szobák a rendezvényre érkező vendégek teljes kényelmét szolgálják. A maximum 150 fő befogadására alkalmas, hang-, fény- és vetítéstechnikával valamint akusztikus burkolattal ellátott, közvetlenül a kastélyparkhoz csatlakozó rendezvényterem és több különterem áll rendelkezésre. Prónay-kastély - Nyitó oldal. A vendégeknek a kastély igazi élményt nyújt. A múlt század eleji hangulat, a minden évszakban csodás park, a felüdülést adó fürdőház, a finom ételek és a személyzet mosolya feledhetetlenné teszi a kastélyban töltött időt, amit egyéb programokkal kiegészítve fűszerezünk. Természet közeli, kreatív és kóstoló programok várják vendégeinket, fontos számunkra, hogy hozzánk érkezőknek Nyugat-Nógrád kincseit is megmutassuk.
A kastélyban hadikórházat rendeztek be. A kertet bombatalálat érte, a berendezésből semmi sem maradt. Az 1940-es évek legvégén a honvédség foglalta el a kastélyt. Zárt területté nyilvánították, raktárként hasznosították. A rendszerváltás után a kastély gazdája a kincstár lett. Prónay–Patay-kastély (Acsaújlak) • Kastély » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Aztán 1945 után TSZ iroda, majd általános iskola volt, aztán a Híradtástechnikai Anyagok Gyára vette meg. Napjainkban magántulajdonban van. A megtört vonalú oromzaton a Prónay család címere volt elhelyezve, de a címernek 1980 körül nyoma veszett. Forrás: Utazz itthon Saját tapasztalataink 2012 nyarán jártunk itt, utolsó képünk akkor készült. Egy teljesen lezárt területen található a kastély, nem tudtuk megnézni közelebbről. Aztán kb 2014-ban lecserélték a tetejét, 2022 elején viszont már teljesen felújított épületet találtunk. Magántulajdonban van, nem látogatható. Megtekintések száma: 4237
A tótprónai és blatnicai báró vagy nemes Prónay család Turóc vármegye legrégebbi nemes családjainak egyike. Története [ szerkesztés] A család első ismert őse Rechk, aki IV. Béla királlyal egyidőben élt, 1279-ben kapta Tót-próna községet. Ezen birtokukra Rechk két fia, Pál és Serefel 1293-ban adománylevelet is kaptak III. András királytól. A család ettől kezdve folyamatosan virágzik, korábban csak vármegyei, majd országos tisztségeket is viseltek a Prónayak. Régóta pártfogói a tudományoknak. Egy későbbi leszármazott, Mátyás, I. Ferdinánd korában élt, Turóc vármegye jegyzője volt, aki testvérével együtt nemesi oklevelet kapott. A családban később több katonatiszt, alispán, főispán és egyéb magas rangú tisztviselő is volt, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház több egyházkerületi és egyetemes felügyelője. Exkluzív esküvői helyszín Alsópetényben. Jelentősebb családtagok [ szerkesztés] Prónay Albert (1801-1867) Prónay Dezső (1848-1940) Prónay Gábor (főispán) (1748-1811) Prónay Gábor (politikus) (1812-1875) Prónay György (1887-1968) Prónay János (1790-1844) Prónay József (1821-1884) Prónay László (1735-1808) Prónay Pál (1874-1946? )