Az elnevezés, illetve a tudósok feltételezése szerint itt végezték ki Keresztelő Szent Jánost. Az ősi erődöt, az első várat még Alexandros Janneos hasmoneus uralkodó építtette a nabateusok támadásai ellen. Soha nem foglalták el az erődöt, de Kr. e. 8 meglepő tény a Holt-tengerről. 63-ben ez sikerült a rómaiaknak. Nagy Heródes később helyreállíttatta az erődöt és hatalmas, szépséges palotává alakíttatta. Jeruzsálem eleste után 70-ben nagyon sok zsidó menekült ide, de két évre rá a várat teljesen lerombolták. A Qasr al-Mishneqeh romjai között találjuk Heródes Antipas palotájának maradványait. A romoktól gyönyörű kilátás nyílik a Holt-tengerre és partvidékére, a szakadékokra, de még Jeruzsálemig is ellátni. Umm ar-Rasas – bizánci hagyományok Madabától délre, Ammantól 50 km-re fekszik Umm ar-Rasas, egy régi római-bizánci település maradványa. Jelentőségét az adja, hogy a közepén áll egy 14 méter magas torony, melynek korabeli funkciója vitatott: megfigyelő őrhely, jelzőhely vagy egyszerűen csak a szerzetesek imádkozó helye.
A Holt-tengerről 2.
Hammamat Main és Zarqa Main – a festői fürdőhelyek A Holt-tenger mellett van még egy nagyon kedvelt gyógyfürdőhely, Madabától 10 km-re, Hammamat Main, amely kedves falu egy festői völgyben. Nagyrészt keresztények élnek itt, szép terméskő házaikban. Maga az autózás is az egyik legizgalmasabb dolog Jordániában. Az út mintegy 1400 méterre emelkedik a Holt-tenger szintje fölé. Hol fekete lávakő, hol lila homokkő, hol sárga színben megjelenő homok, mészkő, agyag teszi változatossá a talajt. Jordánia egyiklegszebb táján haladunk, míg végül meredek kanyarok visznek lefelé a meleg vizű forrásairól és fürdőiről híres Zarqa Mainba. Ammantól 58 km-re, Madabától délre a Holt-tenger felé haladva, 12 km-re egy festői völgyben fekszik a híres termálfürdő, Zarqa Main, más néven Hamman. Az ókori Heródes-kori forrás az Ain Az-Zarqa. A körzetben mintegy 60 termálforrás van, közöttük még 60 fokos is található. A Holt-tenger vize Jordánia. Már Heródes korában is ismerték a források gyógyhatását, és a rómaiak is gyógyításra alkalmazták e vizet.
A tó vízszintje évente több mint egy métert csökken. Ha ez továbbra is így folytatódik, akkor a tóra ugyanaz a sors vár, mint például az Aral-tóra: szélfútta sósivataggá változik. A Holt-tengerről egy ideje már gyanítják a kutatók, hogy valami rejtélyes történik a tömény, sós víz mélyén. Mivel a tó vize szinte azonnali fulladást okozna, ha véletlenül lenyelnék, eddig nem tolongtak a búvárok, hogy a titok végére járjanak. 2010-ben azonban megtört a jég. Néhány rettenthetetlen búvár elhatározta, hogy feltárja a tó geológiai és biológiai titkait, és mindezt videóra veszi. A biológusok már az 1930-as évek óta tudják, hogy a tó még nem teljesen halott. Tele van mikrobákkal, amelyek egész jól elboldogulnak abban a sós lében, amely távol tartja a vetélytársaikat, amelyek barátságosabb környezetben legyőznék őket. Általánosságban véve a víz 1000-10 000 ősi egysejtűt, úgynevezett archaeát tartalmaz milliliterenként. Ez az érték ugyan jóval alacsonyabb, mint a tengeri mikrobák koncentrációjáé, de azért még így is elég jelentős.
