Éber Sándor és Éber Anna művészete, Baja környéki bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején, Miskolczy Ferenc művészete címmel. Az állandó kiállítások mellett 2014-ben hét időszaki kiállítást rendez a bajai Türr István Múzeum.
Az intézmény gazdag gyűjteményei igen sokrétűek: néprajzi gyűjtés, helytörténeti anyag, képzőművészeti alkotások, numizmatikai gyűjtemény, fotó és médiatár, könyvtár stb. nyitott a kutatók számára. A Türr István Múzeum legfőbb küldetése, hogy az intézmény, mint szolgáltató, minél több ember számára legyen elérhető, szolgáltatásainak minősége fejlődjön, a feladatellátás eszközellátottsága bővüljön, munkatársainak kompetenciái, szakmaisága gyarapodjon. Ehhez jól illeszkedik a közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenysége, melynek célja, hogy minél több gyermek, fiatal és felnőtt váljon múzeumi látogatóvá, kulcskompetenciáit erősíteni tudja, az életen át tartó tanulás fenntartását segíthesse. A Türr István Múzeum és kiállítóhelyei közművelődési tevékenysége a városban és a kistérségben igen jelentős és sokrétű. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon kívül folyamatosan jelennek meg a múzeum kiadványsorozataiban (A Bajai Türr István Múzeum Kiadványai, Bajai Dolgozatok) a muzeológusok tudományos, ismeretterjesztő írásai, könyvei; szinte negyedévente állnak elő új kiállításokkal, támogatják, segítik a múzeumba érkező kutatók munkáját.
A bajai múzeum alapításában jelentős szerepe volt Oltványi (Artinger) Imrének, a műgyűjtőnek és művészeti írónak, aki bajai iskolai évei után is kapcsolatot tartott a várossal. Oltványi 1936-ra összegyűjtött a kor jelentős alkotóitól egy olyan kollekciót, amely megteremtette az első kortárs magyar képtár alapjait. (Az Oltványi-gyűjtésben főként a Gresham-kör alkotóinak, többek között Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Egry József, Ferenczy Noémi, Kádár Béla, Kmetty János, Márffy Ödön, Szőnyi István képei találhatók meg. ) Baján a múzeumalapítást megelőző évtizedekben olyan magángyűjtemények jöttek létre, melyek a 20. századi modern magyar képzőművészet mára klasszikussá vált alkotóinak munkáit gyűjtötték. A bajai műgyűjtőket a városban 1930-ban letelepülő Nagy István jelenléte is inspirálta, a jelentősebb bajai műgyűjtemények főként a Nagy István-képek rendszeres és módszeres gyűjtése nyomán jöttek létre és formálódtak. A korszakos művész 1937-ben bekövetkező halála után az özvegy egy 49 műből álló kollekciót ajándékozott a bajai képtárnak, mely kollekció az akkor alapított képtár másik fontos törzsanyaga lett.
Vásároljon hozzáférést online céginformációs rendszerünkhöz Bővebben Napi 24 óra Hozzáférés a cégadat-cégháló modulhoz rating megtekintése és export nélkül Heti 7 napos Havi 30 napos Éves 365 napos Hozzáférés a cégadat-cégháló modulhoz export funkcióval 8 EUR + 27% Áfa 11 EUR 28 EUR + 27% Áfa 36 EUR 55 EUR + 27% Áfa 70 EUR 202 EUR + 27% Áfa 256 EUR Fizessen bankkártyával vagy és használja a rendszert azonnal! Legnagyobb cégek ebben a tevékenységben (9102. Múzeumi tevékenység) Legnagyobb cégek Baja településen Forgalom trend Adózás előtti eredmény trend Létszám trend 8. 37 EUR + 27% Áfa 10. 63 EUR 27. 97 EUR + 27% Áfa 35. 52 EUR 55. 12 EUR + 27% Áfa 201. 6 EUR + 27% Áfa 256. 03 EUR Fizessen bankkártyával vagy és használja a rendszert azonnal!
1936-os megalapítása óriási lépést jelentett a város történetében mind kulturális, tudományos és közművelődési szempontból. Hatalmas gyűjtőmunka vette kezdetét ekkor, amely a dél-alföldi régió meghatározó szellemi központjává tette az intézményt. Bár 1917-ben úgy tűnt, lehetőség nyílik múzeum létrehozására, de az erre vonatkozó terv végül meghiúsult. Déri Frigyes röviddel az első világháború kitörése előtt gyermekkora városának ajánlotta fel gazdag egyetemes kultúrtörténeti gyűjteményét és könyvtárát. Fel akarta építeni a közművelődés házát, meg is vásárolt a város központjában egy telket (a mai Déri kert), amelyet Bajának ajándékozott. Az épületben múzeum és könyvtár kapott volna helyet. Sajnos - az első világháború kitörése miatt - tervének megvalósítását a "béke helyreállta utáni" időkre halasztották. A háború után 1919-1921 között azonban Baja szerb megszállás alá került, s Déri visszavonta adományát, bizonytalannak ítélve a város sorsát, gyűjteményét pedig Debrecennek ajándékozta.
