(Semmi esetre sem előbb, csak úgy figyelmességből, maguktól, hanem csakis külön kérésre!!! ) Egy dolgot tehet a kedves vendég, tegyen feljelentést! Azzonal telefon a rendőrségre, miután tisztáztuk, hogy egy ügyvéddel ülünk ám szemben, aki szállodaigazgató. Legyen tehetetlenségében nagyon dühös a fiatalember, hiszen a kiszolgáló személyzet nem olyan! A kabátelhagyónk akarjon kiköltözni, gondolva, hogy ilyen "kedves marasztalás, sajnálkozás, együttérzés" mellett nem marad. Az igazgató úr nagylelkűsége jelentsen a 4 napos pihenés árából 30% kedvezményt. Az összes többi igénybe nem vett szolgáltatást fizettesse ki. Hiszen valamiből meg kell élni, nem? A fiatalok szépen csomagoljanak össze és távozzanak vendégszeretőbb helyre. (bár ez így nem igaz, hiszen itten még vendészeretőbbek, közös fedél=közös kassza! ) Menjenek majd némi "megpróbálomjóléreznimagam" programot követően rendőrségre jelenteni a történetet. A rendőrség vigasztalja azzal, hogy semmit sem lehet tenni, felelősség, meg satöbbi.
"... a Cantata profana szarvassá vált fiúi... " Réti József síremléke. Réti József (Plojesti, Románia, 1925. július 8. – Budapest, 1973. november 5. ) magyar opera- és oratóriuménekes (tenor), főiskolai tanár, Liszt-díjas (1961), érdemes művész (1968). Síremléke a Farkasréti temető 25. Művészparcella 10. sor 9/10 sírhelyén található. A síremlék Szabó Iván szobrászművész alkotása, 1978. november 3-án avatták fel. A síremléket a Cantata profana szarvassá vált fiúik domborműve díszíti. A sírfelirat a Cantata profana utolsó sorát idézi, amely a tenorista ars poeticájává isv vált: "Csak tiszta forrásból". Réti József "a '60-'70-es években …. Bartók Béla Cantata Profana című műve tenorszólójának legendás tolmácsolója volt. ", s ezért ihlette ez a mű Szabó Iván alkotását. Hungarian National Digital Archive • Farkasréti temető – Réti József síremléke. Aki ismeri Réti József életpályáját, tudja mit ábázol a síremlék, aki nem ismeri, annak felkelti érdeklődését a síremlékbe faragott szarvasok látványa. A síremlék mindenki számára magával ragadó, elgondolkodtató. Az 1978. november 3-i avatási ünnepségről, a Népszava 1978. nov. 4.
10. A Farkasréti temető további, a 20. század második felében létesült jelentős síremlékeinek felsorolására nincs szükség, hiszen többnyire meglévő emlékekről van szó, amelyek megtalálhatók az adattárban. Az alábbiakban, befejezésként, a korabeli síremlékeket érintő pantheonizáeió jellegzetes példáját, a farkasréti "művészparcella" kialakulását mutatjuk be. Mint a bevezetésben már szóba került, Farkasrét széles körben elsősorban a művésztemetésekről és a művészsírokról ismert. A sírkert története során különösen jelentőssé váltak azok a hatalmas tömegeket megmozgató gyászszertartások, melyekhez a normatívnál jóval nagyobb mértékű tragikum kapcsolódott. Ezek a sírhelyek utóbb profán kegyhelyekké váltak, mint Bajor Gizié, Dómján Edité vagy Máté Péteré. Általában kijelenthető, ésa fentiekben a funerális művészetről elmondottak is alátámasztják, hogy a művészsírokat a 20. század második felében sokkal nagyobb figyelem övezte, mint a neves emlékek bármely más csoporrját. Számos látványos síremlék és egyedi sírszobor létesült, mindenekelőtt színészek számára, melyek egy része gazdagon él a funerális reprezentáció vizuális lehetőségeivel.
A temető 1894. április 1-jén nyílt meg hivatalosan. A környéken lévő kisebb temetők telítettsége okán hozták létre, de hamar népszerűvé vált páratlan fekvése miatt. Már 1912-ben 72 hold nagyságúra nőtt a területe. A 20-as években egyre inkább ide tevődött át a budai lakosság temetkezése. A környéken lévő temetők megszűnése után, több áttemetés történt. Cathry Szaléz Ferenc mérnök, a svábhegyi fogaskerekű vasút építőjét a 29-es parcellában temették el újra. Ez a temető legrégebbi síremléke. Az 50-es évektől kezdték el politikusok, közéleti személyiségek temetését itt tartani. Így került sor a Művészparcella, valamint a Magyar Tudományos Akadémia parcelláinak kialakítására. Később létrehoztak egy amerikai stílusú sírkertet a 60-as parcellában, ahová elsőként Bartók Béla hamvait helyezték 1988-ban. Bartók 1945 szeptemberében halt meg New Yorkban hosszú betegség után. Hamvait csak 25 évvel később hozták haza, noha az alapgondolat már a 60-as években megszületett, de Bartók Amerikában élő fia elutasította az ötletet, míg Magyarországon élő fia és felesége támogatta.