Lényegében én megmaradtam, ami vagyok, csak azt hiszem, hogy jobban oda kell figyelnem a környezetemre... " - mondta Molnár Csilla 1985 decemberében, a Szépleányok című dokumentumfilm forgatásán. Molnár Csillát és udvarhölgyeit sorozatos megaláztatások érték. Egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a szépségversenyhez kapcsolódó cégek és emberek jó része csak hasznot akar húzni a lányokból, és az erkölcsi határokat átlépve annyira ki szeretnék használni őket, amennyire csak tudják - ha kell, erőszakos viselkedéssel és fenyegetésekkel is. Egy festőművész például öt képet készített a fiatal szépségről, majd közölte, most már az aktok jönnek. Később kiderült, ajánlatot is tett a lánynak. Ajánlatokat tettek neki, és megfenyegették A szépségverseny egyik nyereménye volt még, hogy egy kortárs szobrászművész életnagyságú szobrot készített a királynőről és két udvarhölgyéről. Ez sem igazán a művészi megörökítésről szólt: elméletben dokumentációs céllal fotósokat és filmeseket is beengedtek a műterembe, miközben számos gipszlenyomatot vett a kiszolgáltatott helyzetben lévő lányok meztelen testéről.
Később két fotós az érintettek engedélye nélkül eladta a képeket egy osztrák szexlapnak. A 16 éves lány az ismertség árnyoldalát is hamar megtapasztalta. Rosszindulatú pletykák terjedtek róla, sokan könnyűvérűnek titulálták, sokakkal hírbe hozták, miközben mocskos ajánlatokkal bombázták. Az apának még a lánya menedzserét is ki kellett rúgnia, benne sem tudtak megbízni. Az 1986. február 28-án, Máltán megrendezett Miss Európa szépségversenyre a szülők már nem akarták elengedni a lányukat, de megfenyegették őket, hogy, amennyiben nem megy el, Molnár Csillától megvonják a királynői címet, a koronát visszaveszik, és a második helyezettet indítják a versenyen. A Miss Európa harmadik helyezettje A Miss Európa szépségverseny összesített végeredménye alapján Molnár Csilla kapta a legtöbb pontot, kereken 60-at, de itt is azt kellett tapasztalnia, hogy simliskedés megy a háttérben, mert a korona - ugyanaz, amivel Csillát Budapesten megkoronázták - végül a svéd Rachel Bruhn fejére került. A második helyen a francia lány végzett, Molnár Csilla végül a harmadik lett.
Molnár Csilla 16 évesen, 1985-ben lett Magyarország Szépe, de a hatalmas médiaérdeklődést és nyomást sajnos nem tudta elviselni. 1986-ban, szülei házában lett öngyilkos. Ezt a házat most ismét árulják, sosem marad sokáig ugyanazon a kézen, és a tulajdonosok nem is titkolják, milyen szomorú a története. A házat a mai napig kísérti Csilla emléke Segítségre van szükséged? Ha te vagy valaki a környezetedben krízishelyzetbe kerül, van segítség! Hívd mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot! Egy fonyódi családi házban élt Molnár Csilla szüleivel és testvérével, amikor 1986-ban megtörtént a tragédia. A ház alig néhány méterre fekszik a Balatontól, a környék is nagyon nyugis, mégsem szívesen költöznek oda az emberek, főleg miután megismerik a szomorú történetet. A hat szobás, fűtött medencés ház egyébként legutóbb panzióként funkcionált, ezért olyanoknak ajánlják, akik folytatnák ezt a vállalkozást, vagy nagy családi házat keresnek. Lapozz, és olvasd el, milyen bizarr ingatlanhirdetést adtak fel a jelenlegi tulajdonosok a házról!