Ez ugyan a Fertő-tóra is igaz, itt mégis épp elég távol van a túlpart ahhoz, hogy elhiggyük, tengerrel van dolgunk. Egyre távolabb kerülő nyaralóhelyek Ha néhány évente újra és újra ellátogatna a Holt-tengerhez, azt tapasztalná, hogy a part menti kempingek fokozatosan egyre távolabb kerülnek a víztől. Elsőre talán azt gondolhatná, hogy szándékos költözködés áll a háttérben, a kempingek azonban valójában egy centit sem mozdultak a helyükről az elmúlt évtizedekben. A magyarázat ennél jóval szomorúbb. Mivel a Jordán-folyó vizét a környező országok évről évre egyre többet használják, folyamatosan csökken a vízhozama, a tó pedig apadásnak indult. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a '80-as években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a medrében, ahol elkezdett elszivárogni a víz. A Holt-tenger pedig mostanra olyan lett, mint egy szita, amelynek csak az izraeli részén is több mint háromezer víznyelő lyuk tátong. A jelenséget azzal magyarázzák, hogy a földfelszín alatti édesvíz feloldja a sós talajt, ezáltal üregek keletkeznek, amelyek egy idő után elkerülhetetlenül beszakadnak.
Az elmúlt negyven évben a Holt-tenger vízszintje 24 méterrel csökkent és egyharmadával zsugorodott, a pesszimistább előrejelzések pedig még ötven évet sem jósolnak a végleges eltűnéséig. A víz, amiben nem lehet úszni 33, 7 százalékos sótartalmával a Holt-tenger a Föld legsósabb vize, tízszer olyan sós, mint a Földközi-tenger. Ennek köszönheti hatalmas felhajtóerejét is, amit néhány méter megtétele után mindenki megtapasztal a tóba lépve. A víz szabályosan kilöki alólunk a lábunkat, ezután pedig már csak lebegni tudunk. Galéria: Öt izgalmas tény a Holt-tengerről Fotó: Debbie Hill / Northfoto lyenkor kell lebirkóznunk az ösztöneinket. A brutálsós vízre ugyanis egyáltalán nem úgy reagál a szervezet, mint a megszokott tengervizekre. Kicsit sem kellemes, ha véletlenül hozzáérünk vizes kézzel egy frissen kivakart szúnyogcsípéshez, a félrenyelést pedig végképp jobb elkerülni, mert a nyelőcsőbe jutva a sós víz akár belső sérüléseket is okozhat. Úgyhogy semmiképp se most próbáljuk megdönteni az egyéni mellúszó csúcsunkat, érjük be a háton lebegéssel.
Örüljünk annak, hogy ebben a sportágban tartjuk a lépést" – magyarázta Bacsa. A birkózás a harmadik legeredményesebb magyar sportág a vívás és az úszás után az olimpiák történetében, a három legutóbbi olimpián volt a kötöttfogásnak döntőse, Bárdosi Sándor és Fodor Zoltán veszített a 84 kilóban, a már említett Majoros nyert az 55 kilóban. Legeredményesebb magyar olimpia tv. A titkunk emellett az edzői garnitúránkban rejlik: testvérem, Norbert, a japán kolléga, Ken Kaida, Mester Dániel és Varga István is kiemelkedő kvalitású szakember, aki a legmagasabb szinten oktatja a dzsúdót. A versenyzői garnitúránk is adott, hiszen kiemelkedő kvalitású fiatalokkal dolgozhatunk együtt. Egyetlen feltétel hiányzik ahhoz, hogy folytatni tudjuk a munkát: az anyagi. Ezeket a cselgáncsozókat és az edzőinket meg kellene tartani ahhoz, hogy továbbra is foglalkozhassunk velük" − zárta le Bíró. Forrás: Nemzeti Sport - Az eseményen készült fotók: Kisfaludi István
Mivel egy Olimpián csak 2 aranyat osztanak, legalább 3 Olimpia kell ahhoz, hogy valaki megelőzzön minket, hacsak a svédek nem támadnak fel. Mielőtt Helsinki újabb aranyára térnénk külön említésre érdemes, hogy öttusa csapatversenyeket az Olimpiákon 1952-től 1992-ig rendeztek. A sportág történetének legsikeresebb magyar olimpikonja Balczó András, aki háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnoki aranyérmesünk. Ennyit kerestek téli olimpikonjaink Pekingben. - Blikk. A sportág első magyar olimpiai aranyát a nők versenyében Vörös Zsuzsanna szerezte Athénban és 2004-ben. Most azonban még 1952-ben és Helsinkiben járunk, ahol is a birkózás tizenhat versenyszámból állt, nyolc szabadfogású és nyolc kötöttfogású verseny megannyi izgalmas pillanatával. A birkózást, mint sportágat illetően 1952-ben pont annyira voltunk eredményesek a nemzetek sorában, mint a játékok egészét tekintve. Két magyar arannyal, egy ezüsttel és egy bronzzal a harmadik helyen végeztünk. A dobogó legfelső fokára (légsúlyban) Hódos Imre, (váltósúlyban) pedig Szilvásy Miklós állhatott.
