Az utazási kedvezményre jogosult személy a jogosultságát a foglalkoztató által az rendelet melléklete szerint kiállított igazolással és a személyazonosság igazolására alkalmas okmánnyal tudja igazolni. Az utazási kedvezmény a vasúti személyszállításban a 2. kocsiosztályra érvényes. Az utazási kedvezmény a helyjegyre, valamint a pótjegyre is vonatkozik. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. 10. rendelet módosításáról szóló A Kormány 583/2020. ) kormányrendelet Nem köteles a tömegközlekedési eszköz vezetője maszkot viselni a tömegközlekedési eszköz zárt kialakítású vezetőfülkéjében történő munkavégzés során. A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. Utazási kedvezmény - nyugdíjasoknak, diákoknak és a többieknek 2018. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.
Ismét ingyen utazhatnak a koronavírus elleni védekezésben részt vevő egészségügyi dolgozók és hallgatók. A kedvezmény az egész országban érvényes, csak egy igazolvásra van hozzá szükség. Az igazolás itt letölthető. Ahogyan a jogszabály részletei is olvashatóak. Kinek és meddig jár? A 486/2020. (XI. 10. ) Korm. rendelet a tavaszi intézkedésekhez hasonlóan ismét ingyenessé tette az utazást a COVID-járvány elleni védekezésben részt vevő egészségügyi dolgozók (orvosok, ápolók és mindenki más) és egészségügyi hallgatók (tehát nemcsak orvostanhallgatók) számára. A rendelet szerint 2020. 11. 11-től kezdve lehet ingyen utazni a járványügyi veszélyhelyzet végéig, vagyis jelen állás szerint 90 napig. Hol érvényes? Az igazolás érvényes a helyi és helyközi járatokon, vagyis gyakorlatilag minden közlekedési eszközön az egész országban: metrón, HÉV-en, buszon, vonaton, villamoson, vonaton. A kedvezmény másodosztályra szól, ráadásul hely- és pótjegyet sem kell váltani mellé, vagyis gyorsvonatra és InterCityre is nyugodtan fel lehet vele szállni.
A jogszabály mai napon ( 2022. 04. 05. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül veheti igénybe az országos, regionális és elővárosi (a továbbiakban: helyközi) és a helyi személyszállítási közszolgáltatást (a továbbiakban: utazási kedvezmény) a) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál dolgozó, b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.
Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból Iszonyú dolgok mostan történűlnek, Népek népekkel egymás ellen gyűlnek, Bűnösök és jók egyént keserűlnek S ember hitei kivált meggyöngűlnek. Ember hajléki már rég nem épűlnek, Szivek, tűzhelyek, agyak de sérűlnek, Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek, Ha ő szivükben hív érzések fűlnek. Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyűlnek, Jaj, hogy mindenek igába görgyűlnek, Jaj, hogy itt most már nem is lelkesűlnek, S mégis idegen pokol lángján sűlnek. Itt most vér-folyók partból kitérűlnek, Itt most már minden leendők gyérűlnek, Itt régi átkok mélyesre mélyűlnek: Jaj, mik készűlnek, jaj, mik is készűlnek? Hegedűs fickók többet hegedűlnek, Olcsó cécókon ezerek vegyűlnek, Rút zsívány-arcok ékesre derűlnek S íjjedt szelidek szökve menekűlnek. Lámpás, szép fejek sután megszédűlnek, Emberségesek igen megréműlnek, Ifjak kik voltak, hoppra megvénűlnek S a Föld lakói dög-halmokba dűlnek. Bús kedvű anyák keservesen szűlnek, Labdázó fiúk halálba merűlnek, Ős, szép kemencék sorjukban elhűlnek S kedvelt szűzeink uccára kerűlnek.
Szegény emberek ölnek és csak ölnek S láz-álmaikban boldogan békűlnek S reggelre kelvén megint megdühűlnek, Kárhoznak, halnak, vadakká törpűlnek. Halál-mezőkön bitófák épűlnek, Nagy tetejükre kövér varjak űlnek, Unják a hullát, el- s vissza-röpűlnek, De az emberek meg nem csömörűlnek. A Krónikás ének 1918-ból egy nagy ívű, apokaliptikus háborús tablót tár elénk. Hangulata komor, sötét. Ady egy verses epikai műfajhoz, a 16. századi históriás énekhez nyúl vissza, melyhez a jeremiád (panaszdal) hangnemét társítja. A históriás ének és a jeremiád formakincsét, nyelvét felhasználva írja meg a verset. A históriás ének epikus műfaj, az énekmondók a 16-17. században a török elleni végvári harcok kegyetlenségeiről, embertelen borzalmairól adtak hírt a históriás énekekben. Azok a borzalmak, amelyekről az emberek azt hitték, hogy már örökre elmúltak, most visszatértek, újra jelen vannak, ez az oka annak, hogy a 20. században, 1918-ban is krónikás éneket kell írni. A históriás ének szervezőelve az egyszerű linearitás szokott lenni.
Gyűlölte a vérrontást, az emberi javak pusztítását, különösen fájt neki, hogy a félrevezetett magyarokat idegen érdekekért, a bajban levő városért küzd a halállal. Eddigi költészetében a tegnapot ostorozta, de a háború miatt megváltozott, most már a jövő egy háborús, érzéketlen világ és már csak a múlt számít. 1914-ben írta a Mag hó alatt című költeménye, ami A halottak élén című kötetben jelent meg. Nagyon gyötört, egyrészt, mert beteg, másrészt pedig, hogy nem akarja a háborút. Az első versszakban a múlt háborúira emlékezik. A második versszakban leírja, hogy az embereknek egy új világ kell. Mindenki azt mondja, hogy az a jó magyar aki harcol, ezért lefénylet Ady magyarsága. Az ötödik versszakban leírja, hogy a háború nem élet és Ady is várja a tél utáni tavaszt, mint a mag a hó alatt. Az Ember az embertelenségben című versét 1916 szeptemberében írja, A halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Ez a vers a költői és emberi helytállás bizonyítéka. A versben metonímia egész sora megtalálható, ami egy szókép, mely két fogalom vagy jelenség közti térbeli, időbeli vagy anyagbeli érintkezésen, vagy okozati kapcsolatokon alapul.
-- szakadjon a véres ének! Van most dícsérni hősöket, Istenem!