Hetente megmutatják, hogy mi nyílik. Sokan ismerik már a Vasi-Hegyhátban megbúvó, tündéri szépségű Jeli Arborétumot, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által felügyelt 45 370 hektárnyi erdőterületet. Az elsősorban rododendronjairól híres hely gazdag élővilágát többek között tölgyek, bükk, cser, gyertyán, akác, egyéb kemény lombos és lágy lombos fafajok, illetve rengeteg fenyő alkotja. A májusban virágba boruló édenkert mára világszerte ismert, rengeteg kíváncsi látogatót vonz. Idén ez a járvány miatt másként alakul: személyesen nem mehetünk, de az arborétum munkatársai hetente megmutatják nekünk, hogy mi virít! Láthatjuk, hogy már bontják a szirmukat a rododendronok. Jeli Varázskert, Jeli Arborétum, rododendronvirágzás. Kedves Érdeklődők! Ez a Jeli Arborétum promóciós oldala. Népszerűsítés a feladatunk és természetvédelmi, illetve a… Közzétette: A jeli Arborétum közösség – 2019. április 8., hétfő Csúcsvirágzásnak azt az időszakot hívjuk, amikor a korábban nyíló, illatos, lombhullató rododendronok együtt virágoznak a később nyíló, nagyvirágú, örökzöld rododendronokkal.
Az arborétum növény és állatvilága A Ketaba havasszépe ( Rhododendron catawbiense), valamint a Sárga Havasszépe ( Rhododendron flavum/luteum)a Varázskert legnépszerűbb növénye. A bejárat közelében található egy atlaszcédrus, valamint számos mamutfenyő fajta: hegyi mamutfenyő, parti mamutfenyő, kínai mamutfenyő, valamint kínai szúrósfenyő, kolorádói jegenyefenyő, kaukázusi jegenyefenyő, és japánciprus is látható. Jelentős a 300 cserjéből álló Magnolia gyűjtemény, és a 150 féle nárcisz, valamint az alapítóról elnevezett kilátó melletti japáncseresznyék, és az harckocsi árok mentén lévő csüngő fajtájú cseresznyék. A Jeli Varázskert felvonultatja Vasi-hegyhát madár és állatvilágát, például karvalyt, léprigót, búbos cinegét, fekete harkályt és a sárgafejű királykát pillanthatják meg a madármegfigyelés kedvelői. A lombkoronában nyuszt, bokrok tövében a mogyorós pele és a téli álomból felébredő rézsikló is figyelhető meg. Megközelítése Az autóval érkezőknek a 8-as főútról Kám irányába kell haladni, majd egy 3, 6 kilométer hosszú út vezet az arborétumig.
Az élmények közé a Vasi-hegyhát madárvilága is tartozik, így a madármegfigyelés kedvelői például karvalyt, búbos cinegét, fekete harkályt és a sárgafejű királykát pillanthatják meg. A bokrok tövében a mogyorós pele, a lombkoronában a nyuszt, vagy a téli álomból felébredő rézsikló is látható. Megközelítése Autóval érkezők a 8-as főútról Kám irányába kell haladni, majd egy 3, 6 kilométer hosszú út vezet az arborétumig. Kutyát bevinni szigorúan tilos! Aktuális információk A Varázskert Arborétum április 1-től tart nyitva, augusztus 31-ig minden nap, majd szeptember 30-ig hétvégén látogatható. 2020-ban az enyhe tél miatt a rododendron virágzásra korábban, már április végétől május közepéig lehet számítani. Az idei húsvét alatt lesz a legszebb a kert. A koreai havasszépe és a japán babérhanga virágzása április folyamán történik. Nyitvatartás hétköznap 08:00-15:00-ig, hétvégén 08:00-17:00-ig, húsvéti ünnepek alatt (2020. 04. 10-04. 13. ) szintén 17-óráig látogatható. május 1. -május 31. között minden nap 08:00-17:00-ig június 1.
