Újjászületik a századforduló csodája! A Budavári Palota elsőként, az eredeti tervek alapján helyreállított történelmi tere közel 120 évvel első átadása után ismét megnyílik a látogatók előtt. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-ától augusztus 31-ig ingyenesen látogatható. Ebben az időszakban rövidített, 20 perces csoportos tárlatvezetéssel tekinthetik meg a látogatók az újjászületett történelmi helyiséget és a Szent Istvánról szóló izgalmas kiállítást. A helyszínen bárki becsatlakozhat a soron következő turnusba. További információk a weboldalon. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a rendezvényen fotózunk és rendezvényen történő részvétel automatikusan hozzájárulás azok közzétételéhez.
Hozzátette: az anno a párizsi világkiállításon díjakat nyert terem korhű mását sikerült felépíteni a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a virágzó magyar iparművészet segítségével. – Számomra ez a terem azt üzeni, hogy a magyar tehetséget nem lehet befalazni. Rekonstrukciója kis lépés a teljes Palota helyreállításában, de a tapasztalatszerzés kiváló terepe volt, ezután sokkal bátrabban fordulhatunk rá a teljes Budavári Palota, a Citadella és a Visegrádi Vár évtizedes távlatokba nyúló felújítására – fogalmazott a kormánybiztos. Gulyás Gergely, a kancelláriaminiszter (jobbra) és Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos Fotó: Balogh Zoltán / MTI A Szent István-terem újratervezője Angyal Tibor építész, a művészeti szakértő Rostás Péter művészettörténész volt. Utóbbi elmondta: a rekonstrukciót segítette, hogy a terem a legjobban dokumentált tér az egész Királyi Palotában. – Rendelkezésre álltak archív fotók és tervrészletek, előkerült egy látványterv-sorozat és megmaradtak darabok.
2020. július A Budavári Palota Szent István-terme a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő jelentőségű teljesítménye volt. A Hauszmann Alajos, Thék Endre és Zsolnay Vilmos nevével fémjelzett reprezentatív helyiség, amely a háborús pusztítások miatt teljesen megsemmisült, a Nemzeti Hauszmann Program keretében születik újjá, jövő augusztusban pedig megnyílik a látogatók előtt. A legendás terem történetébe az Újságmúzeum érdekes cikke nyújt betekintést. Az egykori Szent István-terem - A FSZEK Budapest Gyűjtemény engedélyével 1897 októberében az alábbi rövid közlemény jelent meg a lapokban: "Őfelsége a király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be. " Ez volt az a pillanat, amikor eldőlt, elkészülhet az a pompás terem, amelynek berendezéseit 1900-ban a párizsi világkiállítás közönsége is megcsodálhatott, ahol a terem elnyerte a nagydíjat.
A Szent István királyról elnevezett terem a századfordulón a Budavári Királyi Palota egyik legjelentősebb belső tere volt, amelyet Hauszmann Alajos álmodott meg, aki a korabeli magyar iparművészet kiemelkedő alkotóit kérte fel a munkára. A termet a második világháborúban teljesen megsemmisült épületrész, a déli összekötő szárny rekonstrukciójával együtt alkották újra a Várkapitányság szakemberei a Nemzeti Hauszmann Program keretében. A munkálatok során számos művészettörténész, iparművész, restaurátor és más szakember dolgozott együtt. Első lépésként a szakemberek részletesen rekonstruálták a terem díszítését és berendezését régi dokumentumok és fotók segítségével. A több évig tartó munkálatok utolsó szakaszában teljes díszében áll a terem központi alkotása, az ország legnagyobb, közel másfél tonnás, több mint 4, 5 méter magas és 2, 5 méter széles Zsolnay-kandallója. A műalkotás több mint százféle elemét és aprólékosan kidolgozott, több mint 600 darabját különleges ragasztóhabarccsal illesztették össze, és elvégezték az aranyozását is.
Hauszmann Alajos tervei alapján születtek meg a Szent István-terem függönyei, de díszes, faragott székeket is tervezett és ő gondolta ki a terem fenséges csillárját is. Galéria a rekonstrukciós munkáról: A Budavári Királyi Palota építkezése miatt Hauszmann Alajos Ybl Lajos várkapitány társaságában 1899-ben európai körútra indult, hogy királyi palotákat, kastélyokat tanulmányozzanak, mellette pedig Londonban és Párizsban a műipar legújabb remekeit is megtekintsék. Végül Berlinben, Münchenben és még Stockholmban is jártak, s értékes műtárgyakat, szobrokat hoztak és nem kevés bútormintát, amely alapján a magyar iparosok elkészítették a Budavári Királyi Palota berendezéseit. Ide tartozik az is, hogy 1903-ban, az Iparművészeti Társaság karácsonyi vásárán Hauszmann Alajos 20 műtárgyat vett. Többek között Radnai Béla, Éneklő gyermekek című bronzból készült szobrát, de vett ékszertartót, két réz vázát, bőr mappát, két porcelán díszedényt és Vögerl Ágosttól nyolc majolikavázát. Mivel Ferenc József úgy rendelkezett, hogy a Szent István-termet mutassák meg a párizsi világkiállítás látogatóinak is, mielőtt a berendezéseit a francia fővárosba vitték volna, Thék Endre Üllői úti gyártelepén építették fel a termet.
