A hitelesítő adatok azonosításának részletes magyarázatát a Hitelesítés kezelése című fejezet Adatforrás elérési útjai szakaszában láthatja. Adatforrás elérési útjai Az adatforrás-függvények a kiértékelés során használt hitelesítő adatokat az Adatforrás fajtája és az Adatforrás elérési útja értékek alapján történő kereséssel azonosítják. Az előző leckében megosztott két adatforrás-függvényt, mindkettőt egyetlen paraméterrel. ["TripPin"] shared = placeType(TripPinImpl, type function (url as) as any); ["TripPin", Publish="lish"] shared ntents = placeType(TripPinNavTable, type function (url as) as any); Amikor első alkalommal futtat egy olyan lekérdezést, amely az egyik függvényt használja, egy legördülő menüt kap a hitelesítő adatokhoz, amellyel kiválaszthatja az elérési utat és a hitelesítési típust. Ha újra futtatja ugyanazt a lekérdezést ugyanazokkal a paraméterekkel, az M-motor megtalálja a gyorsítótárazott hitelesítő adatokat, és nem jelenik meg a hitelesítő adatokra vonatkozó kérdés.
A Visual Studio válassza a Build | Megoldás összeállítása (F6) a menüsávból. Ezzel létrehozza a fájlt a projekthez. Alapértelmezés szerint ez a projekt bin\Debug mappájába kerül. Hozzon létre egy [My Documents]\Power BI Desktop\Custom Connectors könyvtárat. Másolja ebbe a könyvtárba a bővítményfájlt. Jelölje be a (Nem ajánlott) > > Bármely bővítmény betöltésének engedélyezése ellenőrzés vagy figyelmeztetés nélkül a Power BI Desktop (FájlLehetőségek és beállításokBeállításokBiztonságAdatbővítmények > > alatt). Indítsa újra a Power BI Desktopot. Az Adatok beszúrása > párbeszédpanel megnyitásához válassza a További adatok lekérte lehetőséget. A bővítményt úgy keresheti meg, hogy beírja a nevét a keresőmezőbe. Válassza ki a függvény nevét, majd válassza a Csatlakozás. Megjelenik egy külső féltől származó üzenet – a folytatáshoz válassza a Folytatás lehetőséget. Megjelenik a függvényhívási párbeszédpanel. Adja meg a szolgáltatás gyökér URL-címét (), majd kattintson az OK gombra. Mivel most először fér hozzá ehhez az adatforráshoz, a rendszer kérni fogja a hitelesítő adatokat.
Bár használhat navigációs oszlopokat az OData-forrásból származó táblák közötti egyesítéskor, nem használhatja ezt a lehetőséget nem Odata-forrásokkal való egyesítéskor. Ha teljesítménybeli problémákat lát egy OData-forrás egyesítésekor, az adatok egyesítése előtt alkalmazza a adatokat a Speciális szerkesztő OData-lekérdezésére. Kapcsolat tesztelésével kapcsolatos problémák Ha olyan URL-címet ad át az OData-összekötőnek, amely nem csak a szolgáltatás gyökerét tartalmazza (például ha az URL-címre van szűrő), a szolgáltatás frissítésének beállításakor válassza a Kapcsolat tesztelésének kihagyása lehetőséget. Amikor egy OData-szolgáltatás hitelesítő adatait adja meg az Power BI szolgáltatás-ben (például egy használó PBIX közzététele után), az Power BI szolgáltatás teszteli a hitelesítő adatokat, de figyelmen kívül hagyja az M-lekérdezésben megadott lekérdezési beállításokat. Előfordulhat, hogy ezek a lekérdezési beállítások közvetlenül a képletben vannak megadva (például a képletsáv vagy a Speciális szerkesztő használatával), vagy a függvény alapértelmezés szerint Lekérdezésszerkesztő hozzá.
Power Query Digital Construction Works Elemzések Connector - Power Query | Microsoft Docs Ugrás a fő tartalomhoz Ezt a böngészőt már nem támogatjuk. Frissítsen a Microsoft Edge-re, hogy kihasználhassa a legújabb funkciókat, a biztonsági frissítéseket és a technikai támogatást. Cikk 04/04/2022 2 perc alatt elolvasható Hasznosnak találja ezt az oldalt? A visszajelzés a Microsoftnak lesz elküldve: ha az Elküld gombra kattint, visszajelzését felhasználjuk a Microsoft termékekeinek és szolgáltatásainak továbbfejlesztéséhez. Adatvédelmi szabályzat. Köszönjük! A cikk tartalma Összefoglalás Elem Leírás Kiadási állapot Beta Támogatott termékek Power BI (Adathalmazok) Támogatott hitelesítési típusok Digital Construction Works JSON-webtoken (JWT) Függvényre vonatkozó referencia-dokumentumok — Megjegyzés Az alábbi összekötőt a Digital Construction Works (DCW), az összekötő tulajdonosa és a Microsoft Power Query Connector Certification Program tagja biztosítja. Ha kérdései vannak a cikk tartalmával kapcsolatban, vagy ha szeretné, hogy a cikk módosításait szeretné-e látni, látogasson el a DCW webhelyére, és használja az ott található támogatási csatornákat.