Most jött el az ideje, hogy idős korunkra megváljunk tőle, meghirdettük a házat" – magyarázta a Blikknek a tulajdonos. Engedett az árból Parrag Sándor elmondta, hogy az eladást annyira komolyan gondolja, hogy még engedett is az árból, így a korábbi 99 millió forintos árat levitte 89 millióra. A tulajdonos arról is beszélt, hogy ugyan egy ingatlanközvetítő az ellenkezőjét tanácsolta neki, de ő senki előtt nem titkolja a ház sötét titkát. Többen is érdeklődtek, de még mindig üres a Molnár Csilla volt otthona. A helyiek mind tudják A szépségkirálynő tragikus történetét mindenki ismeri a környéken, Sándor is a vásárláskor az egyik szomszédtól tudta meg, hogy mi történt a fonyódi villában. "Csilla szülei soha nem tudták feldolgozni szeretett lányuk halálát. Röviddel később elváltak, fiuk is rossz útra tévedt, börtönbe került. Az édesapáról csak annyit tudtunk, hogy élete utolsó éveiben a Mátrába költözött, két éve érte a halál" – mondta a tulajdonos. Szépségkirálynő volt A Fonyódon élő Molnár Csilla 1985-ben nyerte meg a Miss Hungary szépségversenyt.
A családnak szembe kellett néznie egy másik szörnyűséggel is. Csilla testvére, Attila gyilkosságot követett el. Attila egy orosz származású nőt az utcán akarta kirabolni. A nő védekezni próbált. A férfi vállon szúrta, majd sorsára hagyta. A szakértők szerint annyira mélyre hatolt a penge, hogy alig tudták kihúzni az asszony testéből. Az egykori szépségkirálynő testvérét Ausztriában ítélték el emberölés miatt. 2013-ban került át a sopronkőhidai börtönbe, és legkorábban 2024-ben szabadulhat. Attila gyilkosság miatt ül börtönben /Fotó: RAS Archívum - 15 éves voltam akkor, amikor állítólag megölte magát – nyilatkozta néhány éve Attila a Blikknek. – Emlékszem, épp hazaérkeztem, és Csilla azt mondta, mondjam meg édesanyánknak, hogy "minden kijött belőle". Megkérdeztem anyánkat, hogy nem kellene-e kihívni a mentőket, de ezt nem tette meg. A szakértők később megállapították, hogy Csilla több mint harminc tablettát vett be apánk lidocainos szívgyógyszeréből. Molnár Csilla szépségkirálynő öngyilkosság Molnár Attila
Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Új szolgáltatásunk a napi programajánló, amit ide kattintva nézhettek meg. Budapesten és környékén mindig történik valami, nálunk megtaláltok minden fontos információt. Sokan jártak arra A '80-as években a környék egyik legfelkapottabb helye volt a Balaton partján lévő Muskátli vendéglő. Híres-neves művészek látogatták a helyet, a tulajdonos Molnár István és családja pedig az emeleten élt. Megszabadultak a háztól Sándor 12 évvel ezelőtt vásárolta meg az üresen álló ingatlant. Csilla szülei ugyanis a modell halálát követően azonnal túladtak a villán, aminek azóta akadt bérlője, de az épület lepusztult, és még a közműveket is kikötötték. Eladó a fonyódi villa "Én a családommal a Mátrában élek, de gyakorta jövünk le pihenni ebbe a nyaralóba. Felújítottuk, hatszobás panziónak alakítottuk át, a vendéglőnek már nyomát sem lehet látni, mi csak az alsó szintet használjuk.
A felkészítést Münchenben tartották, a versenyt pedig február 18-án rendezték Máltán. A pontszámok alapján az első helyen végzett, de a második és a harmadik helyen is holtverseny alakult ki, így az öt versenyzőt újra rangsorolta a zsűri, a magyar szépség végül a harmadik helyet hozta el. A fonyódi gimnazista lány 1986. július 10-én lett öngyilkos. Apja szívgyógyszeréből huszonnégyet vett be, és a kiérkező mentők sajnos már nem tudták megmenteni. Búcsúlevelében azt írta, hogy nem bírja tovább, bocsássanak meg neki, és hogy szereti az édesapját. Halálhíre az 1985-ös Miss Hungary középdöntőjének idején érkezett. A versenyt leállították, és legközelebb csak 1989-ben rendeztek magyar szépségversenyt. Nem csak Homonyik Sándor, de az Első Emelet is megemlékezett a tragikus sorsú szépségkirálynőről a Szépek szépe balladája című dallal. Álmodj királylány!