De a lényeg: amikor kritizált, méltányosan, igazságosan tette. Szerintem. De az én véleményem keveset számít, én elfogult vagyok. Figyeljünk inkább az olvasókra, akiknek (mint vásárlóknak) mindig igazuk van! Nem túlzok: több tucat olvasó üzente rajtam keresztül apámnak a G-nap után, hogy már csak miatta járatják a Nemzetet, amúgy már lemondták volna. Csak miatta, mert ő maradt, aki volt. Azt hiszem, Pilhál György egy nemzetiszínű masninak kellett még a Magyar Nemzetbe: hogy a megmaradt kevés jobboldali olvasóval elhitessék, elfogadtassák a lap hajtűkanyarját. (Lám, nincs itt semmilyen 180 fokos fordulat, hisz itt maradt néhány veterán jobbos is! Magyar nemzet vezércikk tv. ") Piros-fehér-zöld pántlikának kellett oda az öreg. De ennek most vége. És erre leárulózza őt a főszerkesztő-helyettes… Szabolcs! Te egy fölkészült, pontos szerkesztő voltál. De a te girbe-gurba pályaíved össze sem vethető apáméval. Ha jól tudom, a liberális Magyar Narancsból indultál ("Cápalátogatás" stb. ), aztán megfordultál az akkor épp balliberális Magyar Hírlapnál, és utána mentél – nem kis vargabetűt leírva – a Magyar Nemzethez, ahol fölkészülten, pontosan, de a Simicska Lajos által elvárt irányt hűen követve dolgoztál – immár a Fidesz sikeréért.
Íme, két bekezdés: "Egy év, egy hónap és egy hét, ennyi telt el azóta, hogy a Magyar Nemzet utolsó száma megjelent, mindmáig, hogy újra megjelenhetett. És akik még élünk, hányszor zümmöghettük volna magunknak csendesen a régi kuruc éneket: Hej, búra termett idő, ködnevelő szellő, megemésztett engem ez az egy esztendő. (…) A kis népek boldogulásának titka, hogy a maga ügyét a világot mozgató, nagyobb erők és gondolatok részévé tegye (…), de kis nép megmaradásának záloga, hogy kemény munka mellett a maga lényének és lelkének szabadságát őrizze. Sokan felteszik majd a kérdést, hogy ez a Magyar Nemzet mindenben örököse-e a réginek és egészen vállaljuk-e a múltat? Emmanuel Macron Orbán Viktor politikáját másolja?. A válasz: nem! Akkor politikai és egyéb körülmények egy és másban eltorzították a Magyar Nemzet igazi arcát. " Meghökkentő és elgondolkodtató sorok. Lám, nem csak a történelem, a sajtótörténet bakugrásai is ismételhetik egymást, hiszen a fenti bekezdést szó szerint érvényesnek tekinthetjük a mai újrainduláskor is. A puszta adatokat nézve a Magyar Nemzet 2018. április 11-én ismét megszűnt, de valójában már évekkel korábban, 2015. február 6-án elesett, amikor a lap könnyedén lerázta magáról és megtagadta tulajdon múltját.
Nem jött össze, srácok! Felhévizy Félix gyűlöli a háborút, utálja az erőszakot és a fegyvereket. Apai nagyapja a második világháborúban esett el, magyar honvédként. A hírlapíró ma is féltve, nagy becsben őriz egy kitüntetést, amit posztumusz kapott meg a nagypapája, ezért is fájó neki mindenfajta háborúskodás. Most azonban mégis kialakult egy ilyen szomorú és egyben aggasztó helyzet. Háború van a szomszédban. Oroszország megtámadta Ukrajnát. Lehetett rá számítani, de mindenki úgy gondolta, abban bízott, hogy talán elkerülhető a fegyverropogás. Nem így történt. Innentől kezdve az a legfontosabb, hogy Magyarország, a magyar emberek biztonságban legyenek. Higgadtságra és nyugalomra van szükség ezekben a napokban. Magyar nemzet vezércikk 18. Az Európai Unió is sebtében összehívott egy csúcstalálkozót, amelyen a magyar miniszterelnök is részt vett, és megnyugtatóan nyilatkozott a Brüsszelben kötött megállapodásról: – Közösen elítéltük Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben, és egységes szankciók bevezetéséről döntöttünk.
