Az is különleges volt, hogy egyetemi oktatók jártak hozzánk előadást tartani, köztük Erdős Pál, aki akkoriban ennek a tudományágnak volt a nagy guruja – idézte fel a kezdeteket a kutató. (Ez is érdekelheti: Szenzációs magyar siker: Lovász László kapja a matematikusok Nobel-díjának emlegetett Abel-díjat) Lovász László a legmagasabb elismerést kapta meg. Lovász László, az MTA volt elnöke kapta a matematikusok Nobel-díját. – Erdős, akire példaképemként, mesteremként tekintek, olyan érdekesen vetett fel kisebb matematikai problémákat, hogy kihívásai megdobogtatták a szívünket és örömmel lemondtunk más, kamaszokat csábító kihívásokról. De az is motivált, hogy Erdős szakmai tekintélye révén a mi gimnazistaeredményeinket is elismerte és elterjesztette a tudományos életben. – Felemelő volt, hogy már kezdőként is a nagyokkal együtt szerepelt a nevünk – idézte fel a korai éveket a professzor, aki szerint a matematikai gondolkodás erősen hasonlít a művészi kreativitáshoz. A sztármatematikus szerint elvontan gondolkozni nagyon különleges érzés: egy villámcsapásszerűen érkező gondolattal soha nem várnak, azonnal lefuttatják magukban.
Széchenyi-nagydíjas matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Dr. Lovász László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének munkatársa, egyetemi tanár. Fő kutatási területe a diszkrét matematika és algoritmuselmélet. Lovász László 1948. március 9-én született Budapesten. 1971-ben az ELTE TTK matematika szakán fejezte be tanulmányait, majd az ELTE geometriai tanszékének munkatársaként dolgozott. 1975 és 1982 között a József Attila Tudományegyetem Geometriai Tanszékét vezette docensként. 1978-tól egyetemi tanár, 1979-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1983-ban az ELTE számítógép-tudományi tanszékének vezetője lett. 1985-ben, 31 évesen a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Lovász lászló matematikus. 1993-tól 1999-ig a Yale Egyetemen oktatott. Vendégprofesszorként tanított a princetoni, a Cornell, a washingtoni, a kanadai waterlooi és a bonni egyetemen. 1999-től 2006-ig a Microsoft Kutatóintézet kutatójaként dolgozott. 2006 és 2011 között az ELTE Matematikai Intézet igazgatója.
A friss Bolyai-díjas kutató a sikerei titkát firtató kérdésekre, szerényen csak annyit mondott: "szerencsém volt".
Carl Barbier bíró helyi idő szerint hétfőn New Orleansben hozta nyilvánosságra a megállapodást, amelyről a f... A világ leghosszabb mólója Mexikóban, a Yucatán-félszigeten fekszik Progreso városa, amely kikötőjének mólója a leghosszabb ilyen építmény a világon. Még mindig őrzik az olajkatasztrófa nyomait a Mexikói-öböl halai és a tengerfenék - Ecolounge. A parttól 6 és fél kilométer távolságban nyúlik be a Mexikói-öbölbe. A mólót azért építették, hogy a sekély part menti vizek ellenére nagy teher- és utasszállító hajók is ki tudjanak kötni a városnál. Az építmény nem volt mindig enn... Több ezer négyzetkilométeren borítja olaj a tengerfeneket a Mexikói-öbölben Legalább 3200 négyzetkilométernyi területen borítja lesüllyedt olaj a tengerfeneket a Mexikói-öbölben a 2010-ben történt olajkatasztrófa óta. A BP brit olajipari óriás Mexikói-öbölben lévő Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformján 2010 áprilisában robbanás történt, majd tűz ütött ki: tizenegy munkás meghalt, 1500 méteres mélységben heteken át ára... Több tízezer tagú rája raj vonulása Minden évben kétszer rendkívül látványos jelenség figyelhető meg a Mexikói-öbölben, ilyenkor a ráják a melegebb vizekhez vándorolnak.
