Önmagában ez az elképzelés is rémisztően izgalmas, és hosszas gondolkodásra vagy vitára ad alapot, ám Herbert továbbra is elképesztő ötletekkel képes előállni, úgy a szereplők és a világépítés, mint az emberi ésszel felfoghatatlan léptékű időben játszódó történet terén. S mindeközben persze egyszerre egyre elvontabb és kristályosabb, amit az emberi történelemről, a hatalomról és a többiről leír. Egy ponton túl felmerült ugyan bennem, hogy mintha épp az emberiről, a minden emberben meglévő mikrokozmoszról feledkezne meg a világokat és eónokat átfogó gigászi lépték miatt. Ám a végjáték elmosta ezt a véleményemet, hiszen, bár kimondatlanul, "elemezetlenül", de pont ez az a tényező, ami mozgásba hozza az eseményeket, és eljuttatja a cselekményt oda, ahol a kötet véget ér. Frank herbert dűne sorozat. A Dűne-sorozat Frank Herbert által írt részeiből még kettő van hátra. Sajnos előbb halt meg, hogysem teljesen lezárhatta volna. A Dűne Istencsászára, ahogy a szerkesztő remek előszavában megjegyzi, amolyan előkészítő munka, egyben átmenet az első trilógia és a folytatásai között.
De ki lehet játszani magát a mindent látó Istent? A klasszikus Dűne-sorozat negyedik kötetében Frank Herbert egy megváltozott univerzumba vezeti be olvasóit, ám a regényében feldolgozott témák ugyanazok, mint korábban: mi az uralom lényege, hogyan működik a vallás, és miként válik átokká a jövőbe látás áldása. A Dűne Istencsászára a zsarnoki II. Frank Herbert: Dűne - ekultura.hu. Leto története, aki egyszerre elnyomó és áldozat, hosszú uralma alatt pedig bepillantást nyújt az emberiséget mozgató legalapvetőbb törvényszerűségekbe.
Filmes feldolgozása több is volt, mérsékelt sikerrel (sajnos Alejandro Jodorowsky '70-es évekbeli, hipermonumentális terveiből végül nem készült film – érdemes utánaolvasni, ki mindenki vett volna részt benne; de a kudarc folyománya lett az erősen Dűne-hatású, s a képregény műfajában szintén meghatározó erejű klasszikussá vált Incal-sorozat). Hogy a most készülő mozifilm visszaadja-e majd a regény mélységeit és rabul ejtő atmoszféráját, arra nem fogadnék nagy összegben. Frank Herbert: A Dűne gyermekei | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. Merthogy nem lehet, ez a történet könyvben, olvasva működik a leginkább, így jönnek át különféle rétegei, nüansznyi és gigantikus titkai, szálai. Örülök, hogy a Gabo elkezdte újra kiadni, remek borítókkal, javított szöveggel.
Ezt le kell írni: a Dűne az a sci-finek, ami a fantasynek A Gyűrűk Ura. Máig ható, elementáris erejű regény (és sorozat), mely 1965-ös első kiadása óta olyannyira jól "öregedett", hogy épp most készül belőle egy nagyszabású hollywoodi mozifilm, melyet részben hazánkban forgattak. Ezt mindenki tudja, s aki nem, hát most már de. Könyveket lehetne megtölteni arról, miért olyan fontos, kire-mire hatott (például Star Wars is aligha lett volna nélküle), mit jelent a mában, így alant csak szerény felsorolás következik. Ahogy az sok nagyhatású könyv esetében előfordult azóta is: egy rakat kiadó utasította vissza a Dűné t. Ám miután megjelent, az olvasók körében hamar kultikussá vált. A maga korában újító volt több szempontból is, s részben épp ezen tulajdonságai azok, amiknek köszönhetően máig megállja a helyét. Egyrészt Herbert szereplői nemcsak azért voltak ott, hogy az író kifejthesse tudományos-fantasztikus elméleteit (ahogy sok hardcore sci-fi író tette akkoriban, s persze azóta is), nála valódi jellemek szerepeltek, s a fontosabbjuk még jellemfejlődést is mutatott.
Másrészt nem a tudományos részre helyezte a hangsúlyt, noha párját ritkítóan logikusan és alaposan felépített világot alkotott a Dűné hez. Nála a történet, a cselekmény is hangsúlyos volt (és máig iszonyatosan izgalmas), de, szemben megannyi űroperával, itt a tartalom, az üzenet is ugyanolyan fontos. A regény (illetve az azt megelőző novellasorozat) alapját egy újságcikk adta, amit maga Herbert írt, és ami végül meg sem jelent. Az Oregon állambeli homokdűnékről írta, az elsivatagosodásról, annak emberi okairól, valamint arról, hogy mit tehet ellene az említett ember. Innen jött az isteni szikra egy bolygóról, amelynek zömét sivatag borítja. Ahol a fremennek nevezett bennszülöttek döbbenetes módon alkalmazkodtak a mostoha körülményekhez. Ahol gigászi homokférgek járnak. És ahol a melanzs, avagy fűszer "terem", ez a tudatmódosító szer, mely nélkül lehetetlen lenne a csillagközi utazás. Mindehhez kitalált egy galaktikus birodalmat, különféle kereskedőházakat, valamint a Dűnén uralkodó, sajátos vallást, továbbá a Bene Gesserit boszorkányokat a maguk sajátos, mágikusnak tűnő, de ha nagyon akarom, emberfelettivé turbózottként is felfogható tudati trükkjeivel.
