Az olasz férfi az ügy németországi szálán keresztül kerülhetett kapcsolatba a magyar résztvevőkkel. Az ügyben érintett müncheni autótolvajbanda volt tagja, Fésü Péter az egykori rendőr szerint 2011-ben meghalt Magyarországon tüdőrákban. Palatinus Gábor két évig próbálta meggyőzni arról, hogy segítsen Farkas Helga gyilkosának azonosításában. Fésü végül halála előtt két héttel egy levelet adott át a nyomozónak, ebben nevezte meg a lány gyilkosát, Z. -t. Farkas Helgát, a dúsgazdag vállalkozó, Farkas Imre lányát 1991. június 27-én rabolták el, Orosházáról indult Szeged felé, de soha nem ért haza. Még aznap éjszaka jelentkezett egy ismeretlen férfi telefonon, aki 500 ezer német márkát, akkori értéken 21 millió forintot követelt az apától, három nap után azonban soha többé nem jelentkezett. Az üggyel Csapó Józsefet és Juhász Benedeket hozták összefüggésbe a nyomozók, utóbbi felesége pár évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy férje neki bevallotta, benne volt az ügyben, de a gyilkosságban nem vett részt, csak a holttest eltűntetésében.
A nyomozás és a jogszolgáltatás [ szerkesztés] 1991. július 18. 19:00 – egy ismeretlen felhívja az ORFK főügyeletét és közli, hogy Bad Heilbrunnban – Münchentől 60 kilométerre délre – tartózkodik és kihallgatott egy beszélgetést, mely szerint Helgát kivitték Németországba és lehet, hogy onnét is továbbviszik. A hívásról szóló feljegyzésből kitűnik, hogy a telefonáló idegesen beszélt [8] és többször kihangsúlyozta, hogy fél a megtorlástól. – Helga szülei elválnak. 1992. február 23. 9:15 – az MTV1 -en, a Vasárnapi Turmix adásában Uri Geller a televízió nyilvánosságán keresztül felszólítja Farkas Helga elrablóit, hogy engedjék szabadon a lányt, vagy ha már nem él, tudassák azt a szülőkkel. 1992. február 24. – Budapestről Szegedre érkezik Uri Geller, hogy megismerkedjen Farkas Helga környezetével. Útközben megállt néhány további helyszínen is, többek között a Lajosmizsénél [9] lévő TOTAL benzinkútnál, mert a zsaroló annak idején a kútnál lévő nyilvános telefonfülkéből telefonált a Farkas családnak.
Még az édesapa által kitűzött félmillió márkás nyomravezetői díj sem hozott kézzelfogható eredményt. Nagy előrelépés volt a nyomozás során, hogy 1995-ben Szentes közelében ismeretlen holttestet találtak. Sikerült megállapítani, hogy a meggyilkolt fiatalember Juhász Benedek 26 éves gádorosi lakos. Az eddigi adatok szerint Juhász társával közösen rabolta el a 17 éves Farkas Helgát. A férfinak valószínűleg azért kellett meghalnia, mert társa Csapó József attól tartott, hogy Juhász - egy másik emberrablási bűncselekményben, amelynek első számú gyanúsítottja volt - megegyezik a rendőrséggel, azaz vádalkut köt, és elárulja őt. Az 1998. decemberében indított Csapó-perben egyébként nem a Farkas Helga-ügyet tárgyalták, hanem Csapó Józsefet bűntársa, Juhász Benedek meggyilkolása miatt állították a bíróság elé, amiért csütörtökön 18 év fegyházra ítélték. Ezen a tárgyaláson derült ki, hogy a szegedi diáklányt elrablói egy bérelt orosházi garázs szerelőaknájába zárták. Néhány nap múlva Csapó leütötte, majd zsákot húzott a fejére, és egy zsineggel megfojtotta.
március 31. – a Kadán vezérletével Moldvából benyomuló tatár sereg megszállja Erdélyt. [1] április 5. – az Orda kán vezette tatár sereg a Legnica melletti csatában legyőzi a lengyel, s sziléziai, a német lovagrendi és cseh seregeket. A csatát követően jelentős tatár erők vonulnak be északról is Magyarországra. [2] április 11. – a tatárok a muhi csatában legyőzik a magyar fősereget, a király elmenekül, a sereg nagy része odavész. Menekülés közben súlyos sebeibe belehal a király öccse, Kálmán herceg. [1] április 15. A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai kontextusa. Műhelykonferencia 2019. április 11-12-én – Tatárjárás 1241. – a tatárok beveszik Nagyváradot, majd sorra elfoglalják az erdélyi városokat és a Dunától keletre eső területeket. Végül három napos ostrommal beveszik Pest városát is. [1] A király Frigyes osztrák herceghez menekül, aki azonban elfogatja és csak a királyi kincstár átadása fejében, valamint három nyugati vármegye elzálogosításával szabadul ki. Frigyes ezután betör az országba és Győrig pusztít. IV. Béla Dalmácia felé menekül, közben Zágrábból segélykérő levelet ír a pápának és a császárnak, de azok az egymás elleni harccal vannak elfoglalva.
