Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. (Romlásnak indult... ) (elemzés) - YouTube
A magyarokhoz I. Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok Dúlják fel e várt, mely sok ádáz Ostromokat mosolyogva nézett. Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma; Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő Századja s titkos gyilkosaid keze, A szent rokonvérbe feresztő Visszavonás tüze közt megálltál: Mert régi erkölcs s spártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herculesként Ércbuzogány rezegett kezedben. Most lassu méreg, lassu halál emészt. Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik! Így minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, melly ha megvész: Róma ledűl, s rabigába görbed.
Minden olyan nép, amely idegen uralom alatt élt, megmaradásáért aggódott, így a romantika idején a nemzeti irodalom művelőit a hazafiság kérdése foglalkoztatta. A magyar irodalomban is meghatározó volt a nemzeti lét vagy nemlét kérdése, a múlt dicsőségének és a jelen kisszerűségének megélése, a nemzet pusztulásának rémlátomása. A reformkori költészetnek vissza-visszatérő témái ezek, melyeket Berzsenyi hazafias ódák ban dolgozott fel. Célja a nemzetnevelés volt, ezt egyik levelében be is ismerte: "emberekhez szeretnék szólni, mint Horác". Ilyen nemzetnevelő hazafias óda A magyarokhoz I, amelyet pályájának korai szakaszában írt, de végleges formáját csak 1810-ben nyerte el. Ennek oka, hogy Berzsenyi poeta doctus (tudós költő) volt, aki a megírás után még sokat csiszolgatta-tökéletesítette műveit. Ezt a verset csiszolgatta leghosszabb ideig, mintegy másfél évtizedig: a költemény első változata a kutatók szerint 1796 körül keletkezhetett (a megírás pontos idejét azért nem tudjuk, mert Berzsenyi nem dátumozta a verseit).
", jelenti ki, majd: "Bátran vigyázom. ", mondja. Bár sokat levon a költemény értékéből, hogy amiben bízott, az I. Ferenc nevével fémjelzett osztrák császárság, legkevésbé sem volt e költői odaadásra - mégis örök érvényűvé teszi a vers hitvallását a két alapérték megnevezése: a léleké (erkölcsisége) s a szabadságé: "Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. " A két óda a mai magyar nemzethez, és a mai magyar emberekhez is szól, mert nem kéne engedni, hogy a nagyhatalmak elnyomjanak minket és fejlődésünket.
Í gy jött létre a tíz fős szupergroup, a MazsiMÓ GipsyMÓ. MazsiMÓ GipsyMÓ (Fotó/Forrás: Kleb Attila) A MazsiMÓ GipsyMÓ tagjai közti összhangot erősíti, hogy többségében nem először zenélnek együtt, és jövőbeli terveik között a nemzetközi turnén kívül, egy lemez is szerepel. Mindenkinek megvan a saját formációja, amit próbál sikerre vinni és emellett augusztusban megalapítottuk a MazsiMÓ GipsyMÓ-t. Interjú Lakatos Mónika előadóművésszel és párjával, Rostás Mihály Mazsival – Mária Rádió. Katalán rumbára épülő zenét fogunk játszani, többnyire saját szerzeményeket, de lesznek olyan Gipsy Kings dalok is, amelyek kevéssé ismertek széles körben. Ha már Gipsy Kings dalokat állítunk színpadra abba szeretnénk benne lenni, nemcsak a hangszerekkel és az énekkel, hanem a lelkületével is, ezért írunk a dalokhoz cigány szövegeket és hozzátesszük mindazt, ami a magyarországi cigányság életét jellemzi. – mondta el Rostás Mihály Mazsi, a zenekar vezetője. MazsiMÓ GipsyMÓ Rostás Mihály Mazsi / Gitár, ének, vokál Balogh Guszti / Ének, gitár, vokál Vidák Róbert / Gitár Aleksandar Toresovic / Gitár Bordás Péter / Basszusgitár Csipkés Sándor / Billentyű Mogyoró Kornél / Ütőshangszerek Molnár Mátyás / Dob Lakatos Róbert / Gitár, ének, vokál Rostás Zoltán / Gitár, ének, vokál Kovács A. Máté / Gitár, ének, vokál Petz Bálint / Gitár Balogh Noé / Gitár, ének, vokál Helyszín: MOMkult Időpont: 2021. november 24.
