Szeptembertől várakozásunk szerint 5% felett állhat a hazai inflációs mutató az év végéig. 2022 elején fokozatosan lassulhat a dinamika, ugyanakkor jelentős, felfelé mutató inflációs kockázatokkal kell a jövő évben is szembenéznünk, nagy a kockázata annak, hogy csak 2022 második félévében vagy azt követően tér vissza az infláció komfortosan a toleranciasávba (2-4%). Az MNB szeptemberi kamatdöntését követően a hazai alapkamat 1, 65%-ra emelkedett. Várakozásunk szerint októberben, novemberben és decemberben újabb 15 bázispontos alapkamat-emelés lesz, így 2021. év végén 2, 1%-on áll majd a hazai alapkamat. 2022 első hónapjaiban (január-február-március) tovább folytatódik a kamatemelés, de már kisebb, 10 bázispontos ütemben. Euro arfolyam varhato alakulasa 7. Így az első negyedév végére 2, 4%-os lesz az alapkamat, ezzel véget ér az MNB jelenlegi, júniusban elindított kamatemelési ciklusa. 2023-ban az MNB várakozásunk szerint nem emeli tovább az alapkamatot. Az alapkamat-emelés és egyéb monetáris politikai szigorítások hatására idén év végéig, illetve a jövő év első negyedévében a forint erősödése várható az euróval és a dollárral szemben.
További kockázat a K&H vezető elemzője szerint, hogy a piaci várakozások meglehetősen optimistává váltak a várható gazdasági pályával kapcsolatban. Emiatt egy-egy esetleges rossz hír komolyabb csalódást is okozhat. Ez alapvetően nem lenne kedvező a régiós devizáknak, így a forintnak sem. A hazai monetáris politikával kapcsolatban Németh elmondta, továbbra is gazdaságélénkítésre törekhed a Magyar Nemzeti Bank. Ennek fényében pedig limitáltan tud erősödni a forint az euróval szemben. Ha tovább süllyed az infláció, akkor lazíthat az MNB. Miután több régiós jegybank alapkamata is alacsonyabb, Németh Dávid várakozásai szerint a Magyar Nemzet Bank 0, 15 százalékponttal csökkentheti az egyhetes betéti kamatlábakat 2021 első negyedévében. A hazai infláció a második negyedévben átmenetileg magasabban, 4 százalék közelében alakulhat. Emiatt a K&H Bank vezető elemzője szerint az esetleges további lazító jegybanki lépések átcsúszhatnak az év második felére. Euro arfolyam varhato alakulasa w. Ezt a várakozást természetesen a járványhelyzet alakulása érdemben befolyásolja.
Az utóbbi hónapokban érezhetően erősödött a forint, ez egy ideig még folytatódhat, illetve fennmaradhat a jelenlegi árfolyam a gazdaság kilábalása miatt. Utána viszont 2021 második felében és 2022-ben megint a negatív magyar reálkamat kerülhet a piac célkeresztjébe, így két év múlva 380-nál állhat már az euró jegyzése, ami új történelmi mélypontot jelentene a forint szempontjából – olvasható a Commerzbank friss előrejelzésében. A német bank elemzője szerint jövőre nehéz helyzetbe kerülhet az MNB az infláció emelkedésével. Mehet-e 370 fölé az EUR/HUF árfolyama? - Elemzési kivonat - Danube Capital - Elemzéseinkkel értéket teremtünk. Október második felében még a tavasszal látott 370 közeli mélypont fenyegette a forintot, azóta viszont 355-ig erősödött vissza a magyar deviza. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy csütörtökre sikerült tető alá hozni a költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló alkut az EU-csúcson, így elhárult a magyar és lengyel vétó veszélye, ellenkező esetben a szakemberek... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az euro árfolyamának emelkedése egyébként beleillik az ötéves trendbe, ami a forint gyengülését jellemzi, értékel Horváth István. A Sberbank szakértője év végére 355 forint körüli, egy év múlva pedig 365 forint környéki euro árral számol. Évenként 2-3%-os lehet a gyengülés mértéke a következő években, ha nem következik be újabb, a piacot megrengető esemény. Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK Három nap alatt mintegy 2%-ot erősödött a forint az euróval szemben. A legrosszabbkor hasalt el a forint. Több mint 333, 5 forintot ért egy euró délelőtt. Mindenki az olcsóbbat keresi most. Tovább tart a mélyrepülés. Euro arfolyam varhato alakulasa 2. A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború egyaránt negatív hatással volt a gazdaságra. Mutatjuk hogyan kerülhetünk ki jól az esetleges válságból! Világszerte emelkedésnek indultak az állampapírpiaci hozamok. Magyarországon is évek óta nem látott szinteket látunk, ami felemás hír lehet a befektetőknek. Március 31-én éjfélkor megvalósul a Magyar Bankholding két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank jogi egyesülése.
A Netflix üzleti modellje eleve arra épül, hogy a húzónevekre garantáltan kattint a célközönség (lásd: Különösen veszélyes bűnözők), és most sem biztos, hogy eladható lett volna a produkció nélkülük. Az algoritmus nyilván kiszámolta, hogy Timothée Chalamet-re szükség van a megfelelő nézőréteg bevonzásához, mert a karakterének jelenlétét semmi más nem indokolja (pláne, mert így is túl hosszú a film), ahogy az introvertált és szürke tudós figurájára sem feltétlenül DiCaprio lett volna az alkatilag legideálisabb jelölt. Ezzel együtt a színészgárda minden tagja brillírozik, de még az all star gálából is kiemelkedik Meryl Streep, Jonah Hill és Mark Rylance zseniálisan tenyérbemászó hármasa. Hiába fontos és aktuális film a Ne nézz fel!, akik magukra ismernek a görbe tükörben, aligha fogják díjazni a kritikát, mások pedig joggal érezhetik úgy, hogy McKay csak a nyilvánvalót mondja ki. Tény, hogy a film nem állít semmi forradalmit, pláne azok számára, akik eleve képben vannak a közélet történéseit illetően, és a fikciós sztoriktól inkább azt várnák, hogy kiszakítsa őket a valóságból.