Egyébként számos illegális bevándorlókkal foglalkozó nem kormányzati szervezet (NGO) el is ítélte Macron kormányát, amiért azonnal szállást biztosított az Ukrajnából érkező menekülteknek, míg az Afrikából, a Közel-Keletről és Ázsiából érkező bevándorlókkal szemben a francia hatóságok jellemzően sokkal keményebben lépnek fel. Erős Franciaország mindenekelőtt! Macron már a 2017-es megválasztása előtti kampányában is az európai értékek védelmezőjeként tűnt fel az európai nagypolitikában, az akkor még csak 39 éves francia politikus ugyanakkor azt is hamar egyértelművé tette, hogy az Európai Unió sürgősen reformokra szorul. – A választás során folyamatosan védtem Európát, mert úgy érzem, az rendkívül fontos a franciák és hazánknak a globalizációban beöltött helye szempontjából. Azonban szembe kell néznünk a helyzettel, és hallgatnunk kell az emberekre, akik ma rettentő mérgesek és türelmetlenek az EU-val szemben – fogalmazott akkor a brit BBC-nek adott interjúban. Magyar nemzet vezércikk 2017. Az államfői poszton a vasárnap kezdődő elnökválasztáson újrázni kívánó államfő egyébként három hete mutatta be elnökválasztási programját, hangsúlyozva: újraválasztása esetén Franciaország önellátóbb országgá tétele kulcsfontosságú célkitűzés lesz.
Ráadásul, a mai vezércikk írója egyszerűen kicsalta a lap történetéből azt a négy évet, amire Pethő Tibor mint a hagyományokhoz való visszatérés időszakára hivatkozott. Valahogy úgy, vagy még úgyabbul, mint ahogy a Fidesz-alkotmány kiiktatta a magyar történelemből az 1944–1990 közötti periódust. Az újság esetében az történt, ami e középszer és középszer alatti társaság garázdálkodása alatt történni szokott: lenyúltak valamit, amit nem ők hoztak létre. ORIGO CÍMKÉK - vezércikk. Tegyük hozzá: a rendszerváltozás óta így zajlik ez Magyarországon. Ügyeskedők szereznek meg maguknak, családtagjaiknak, rokonaiknak, velük egy húron pendülőknek földbirtokokat, ingatlanokat, kastélyokat, cégeket, pénzintézeteket, külföldről érkező milliárdokat. Fogyasztják, apasztják az összvagyont anélkül, hogy érdemben gyarapítanák azt. Amit látszólag hozzátesznek, azt is közpénzből, s igen gyakran silány minőségben, a pillanatnyi haszon igézetében. Ez, és nem a tudáskincs szaporítása, nem az innováció ösztönözése, a lehetőleg mindenkire kiterjedő szociális biztonság növelése, minden országrész jólétének tartós előmozdítása foglalkoztatja őket.
Vagy szemezgess a Facebookról. Érdemes. Tükör helyett tudom ajánlani. A vezércikkeid alatti legfinomabb vélemény is így szól: "Mi történt magával? " Tényleg, mi történt veled, Szabolcs?
Míg tehát magát globális vezetőként jellemzi, elemzők szerint baloldali politikusként jobboldali politikát folytat, első elnökségének öt éve alatt ugyanis nem riadt vissza attól, hogy a tőle jobbra található politikai pártok legfőbb kampányüzeneteit is beolvassza saját választási programjába, kifogva ezzel a szelet ellenfelei vitorlájából. Vezércikk – Bencsik András: Magyarok krónikája | Demokrata. Az április 2-án megtartott – egyébként egyetlen – kampányrendezvényén például a francia társadalmat évtizedek óta megosztó bevándorlás kérdésével kapcsolatban úgy fogalmazott: – Amikor félelmet érzünk a migrációs jelenségek miatt, azt gondolom, meg kell védenünk azt, ami a DNS-ünkben van, vagyis kötelességünk fogadni azokat, akik egy háborúban álló országból menekülnek, mint az ukránok. De ahhoz, hogy ezt képesek legyünk megtenni – folytatta a jelenlegi elnök – azt is szükséges tudnunk, hogy hogyan kell felvennünk a harcot az illegális bevándorlással szemben. Az illegális bevándorlás elleni küzdelem márpedig hosszú ideje a Macron legnagyobb politikai riválisának számító Marine Le Pen legfőbb politikai üzenete, nem csoda, hogy a Nemzeti Tömörülés elnök asszonya nemtetszését fejezte ki az államfő "kettős beszéde" miatt.