A felelős cég vonatkozásában tízből ketten minősítik jónak a British Petroleum reakcióit, és 38 százalék látja úgy, túl sok hibát vétett a vállalkozó a kárelhárítás során. Jelenleg a megkérdezettek ötöde véli úgy, hogy az olajszennyezésnek hosszabb távon jelentkező drámai hatásai lesznek. Összesen 37 százalék látja úgy, hogy a környezeti szennyezés hosszú távon is jelentős, míg 27 százalék szerint hosszabb távú, de mérsékeltebb következményeket eredményez. Mexikói-öböl | Érdekes Világ. Bár a katasztrófát követő hónapokban visszaesett a mélytengeri és partmenti olajkitermelést támogatók aránya, mára az elfogadók aránya visszatért a balesetet megelőző szinthez. A mélytengeri kitermelés jelenleg 59 százalékos támogatottságot élvez, míg ez az arány tavaly júliusban például csak 47 százalék volt. A partmenti kitermelés támogatóinak aránya jelenleg 67 százalékos. [ Greenfo]
Felfüggesztette a Greenpeace a grönlandi olajkút bojkottját 2010-09-02 Több mint 40 óra után felfüggesztette a Greenpeace egy Grönland partjainál működő tengeri olajfúró állomás bojkottját. Index - Külföld - Egyéves minden idők legnagyobb amerikai olajkatasztrófája. Noé bárkája 2. 0 2010-08-03 Állatvédelem, Környezetvédelem, Zöldinfó A bibliai Noéhoz hasonlóan gyűjti be a Mexikói-öböl kihalással fenyegetett tengeri lényeit egy amerikai biológus. A BP "megölte Spongyabobot" Környezetvédelem, Zöldinfó, ZöldTrend A Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófáért felelős BP igyekszik rendezni sorait, a szivárgás végleg megszűnhet, a vezérigazgató távozik, az olajtársaság híre azonban továbbra is rossz, a Facebook közösségi portál egyik oldalán még azzal is megvádolták, hogy megölte Spongyabobot, a rajzfilmhőst. Bővebben
A New Orleanstól délre fekvő, súlyosan szennyezett Barataria-öbölben talált 22 delfint tetemét is megvizsgálták. Megfagytak és legyőzték őket a fertőzések Az olajszennyezés krónikus mellékvese-problémákat idézett elő a delfineknél, ezért később kevesebb eséllyel élték túl a hideget, a fertőzéseket és a bakteriális tüdőgyulladást. Az olajszennyezés miatt a vemhességgel is gondjaik lettek. Az okok is megvannak Venn-Watson szerint a delfinek azért érzékenyek az olajszennyezésre, mert a tenger felszínén vesznek mély levegőt, vagyis ott, ahol az olajhártya elborította az öböl vizét az olajfúró platform elsüllyedése után. Így nézett ki az űrből a Mexikói-öböl olajfoltja Forrás: NASA A kutatással a szövetségi kormány és a kutatók a legközvetlenebb összefüggést mutatták ki az olajszivárgás és a tengeri emlősök tömeges pusztulása között. "Nem maradt más ok, mellyel meg lehetne magyarázni az állatok károsodásainak természetét, az elpusztult egyedek számának növekedését, ezek térbeli és időbeli egybeesését az olajkatasztrófával" - mutatott rá Stephanie Venn-Watson, a kutatás vezetője.
Egy éve, április 20-án robbant fel a Deepwater Horizon fúrótorony a Mexikói-öbölben. Minden idők legnagyobb amerikai olajkatasztrófája során több mint három hónapig ömlött az olaj a tengerbe, összesen 780 millió liter. Április 20-án felrobbant, majd két napra rá a tengerbe süllyedt a British Petroleum (BP) brit olajipari óriáscég által üzemeltetett olajkitermelő platform. A robbanás alatt 11 munkás eltűnt, 111 embert kimenekítettek. Naponta 159 ezer liter kőolaj került a tengerbe a hivatalosan is a legnagyobb amerikai olajkatasztrófa alatt. Júliusra a szennyezett víz elérte Missisipi, Louisana és Florida partvidékét is. A robbanást az okozhatta, hogy túl mélyre fúrtak, illetve hogy a kútfúró szerkezet építésekor kihagytak egy költséges mélytengeri szelepet. Más szakértők szerint azonban a katasztrófához az vezethetett, hogy a BP már a kút ideiglenes lezárására készült, és az ilyenkor felhalmozódó gáz áttörte a betondugót. A Deepwater Horizon 120 méter hosszú és 78 méter széles volt, nagyjából akkora, mint egy focipálya.