Fotó: Wikimedia Commons Gerevich Aladár Gerevich Aladár 1910. március 16-án született Jászberényben. Miskolcon dolgozó vívómester édesapja vezette be a kardforgatás tudományába, ő küldte a fővárosba 1927-ben első versenyére. Gerevich győzött, és mire hazaért, apja már megkapta a magyar kardstílust megújító Italo Santelli mester táviratát: "Lenni fiúcska tehetség, küldeni vívni. " Az olasz mester vívásoktatásból élt, de a kevésbé jómódú tehetségeket mindig felkarolta. Így lett tanítványa Gerevich is, aki három évtizedes eredményes pályafutással hálálta meg bizalmát. Első olimpiai bajnoki címét 1932-ben, 22 éves újoncként nyerte Los Angelesben a kardcsapat tagjaként. Legeredményesebb magyar olimpia ingyen. Az 1936-os berlini ötkarikás játékokon csapatban arany-, egyéniben bronzérmes lett. A következő alkalommal, 1948-ban Londonból – a második világháború miatt két olimpia elmaradt – két aranyéremmel tért vissza, csapatban és egyéniben is a dobogó felső fokára állhatott. "Mindent tud, amit vívásban tudni érdemes. Maga a megtestesült technika! "
5 km-nél volt olyan periódusa a versenynek, amikor Rasovszky állt az élen. A veszprémi sportoló a táv második felében továbbra is az immár hat főre duzzadt élbolyban úszott, amelyben alig pár másodperc volt a különbség a helyezettek között. Az utolsó körre fordulva a 24 éves magyar úszó aztán feljött a második helyre, egyedül csak a német Florian Wellbrock előzte meg, így Rasovszky ezüstérmet nyert Tokióban. Rasovszky Kristóf végig remekül versenyzett Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt A korai sikert követően időrendben a kajak-kenusok vették át a terepet. A legeredményesebb olimpikonjaink 100 milliós jutalmat kapnak | Alfahír. Összesen mintegy hét egység indult a középfutamokban, melyekből öt sikeresen vette az akadályt és bekerült a döntőkbe. Először a férfi kajak egyes 200 méteres fináléja következett, amelybe mindkét magyar induló bejutott, így Tótka Sándornak és Csizmadia Kolosnak is lehetett szurkolni a futamon. Tótka rajtja hihetetlenül jól sikerült, gyakorlatilag kirobbant a mezőnyből és végig vezetve végül rajt-cél győzelmet aratott és szerzett újabb aranyérmet a magyar küldöttségnek.
1992-ben a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának alapító tagja volt. Mozgalmas életútjára a 2002-ben megjelent Egy olimpiai bajnok három élete című sikeres könyvében emlékezett vissza. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? Legeredmenyesebb magyar olimpia . kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A legeredményesebb sportolók örökrangsorában a 20. helyen a vívó Gerevich Aladár áll, aki 7 arany mellett, 1 ezüstöt és 2 bronzot szerzett.