A tudósok jobb híján a médiához fordulnak, a legnépszerűbb reggeli beszélgetős műsorban próbálják figyelmeztetni a nézőket az elkerülhetetlen katasztrófára, de elsüllyesztik őket is a bulvár mocsarában. McKay taplóvígjátékokkal indította a rendezői karrierjét ( A híres Ron Burgundy legendája, Taplógáz: Ricky Bobby legendája), majd komolyabbra vette a hangvételt, és a 2008-as gazdasági világválságot feldolgozó A nagy dobás sal egészen az Oscar-díjig jutott. Legutóbbi filmje, a Dick Cheney portréját megrajzoló Alelnök egyszerre próbált hagyományos életrajzi filmként és szatíraként is működni, a végeredmény azonban a kelleténél propagandisztikusabb lett. A Ne nézz fel! -ben szerencsére újra stimmelnek az arányok, sőt a legnagyobb erénye, hogy épp annyira vicces, mint amennyire ijesztően elszomorító. Az elnöki kabinet parazitái, a mihaszna celebek vagy a techvilág szociopata vizionáriusai pont olyan nevetséges karikatúrák, mint a Will Ferrell-féle Ron Burgundy vagy Ricky Bobby, csak róluk tudjuk, hogy léteznek és köztünk járnak.
Ne nézz fel! | FBI letartóztatás - YouTube
Ez a narratíva erősen rímel azokra a hangokra, melyek szerint a globális felmelegedés elleni fellépést is egy szűk elit szabotálja el kapzsiságból. Erre hajaznak az olyasféle, az újságcímlapokon népszerű számítások, amelyek szerint 100 olaj- és bányászati cég kitermelése felelős a globális emisszió 71 százalékáért, a leggazdagabb 1 százalék fogyasztása tehet a globális emisszió 16 százalékáért, az USA felelős a kibocsátás 25 százalékáért, a hadsereg a 6 százalékért, stb. Nem vitatva a mögöttes számításokat, hamar belátható, hogy hamar 100 százalék fölé jutunk, ha ezeket összeadogatjuk. Ennek oka természetesen az, hogy minden egységnyi kibocsátás mögött nem egy, hanem sok szereplő áll, akik osztoznak a felelősségen. Ha elfüstölök egy tank benzint az autómban, azért felelős lehet az autógyár, a benzinkutat működtető cég, az olajkitermelő ország, az olajat bányászó és finomító cég, a magyar kormány, amely nem hagyja, hogy emelkedjen a benzin ára, és persze varrhatom a saját nyakamba is a felelősséget.
Nem vitás, hogy a gazdagabb embereknek és a nagyobb cégeknek arányaiban nagyobb a felelősségük, de minden tevékenységük esetében hasonlóan megoszlik a felelősség az előállító, a beszállító, a szabályozó és a fogyasztó között. (Vannak persze kirívó esetek, amikor például egyes olajcégek félrevezetik a közvéleményt, és annak remélhetőleg lesznek jogi következményei is. ) Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy ha nem lennének hatalmas multinacionális vállalatok, mert mondjuk feldarabolnánk vagy államosítanánk őket, és vezetőiknek köztisztviselői béreket adnának, megszűnne a probléma. Sőt az olajszektorban aggasztó trend, hogy a közel-keleti vagy orosz állami és kisebb magáncégek élénken érdeklődnek a szennyező üzemanyagot szolgáltató olajmezők iránt, miután ők nincsenek olyan zöld nyomásnak kitéve, mint a tőzsdei multik. Arról nem is beszélve, hogy a zöld átállás is üzlet, ahol a nagy cégek továbbra is fontosak: miközben vitathatatlan, hogy az állami támogatások jelentős szerepet játszanak az elektromos autók vagy a napelemek versenyképessé tételében, most már a Tesla és más zöld cégek sikerén is nagyban múlik a bolygó sikere.
Hiába lenne például jó ötlet a karbonadó, a politikusok rettegnek a választók büntetésétől, ahogyan azt Franciaország példája is bemutatta. 3. tévhit: a bátor tudós mítosza A film egy katartikus jelenetében DiCaprio a kedélyes és felszínes beszélgetésekhez szokott tévéműsor stúdiójában egyszer csak kifakad, és kimondja azt, amit senki nem akar hallani: mindannyian meg fogunk halni. Ez egy közelgő aszteroida esetében teljesen adekvát kijelentés, de a klímaváltozás esetében egyáltalán nem az. Kétségtelen, hogy a klímaváltozás szörnyű károkat fog okozni szerte a bolygón. És bár sokan lekicsinylik a veszélyt, vagy egyenesen tagadják a kialakult tudományos konszenzust, a várható károkat bemutató elemzések eredményeit senki nem hallgatja el. Érdemes azt is tisztázni, hogy a szakértők egyetértésével összeállított klímajelentések, és úgy általában a klímatudósok többsége nem állít olyat, hogy a globális felmelegedés az emberiség kihalásával fenyegetne – annak ellenére, hogy egyes hatásvadász értekezések időnként igyekeznek ilyen érzést kelteni.