A saját dalokon kívül erre a lemezre is kerülnek szép számmal olyanok, amiket családjuktól vagy a közösségtől tanultak gyerekkorukban. Igyekeznek minél több olyan hallgatót összegyűjteni, amik már eltűnőben vannak, alig emlékszik már rájuk valaki. Egyikük sem szereti igazán visszahallgatni a saját lemezeket, de míg Mazsi inkább a spanyol zene rajongója, Mónika mindent meghallgat. "Ahogy mondja a Mazsi, hogy a nyálas, egyhangú, folyós dolgokat is meghallgatom, de ha minden ugyanolyan, azt nem szeretem. De szeretem például Sebestyén Mártát, a Meszecsinkát, ismerős körből is sokakat szoktunk hallgatni. Budapest Ritmo Piknik-Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi - Millenaris. Tényleg mindent meghallgatok. Például rockot vagy operát is szoktam vagy nótát, ha éppen az megy a rádióban, és hallgatok AC/DC-t is. A csöndet csak akkor szeretem, amikor nem jó valami, amikor elmélyedek a saját gondolataimban. " Mazsi ezzel szemben imádja a csendet. Nem a magányra vágyik, de szereti, ha csak együtt vannak hárman a lányukkal. "Jó az is, ha tele van a ház, sokan szoktak itt lenni, de jó néha csak hármasban, és az is, ha csak egyedül vagyok.
Ezt a megtisztelő, számunkra sokat jelentő díjat, nem én, hanem mindaz kapta amit képviselünk, az a műfaj, -a cigány és népzene, - amiben zenélünk. Aki hallotta már más-más ország cigányzenéjét, az ismeri, és hallja a különbségeket. Rostas mihaly mazi az. Amit mi játsszunk, az Magyarországra jellemző, mi külföldön nem csak a cigányságunkat képviseljük, hanem a magyarságunkat is – ezért ez a díj nemcsak a mi díjunk, hanem egész Magyarországé! – Lakatos Mónika Womex életműdíjas énekesnő emlékei alapján, a történetet Kosztin Emese foglalta írásba. – A cikk megjelenése Molnár Zsuzsa Divattervező támogatásával jöhetett létre. *idézet Oriah, Meghívó című könyvéből.
Szoktam is mondani neki, hogy ez nem dög, ez finom. Szeretem azt a hangját is, ami csak úgy folyik szinte. Van olyan hallgató, ami egyáltalán nem kívánja, hogy dög legyen. " Abban is teljes közöttük az egyetértés, hogy addig, amíg nem hallottak valakit hallgatót énekelni, nem tudhatják, hogy tud-e egyáltalán énekelni. Ezek a balladák nagyon fontosak a cigányok életében. Előjönnek ugyan mulatás közben is, de nem tánc alá valók, legtöbbször mélyebb érzelmekről, a fájdalomról, bánatról szólnak, és minden énekes beleteszi a maga lelkét, saját stílusát a dalokba, ezért szinte sosincs ugyanolyan hallgató. Az ezzel szinte ellentétes pergető pedig csupa ritmus és improvizáció. Mónika szerint legtöbbször csak ritmushangszerekkel kísért "szöveg nélküli hablaty". Táncra ösztönöz, ez az igazi mulatás. Rostás mihály mazsi. Mivel a november 12-i koncerten már az új Romanimo lemez tematikáját követik, a hallgatók mellett lesznek a sokszor improvizációra épülő pergetők is, amik alatt Mónika sokszor azt énekli, amit éppen gondol, így a színpadon is tudnak új dalok születni.