Szeptember 29-e Mihály napja, a pásztorok elszámoltatásának napja. Az ünnephez számos más néphagyomány – így például a női munkatilalom – tartozott. Ez a nap nemcsak pásztorünnep: Szent Mihály arkangyal ünnepe is, aki tetteinket mérlegre teszi. Ő a mennyei seregek fejedelme, az utolsó ítélet arkangyala, s a keresztény katonák patrónusa is. A haldoklókat ő oltalmazza, s vezeti át a másvilágra. A szólás szerint, aki meghalt, azt megrúgta a Szent Mihály lova. Reá bízzák a halottat, amikor a Szent Mihály lova néven emlegetett ravatalra téve, utolsó útján a sírhoz kísérik. Szent Mihály lova a halottszállító saroglya. Fából készült, négy lábbal ellátott eszköz. Temetéskor a koporsót helyezték rá, melyet aztán négy ember a vállára emelve a sírhoz vitt. Általában dísztelen volt és feketére festették, de ismeretesek faragott fehér és színes virágokkal díszített, festett példányok is. Azokat gyermekek temetésénél használtak. Nem meglepő, hogy a temetés védőszentjeként tisztelték Szent Mihályt. Mivel Mihály neve a halottakkal kapcsolatos, temetőkápolnákat, csontkamrákat neveztek el róla.
Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is. A pásztorok Csíkban még ma is ekkor térnek vissza a havasokról a jószággal. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat a gazdának, s kapják meg a bérüket. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér. Úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Azt mondják: "Szent Mihály lova deres, behozza a telet! " Szeptember 29. után már nem kell a fűnyírót használnunk, állítólag ekkortól nem nő a fű. Mondják is: "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet, " vagy "Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár. " "Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot. " Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
Salamon elmondása szerint ellenfele fölött repült két angyal, akik tüzes kardjaikkal fenyegették ellenségeit – legalábbis ezt írja a képes krónika. Magyarországon úgy tartja a hagyomány, hogy Mihály kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. A Göncölszekeret eleink Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának. Hans Memling - Az utolsó ítélet Szent Mihály napja Szent Mihály napja hazánkban a 18. századtól kezdve parancsolt ünnep. Főként a gazdasági élettel összefüggő szokások és hiedelmek jelentek meg ezen a napon. Az ország nagyon sok részén Szent Mihály napján hajtották be az állatokat, és számoltak el a pásztorokkal is. Szent Mihályhoz kapcsolódott néhány tilalom is. Ezen a napon aki mosott, annak eleink szerint kisebesedett a keze, aki mángorolt, annak pedig a háza felett az év maradék részében dörgött az ég. A szokás szerint szeptember 29-cel veszi kezdetét az ősz. A füvet már "harapófogóval sem lehet kihúzni a földből".
– "Szent Mihály lova" – Házsongárd, Kolozsvár (fotó: Török Máté) (részlet) Mindenszentek, a göcsejiek ajkán mincién napja. Katolikus tanítás a szentek egyessége. Eszerint az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak, és az Úr színe előtt egymásért könyörögnek, helytállanak. A küzdő egyház (Ecclesia militans) a földön élő, a szenvedő egyház (Ecclesia patiens) a már meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő, a diadalmas egyház (Ecclesia triumphans) pedig a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága. Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, névszerint nem emlékezik meg. A Mindenszentek - kép (német Allerheiligenbild) legkorábbi példája egy X. századi német misekönyvből való. A miniatúra a Bárányt imádó szentek és angyalok sorait ábrázolja. A XIV. századtól kezdve a Bárányt fokozatosan a Szentháromság képmása helyettesíti, vagy az Atyaistené, akit rendszerint pápai díszben jelenítenek meg, amivel szintén a Szentháromságra, illetve a római egyház egyetemességére (kizárólagosságára) kívánnak utalni.
Az asszony haladékot kér, hogy gyermekeit felnevelhesse, Mihálynak pedig megesik rajta a szíve, de dolgavégezetlenül nem mer visszatérni a mennybe, ezért elszegődik egy urasághoz kocsisnak. Néhány kaland után mégis visszatér a mennybe, ahol az Úr jól megszidja, visszaküldi az asszony lelkéért, s attól fogva nem szabad az angyalnak emberalakban járnia.
Ekkor még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására. Mihály napja az őszi időszak "hivatalos" kezdő- s a természetbeni szolgáltatások teljesítésének határnapja, egyben keresztény jócselekedetként a szegények megvendégelésének, a "szegényetetésnek" ideje is. E napon gyakran vásár is volt, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. Ezen a napon ma is szokás búcsúkat, vásárokat tartani. A vásárokról bővebben itt olvashat. Forrás: Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó, GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat, Magyar Néprajzi Lexikon, valamint itt, itt és itt.