1 A II. katonai felmérés 1826-1866 között készült. 800 méretarányú felmérési szelvények színes kéziratos eredeti példányait (Aufnahmskarte des Königreiches Ungarn, összesen 1087 darab) a bécsi Kriegsarchiv őrzi. Az ezekről készült másolatok a Hadtörténelmi Térképtárban a B IX/a 530 jelzet alatt találhatók. Erdély 1869-1872 között készült katonai felmérésének fényképmásolatait a B IX a/719/11 jelzet alatt őrzik. Az erről az anyagról készült levezetett (rézmetszetű) térképek a B IX a/531, a B IX a/521, a B IX/a 17 valamint a B II/a 38 jelzet alatt találhatók. 1b Mindkét felmérés térképei a mai napig a topográfiai, helytörténeti és építészettörténeti kutatások nélkülözhetetlen forrásai. II. Ii. katonai felmérés. A cédulák MENNYISÉGE: 7437 darab KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Badál Ede, Passuth Krisztina, 1962; Kende Lászlóné, 1963-1974; Zentai Loránd, 1975-1976 TARTALMA: Két cédulasorozat: Burgenland és a 19 jelenlegi magyarországi megye területéről az I. és a II. katonai felmérés során készült térképeinek cédulái.
Ez a kép a térképsorozat (1:200 000) szelvénybeosztását ábrázolja A harmadik katonai felmérés 1:25 000 méretarányú térképeinek egy részlete (színezés előtti eredeti változat) Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, 1869 – 1873 között Erdélyben, 1872 – 1884 között Magyarországon és a Partiumban valósult meg, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként. Hírek | Hungaricana. Erdély térképezését sokszor a második felmérés részeként kezelik, de időbelileg mindenképpen a harmadikhoz tartozik. A térképmű egészét (a teljes elkészült munkát) ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni, csatlakozva a jozefiniánus térkép és franciskánus térkép megnevezéséhez. Magyarországi felmérés [ szerkesztés] A térképek már a méterrendszer bevezetése után készültek, ezért méretarányuk eltér a korábban (a jozefiniánus térképnél és a franciskánus térképnél) alkalmazott 1:28 800 méretaránytól, helyette bevezetve a katonai topográfiai térképeknél azóta is használatos 1:25 000 méretarányt.
Lázár deák térképe valamikor a mohácsi csata előtt készült. A 18. században a hadseregek igénye megnőtt a topográfiai térképek iránt, mivel a zárt csatarendű csaták kora lejárt. A terepviszonyokhoz alkalmazkodó, tagolt hadtestek alakultak ki, amelyek harcvezetésében kihasználták a csatamezők terepadottságait. Typ°: katonai felmérések térképei. A térkép ezért nemcsak hadmozdulatok, a hadsereg szállítása és vonulása vagy a hadtáp mozgatása céljából készült, hanem a harcrend kialakításának is fontos eszközévé vált. A hétéves háborút (1756–63) követően a birodalmi hadvezetés is rádöbbent a részletes, az egész országot felölelő katonai térképek fontosságára. Az első katonai (jozefiniánus) felmérés 1763 – 87 között készült el a teljes birodalomban, nagyrészt Mária Terézia uralkodása idején, befejezésekor már II. József volt az uralkodó. Ennek egyik szakasza volt az 1780–84 közötti magyarországi felmérés. Az első katonai felvétel nem volt összefüggő, egységes eljárás, hanem az országok, országrészek és tartományok önálló részletfelvételeinek a sorozata, ezért minőségükben és kivitelezésükben, sőt tartalmukban is különbözőek.
); Zemplén vármegye katonai leírása (1780-as évek). (Szerkesztette és a kísérő tanulmányt írta Csorba Csaba, fordította Barsi János) Miskolc 1990 (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 32. )