E-könyv megvásárlása -- 278, 70 THB Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Labirint Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Antony Beevor Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Gold Book. Copyright.
Itt kapott lakást például a kétszeres műkorcsolya-olimpiai bajnok Katarina Witt is. Az épületek alapozásakor homokkal, építési sittel töltötték fel az üregeket, a megbontott bunker tetejére parkoló és néhány fa került. 2000 után [ szerkesztés] Napjainkban egy tábla jelzi a bunker egykori helyét, amelyet 2006-os labdarúgó-világbajnokság kezdetekor, 2006. június 8-án avattak fel a Gertrud-Kolmar-Straße és az In den Ministergarten utca sarkán, hogy megelőzzék a további mítoszok kialakulását. A bunker felett ma egy kis étterem, illetve egy szupermarket áll, az egykori vészkijárat fölött pedig ma parkoló terül el. A bunkerbe való lépés ma gyakorlatilag lehetetlen, mert az évek alatt szinte teljesen feltöltődött a beszivárgó eső és talajvízzel, amelynek kiszivattyúzása hatalmas feladat lenne. Galéria [ szerkesztés] A Führerbunker elhelyezkedése Berlinben A tájékoztató tábla A bunker helye 2005-ben A parkoló Filmekben [ szerkesztés] A Führerbunker felbukkant A bunker című 1981 -es amerikai filmben is, azonban jóval ismertebb A bukás – Hitler utolsó napjai 2004 -es német filmből, amelynek számos jelenete játszódik falai között.
Amikor a szovjet csapatok már csak karnyújtásnyira voltak a bunkertől, Adolf Hitler, Eva Braun és Goebbels öngyilkos lett, utóbbi előtte még megmérgezte hat gyermekét feleségével együtt. A háború után [ szerkesztés] A Vörös Hadsereg a háború befejeztével megpróbálta felrobbantani a bunkert, de sikertelenül. Attól tartottak ugyanis, hogy a hely megmaradása esetén zarándokhellyé vált volna a későbbi években. Az Új Birodalmi Kancellária lebontása után betemették földdel a létesítményt, majd sokáig így is maradt, hiszen a kialakuló hidegháború során Berlin is ütközőzónává vált, a terület mellett húzódott közvetlen a berlini fal, de maga a bunker még Kelet-Berlin területén feküdt. A Stasi mutatott némi érdeklődést iránta, főleg az érdekelte a keletnémet titkosszolgálatot, hogy a menekülők ne tudják felhasználni az alagutakat a nyugatra szökés érdekében. Az Otto-Grotewohl-Straßéra (ez volt akkoriban a mai Wilhelmstraße neve), így a bunker helyére is 1980-as évek közepén panelházakat építettek az NDK prominens politikusai és hírességei számára.
Az ajtók tömör acélból készültek, nagy figyelmet fordítottak a biztonságra. Az érkezőknek a fegyverüket a ruhatárban kellett leadni, az épületben csak Rochus Misch rádiósnak és magának Adolf Hitlernek volt joga fegyvert viselni. Története [ szerkesztés] A második világháborúban [ szerkesztés] A kivitelezés két szakaszban történt, az első 1936 -ig tartott, a második 1943 -ban fejeződött be, immáron Hitler igényei szerint tervezve. A komplexum ténylegesen csak 1945 januárjára készült el teljesen. Hitler először 1940 -ben használta, amikor a Brit Királyi Légierő a második világháború folyamán első alkalommal szándékosan bombázott sűrűn lakott városközpontot. Az építés második szakasza főleg abban különbözött az elsőtől, hogy az oldalfalakat a duplájára erősítették, mivel a Führer attól tartott, hogy egy oldalról becsapódó bomba áttörheti az építmény falát. A második szakasz tervezője Albert Speer volt. Hitler véglegesen 1945. január 16-án költözött be a nevét viselő bunkerba, és haláláig már nem is nagyon hagyta el azt.
Felhasználási feltételek A következő engedélye alapján megjelenített oldalak: Kossuth Kiadó.