Van még bőven ott, ahonnan ez jött. A Fargo receptje nem túl bonyolult, ám mégis sok összetevőből áll, a helytelen arányok pedig könnyen tévútra vihetnek – a kidolgozatlanabb karakterekkel, a meghökkentés és a brutalitás helyett pedig inkább az undorral és a nihilista/szolipszista filozófiával riogató harmadik évad nem is volt képes annyira fenntartani az érdeklődést, mint a szerethető gazembereket és igazi hősöket mozgató, a világértelmezésünket az eszkalálódó erőszakkal és a banális véletlenekkel megrengető első kettő. A Fargo ugyanis mindenekelőtt a tragikus véletlenek összjátékáról szól, valamint annak kibogozásából, hogy mi csupán véletlen egybeesés, és mi szövevényes bűnügy. Fargo - 4. évad. Kell hozzá egy bűnbe keveredő kisember, egy nagymenő bűnöző, néhány emberfelettinek látszó, szuperveszélyes és kiismerhetetlen démon, néhány verőember, egy lelkiismeretes rendőr és sok hulla. Az emberi gyarlóság, az elszabaduló indulatok, a hirtelen döntések, a balesetek és gyilkosságok ijesztő gyorsasággal kirántják a talajt a megszokott értelmezési keretekben, a hétköznapok törvényszerűségeiben kapaszkodót kereső protagonisták és a nézők alól.
A történelem az emlékezés egy formája. De mit is jelent emlékezni? Felelevenítjük a múltunkat, a mindennapjainkat, és azon keresztül szemléljük az eseményeket. Feketék és fehérek, gazdagok és szegények, bevándorlók és őslakosok vagyunk. Ám attól, hogy más és más múlttal rendelkezünk, a történelmünk is eltérő? Egymástól elkülönült? Ezért hát jogosan merül fel a kérdés, ki írja a könyveket? Fargo 4 évad 6. Ki dönti el, mire emlékezünk és mi merül feledésbe? – hangzik el egy hangsúlyos dramaturgiai ponton a narrátortól, de nem ő az egyetlen, aki ilyen kérdéseken filozofál. Nem nagyon telik el epizód anélkül, hogy legalább egy, de inkább két cirkalmas nagymonológot végig ne kellene hallgatnunk a faji/etnikai előítéletekről, és arról, hogy az amerikai álom mögött micsoda kirekesztő rendszer húzódik meg. Az állandó moralizálás viszont nem pusztán fárasztó egy idő után, de még jobban felhívja a figyelmet az amúgy szórakoztató leszámolástörténet felszínességére. A véres lezárás aprócska katarzisába így vegyül némi megkönnyebbülés is, hogy végre nem kell tovább hallgatnunk a feltartott ujjal prédikáló gengsztereket.
Az esetlen Lester Nygaard ( Martin Freeman) személyisége a férfi hatására teljesen átalakul, és helyzete egyre csak romlik. Molly Solverson (Allison Tolman) seriffhelyettes és kollégája, Gus Grimly (Colin Hanks) összeáll, hogy gyilkossági ügyeket oldjanak meg, melyekről azt gondolják, Malvo és Nygaard személyéhez kötődnek. Második évad (2015) [ szerkesztés] A cselekmény 1979-ben játszódik Minnesota államban. A szépségiparban dolgozó Peggy Blumquist ( Kirsten Dunst) és hentesként pénzt kereső férje, Ed Blumquist ( Jesse Plemons) akaratukon kívül gyilkosságot követnek el, melyről aztán később szigorúan hallgatnak. Az áldozat Rye Gerhardt ( Kieran Culkin), Floyd Gerhardt ( Jean Smart) fia. Floyd a híres maffiózó család, a Gerhardték feje Észak-Dakotában. Fargo 4 évad 9. Ezalatt Lou Solverson ( Patrick Wilson) állami rendőr (az első évadból ismert Molly apja) és apósa, Hank Larsson seriff ( Ted Danson) egy hármas gyilkosság ügyében nyomoznak, melyről azt gondolják, hogy Rye Gerhardthoz kapcsolódik. [9] Harmadik évad (2017) [ szerkesztés] 2010-ben a Minnesota állambeli St. Cloudban Ray Stussy ( Ewan McGregor) felügyelőtiszt és pártfogoltja (aki egyben szeretője is), Nikki Swango ( Mary Elizabeth Winstead) egy jobb élet reményében azt tervezik, hogy Ray tehetős bátyjától, Emmit-től (Ewan McGregor) ellopnak egy rendkívül értékes bélyeget.
A váltás tehát akkora, hogy igazából már nem is a Fargo, sokkal inkább egy másik Coen-klasszikus, A halál keresztútján kosztümös világában járunk, ahol szintén túlméretezett kalapokat és kabátokat hordó gengszterek igyekeznek leszámolni egymással, míg a főhős egyetlen esélye a túlélésre az volt, hogy sikerül kijátszania a bandákat egymás ellen. Fargo 4. évad - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. HBO A filmtörténeti utalgatás amúgy korántsem ér véget A halál keresztútján nal: csak úgy záporoznak a Keresztapa- áthallások, olykor szinte már olyan, mintha egy Coppola -paródiát néznénk, amelyben véletlenül nem Michael, hanem balfék bátyja, Fredo Corleone vette át a család irányítását. De Hawley szemrebbenés nélkül kölcsönveszi az Aki legyőzte Al Caponé t pályaudvari nagyjelenetét is, valamint egy teljes epizódot eltölt azzal, hogy kicsavarja az Óz, a nagy varázsló szívhez szóló meséjét – tornádóval, sárga köves úttal és a fekete-fehérből színesbe váltás átértelmezett szimbolizmusával. Ha mindez kaotikusnak és széttartónak hangzik, az csak azért van, mert az is.