MUNKÁCSY MIHÁLY KRISZTUS-TRILÓGIÁJA (A Munkácsy Mihály szócikk Krisztus-trilógia szakasza) A "Magic & Mystery" kiállítás bemutatóterme a bécsi Künstlerhausban, 2012. március 31. A trilógia [1] közös bemutatásának érdekessége, hogy Munkácsy az alkotó, sohasem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó, a nemzeti kulturális emlékezet szerves részévé vált festményeit. [2] A trilógia [3] képei közül a bibliai történések sorrendjében az első a Krisztus Pilátus előtt, ezt 1881-ben fejezte be Munkácsy (olaj, vászon, 417×636 cm, jelenleg a kanadai Art Gallery of Hamilton tulajdona, azonban a magyar állam szeretné megvásárolni, és erről előrehaladott tárgyalásokat folytatnak [4]). A sorozat második darabja az Ecce Homo, amely 1896-ban készült el (olaj, vászon, 403×650 cm, a debreceni Déri Múzeum tulajdona), a harmadik mű a Golgota 1884-ben készült el (olaj, vászon, 460×712 cm, jelenleg Pákh Imre amerikai magyar műgyűjtő tulajdona). 1905-ben a Golgota első tulajdonosának, John Wanamaker multimilliomos amerikai kereskedő és reklámszakembernek a háza leégett, a festményt úgy mentették meg a lángoktól, hogy kivágták a keretből.
"Ez egy fontos hír a magyar kultúra kedvelőinek, fontos hír a Munkácsy-rajongóknak", Debrecen és az ország egésze is gazdagodott – mondta a politikus. A Jézus életét megörökítő sorozat darabjait első alkalommal 1995. augusztus 25-én láthatta együtt a közönség. A művek közös bemutatásának különlegessége, hogy maga Munkácsy sem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó festményét. Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból. A mű letéti szerződés alapján a restaurálást követően a debreceni Déri Múzeumba került, a képek először 1995-ben a Déri Múzeumban voltak láthatók együtt. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre amerikai állampolgár. A Krisztus Pilátus előtt című alkotást 2015-ben vette meg a magyar állam – a Magyar Nemzeti Bank Értéktár-programja keretében – a kanadai Hamilton Galériától. Noha a vételár miatt évekig ellentétek merültek fel, Pákh Imre nem titkolt szándéka az volt, hogy együtt maradjon a trilógia, és az Ecce Homo és a Krisztus Pilátus előtt című képek után a Golgota is magyar állami tulajdonba kerüljön.
- Amikor Munkácsy Mihály három festménye összetalálkozott a Déri Múzeumban, és fizikai valóságában megszületett a még művész által sem ismert trilógia, egyszersmind egy új találkozási pont, egy új kulturális zarándokhely is létrejött, amelyért önmagában is érdemes Debrecenbe látogatni – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, a trilógia mindenkihez szól, "a képek ezer részletének ezer szavával, amelyek egyetlen nagy horderejű műalkotássá álltak össze". Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt évtizedekben kulturális értelemben is megerősödött, erős Magyarország pedig nem létezik kulturális sokszínűség, gazdagság és erő nélkül. - A kultúrát nem lehet örökölni, az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék nem szerzi meg magának – írta Kodály. Munkácsy a továbbiakban akkor lesz a miénk, ha az egymást követő nemzedékek újra megismerik és újra értékének megfelelően tisztelik. Ehhez pedig szükség van arra, hogy egyben legyen látható a trilógia három önmagában is egyedülálló darabja.
A Magyar Állam és Debrecen méltó módon emlékezett meg a festő 175. születésnapjáról 2019-ben, amikor a Krisztus-képek sorsát végleg rendezte. A művész mindenkori óhaját teljesítve, több mint száz év után a Trilógia otthona Magyarország lett. Munkácsy Mihály A napjainkra városunk emblematikus műveivé vált festmények 25 éve várják a hazai és külföldről érkező látogatókat. Népszerűségük töretlen, egyetemes mondanivalójuk számos korosztályt megérint. A siker okát Bakó Zsuzsanna művészettörténész a következőképpen fogalmazta meg: "A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső ember igényeire volt szabva. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi élvezetet. Korunkban, amikor a vizuális művészet technikai lehetőségei erőteljesen kitágultak, még mindig lenyűgöző hatást gyakorolnak a képek a befogadóra. "
Témájuk ellenére Munkácsy Krisztus-képeit nehéz oltárképként elképzelni, sokkal inkább kultúrtörténeti zsáner kompozícióknak kell tekintenünk őket. Hatalmas méreteik, a bemutatásukat övező felfokozott hangulat és a bibliai eseményt megjelenítő erejük lenyűgözte a közönséget. A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső ember igényeire volt szabva. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi élvezetet. Korunkban, amikor a vizuális művészet technikai lehetőségei erőteljesen kitágultak, még mindig lenyűgöző hatást gyakorolnak a képek a befogadóra. Vázlatok a Krisztus-trilógiához A Budapesten először látható Krisztus-trilógiát eddig még nem látott rajzok, vázlatok és fotódokumentáció kíséri a Magyar Nemzeti Galéria saját gyűjteményéből, így első alkalommal láthatjuk, milyen elmélyült és hosszan tartó munka, mennyi festői előkészület, töprengés előzte meg a végső képek kialakítását.