Étlapunk egyszerű, kifinomult és izgalmas. A tudatos gasztronómia az alapanyagok beszerzésénél kezdődik: legyen szó ebédről vagy vacsoráról, minden ételhez a legfrissebb hazai alapanyagokat használjuk. Előcsalogattuk a múltból azokat az ételeket, melyek évtizedeken át előkelő helyet foglaltak el a századforduló polgári éttermeinek étlapján. ORIGO CÍMKÉK - étlap. Hozzáadtunk néhány új ízt, eljárás és koncepciót így alkottunk egy újat- amely bátrabb, intenzívebb és összetettebb, mint a régi elődök, mégis az ismerősség érzése adja meg az alapokat. Őshonos állatok, házi fűszerek, lekvárok, friss zöldségek és gyümölcsök gazdagítják az étlapon szereplő ételek kompozícióját. Az ételek mellé hazai és francia borokat, koktélokat egyaránt kínálunk. Az igazi, hamisíthatatlan ízeket keressük és kínáljuk mindenben. Azt az érzést, boldog és jóízű mosolyt szeretnénk előcsalni vendégeinkből, mely egy kifogástalan étel elfogyasztása után légiesen könnyeddé teszi az étkezés örömét. De nem csak az ebédről vagy a vacsoráról gondoskodunk: az ARAZ Étterem kiváló helyszín esküvőhöz, konferenciához vagy akár 120 főt befogadó privát rendezvényhez is.
Például ezen adatok alapján határozzuk meg a kattintási mintákat, hogy ezeknek megfelelően optimalizáljuk szolgáltatásainkat és tartalmainkat. Marketing Harmadik felek számára is lehetővé tesszük, hogy sütiket helyezzenek el az oldalainkon. Az ott gyűjtött adatok többek között a közösségi médiában személyre szabott hirdetések megjelenítésére vagy egyéb marketingcélokra használhatók fel. Étterem :: maximusgastro.hu. Ezek a sütik nem feltétlenül szolgálják szolgáltatásaink tényleges működését.
Étterem A II. kerületben található Videoton Irodaházak területén vagyunk elérhetőek már 24 éve. Az irodaház bérlőiből kialakult vendégkör igen sokrétű, hisz vannak itt médiával, gazdasági területtel, softwer- és informatikai fejlesztéssel foglalkozó cégek. Étlapunk kínálatában a mindennapos változatosság, a trendekkel lépést tartó ételek, a naponta megújulás az irányadó. Chefünk a legnagyobb tudatossággal ügyel az alapanyagok minőségére és az abból készült ételek minőségére, megkövetelve ezt a beosztottaktól és a technikai személyzettől is. Étlap, itallap az Araz Étterem Budapest kínálatában. Kínálatunk igen bőséges, már reggel 7-órától várjuk vendégeinket friss kávéval és hideg-, meleg reggeli ételekkel. 11:30-tól az ebédé a főszerep, ami 4 féle levesből, 15 féle főételből, és 4 féle desszertből választható, ízlésnek, hangulatnak megfelelően.
Szeretnénk "élő" borlapot alkotni, amely szezonális, illeszkedik az étlapunkhoz és hűen tükrözi az étterem által képviselt magas minőséget. Kínálatunkban megtalálható boraink méltó kísérői lehetnek ételeinknek, ezáltal is fokozva a gasztronómiai élményt. Tekintse meg itallapjainkat! ITALLAP BORLAP
Jancsó Miklós a Még kér a nép című filmjéért 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező díját, majd 1979-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát a filmfesztivál. Nem tartozik a legkellemesebb pillanatok közé a stáb és a kollégák előtti meztelenkedés. Persze ma már más világot élünk. Abban az időben, amikor én levetkőztem, komoly tabufeszegetés volt ez, hiszen a meztelen testről még beszélni is csak suttogva mertünk. Ám hiába csinált forradalmat Jancsó, ő maga sosem szerette, ha a filmjeiben történő meztelenkedést misztifikálják. Szerinte ez is csak egy eszköz, amivel élni lehet – ráadásul épp volt feleségétől, Mészáros Márta rendezőtől jött az ötlet. – Ez így volt. Márta azzal piszkált minket, hogy a mi filmjeinkben nincs női főszereplő. Mondtuk neki, hogy jó, akkor a következő filmben lesz. Sőt nemcsak hogy lesz, de sok meztelen nő lesz. A kritikusok, esztéták mindig jelentést keresnek az ilyenekben. Arany János balladáinak egy korabeli méltatója írta, hogy "a költő arra gondolt", hogy így meg úgy.
2010. jan 26. 12:39 sorozat Jancsó Miklós BUDAPEST – Jancsó Miklós (88) munkássága szabályosan összeforrt a meztelenséggel, egy időben sokan csak azért mentek el a moziba Jancsó-filmet nézni, hogy a pucér női testek látványában gyönyörködhessenek. Meztelenség. A Jézus Krisztus horoszkópja (1988) című film egyik jelenetében csak Gálffi Lászlón van ruha Maga a rendező soha nem tulajdonított nagy jelentőséget a dolognak, szerinte a meztelenség is csak egy filmes eszköz – bár magánemberként mindig nagy tisztelője volt a női nemnek. Ha Jancsó-film, akkor biztos, hogy egy-két lenge öltözetű fehércseléd átvonul a színen statiszták képében, de gyakran a főszereplőknek is meg kellett válniuk ruhadarabjaiktól. Szinte egyetlen, a hőskorban készült alkotása sem múlhatott el vetkőzés nélkül, a leghíresebb meztelenkedései mégis A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon és az akkori Szovjetunióban pornófilmként betiltott Magánbűnök, közerkölcsök című filmjében voltak, de ilyen a Jézus Krisztus horoszkópja is.
Jancsó Miklós történelmi parabolája a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi. A Szegénylegények a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, sokkolóan pontos látlelete, a magyar filmtörténet mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg elismert alapműve. Jancsó ezzel az alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A kiegyezés után, 1869-ben játszódó történetben a kormány elrendeli a betyárvilág felszámolását. Az elfogott gyanúsítottakat egy alföldi sáncba zárják, a kihallgatások a közeli tanyán zajlanak. A csendőrök a legkülönbözőbb módszerekkel próbálják megtörni a rabokat, gyenge pontjaikat kihasználva kegyetlen játszmát űznek velük. Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki, Cannes-ban Arany Pálmára jelölték.
Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki, Cannes-ban Arany Pálmára jelölték. A film digitálisan restaurált változatát a bemutató 50. évfordulója alkalmából 2015-ben újra levetítették a fesztivál Classics szekciójában. Martin Scorsese szerint a világ egyik legjobb filmje, amelynek képi és narratív virtuozitása mind a mai napig letaglózó. Szegénylegények fekete-fehér magyar játékfilm, 1965, rendező: Jancsó Miklós forgatókönyvíró: Hernádi Gyula, operatőr: Somló Tamás, főszereplők: Görbe János, Latinovits Zoltán, Molnár Tibor, Kozák András, Agárdy Gábor, Barsi Béla, 95 perc, felújítás: 2K restaurált
A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
A film fekete-fehér, ez is meghatározó része a stilizációnak. A térépítéshez hasonlóképpen innovatív a hangkulissza. Egyrészt a dialógusok (a társíró, Hernádi Gyula munkája) izgalmasan anakronisztikusak – egy évszázad beszélt nyelvét keverik, frappánsan, leleményesen –, másrészt a takarékra állításuk egyúttal megnöveli a természeti zajok (a szél zúgása, a zsalugáterek ricsaja) jelentőségét, továbbá felértékelik és kísértetiessé teszik a csend szerepét. A Szegénylegények egyfelől a formaalkotás diadala, másrészt minden idők egyik legnagyobb hatású filmje a hatalomnak alávetett egyénről. Nem parabola vagy allegória tehát az 56-os forradalom utáni megtorlásokról: így értelmezve szűkül a jelentése. Jancsó parabolák helyett modellek készítésében gondolkozik, amelyek a hatalom működését általában mutatják be. Mindazonáltal a film könnyen aktualizálható, azaz értelmezhető a forradalom utáni megtorlások látleleteként, a premier évében talán ezért látták több mint egymillióan Magyarországon. Pozíciója azóta is megingathatatlan a kánonban; már az első – 1968-ban kelt – "Budapesti Tizenkettőben" is helyett kapott, a 2000-es "Új Budapesti Tizenkettőben" pedig egyenesen a listavezető mű lett.