[1] szeptember 23. – Benedek budai prépost veszi át a kalocsai egyházmegyét, mint választott érsek. [3] október 6. – napfogyatkozás Magyarországon. december – a magyarok a Duna-vonal védelmével próbálkoznak, éjjel-nappal törik a jeget a folyón. A muszlimok újra megszállják Jeruzsálemet. Születések [ szerkesztés] szeptember 3. – III. Sándor skót király († 1286) II. Leszek lengyel fejedelem († 1288) Kasztíliai Eleonóra, I. Eduárd angol király felesége. († 1290) Halálozások [ szerkesztés] április 9. – II. Henrik lengyel fejedelem (* 1196) április 11. – Csák Ugrin kalocsai érsek, királyi kancellár Rátót nembeli Mátyás esztergomi érsek Gergely győri püspök Jakab nyitrai püspök [4] Rajnáld erdélyi püspök [5] Miklós szebeni prépost, királyi alkancellár [4] május – Kálmán herceg, IV. Béla király öccse (* 1208) június 24. (körül) – II. Iván Aszen bolgár cár (* 1195 k. A muhi csata, 1241. április 11.. ) augusztus 22. – IX. Gergely pápa (* 1167 k. ) szeptember 23. – Snorri Sturluson izlandi törtéteníró, költő és államférfi (* 1178) november 10.
A XIII. század első felében indult el Ázsia belsejéből egy népáradat, amely mongolok és tatárok keveréke volt. Vezérük Dzsingisz kán volt, aki magát - éppúgy mint a hunok vezére Attila - szintén Isten ostorának tekintette, és a világ meghódítására indult el. A tatárok fő ereje Batu vezetésével 1241 tavaszán a Vereckei-hágón keresztül érte el az országot. Amikor 1241 március 12-én a tatár seregek betörtek a Kárpátok szorosain, a rémület hulláma sodort végig az ország népén. A király parancsára a hírnökök ősi szokás szerint véres kardot hordoztak végig az országon, jelezve a veszélyt. A hadak azonban csak lassan gyülekeztek, mert a nemesség egy része haragudott királyára a királyi birtokok visszavétele és a kunok betelepítése miatt. A legválságosabb pillanatban megölték Kötöny kun fejdedelmet. Ezzel valóban elveszítették a kunok hathatós segítségét - akiket IV. 1241 április 11 janvier. Béla éppen a tatárok ellen hívott segítségül -, sőt ellenséggé váltak, mivel a tatárok oldalára álltak. IV. Béla király és az országot féltő emberekből álló sereg a sajóparti Muhi közelében gyülekeztek.
Tatárjárás IV. Béla politikája a tatárjárás előtt IV. Béla (1235-1270) mikor átvette az ország irányítását, legfőbb célja a III. Béla korabeli birtokrendszer visszaállítása volt. Felülvizsgáltatta a korábbi birtokadományokat. A királyi tekintély növelése érdekében felrúgott korábbi hagyományokat. A királyi tanácsban elégettette a bárók székeit, így a főpapok és a hercegek kivételével senki nem ülhetett le a király jelenlétében. Intézkedései ellenérzést váltottak ki a vezetőrétegben, amit még fokozott azzal, hogy birtokokat egyáltalán nem adományozott. Látva az ellenállást, a birtokvisszavételeket leállította. A kelet-európai tatár hódításokról 1236-ban Julianus barát tájékoztatta az uralkodót. IV. 1241 április 11 novembre. Béla a tatárok elől menekülő Kötöny kun király 40000 emberével együtt befogadta az országba. A kunok vállalták a kereszténység felvételét. A király támaszt remélt a kunoktól a tatárok és a bárók ellen. A kunok betelepítése tovább mélyítette a király és az alattvalók közötti ellentétet. A bárók féltek attól, hogy a király ellenük használja majd a kunokat, a közép- és alsó réteg elítélte a kunok szokásait (pogányság, nőrablás, földmagántulajdon el nem ismerése).
A pusztítás mérhetetlenül nagy volt, főként a keleti országrészeken, ahol egy évig garázdálkodtak a tatárok. Bár pontos adatok nincsenek, de feltételezik, hogy a lakosságnak mintegy fele elpusztult. IV. Béla király nagyszabású vár építtetésbe kezdett. A királyi székhely átkerült Budára, ahol várat építettek. Ezt a részt hívják ma is budai Várhegynek. Tatárjárás - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Okulva előző politikájából, ha mértékkel is, de folytatta apja II. András nyomán a királyi birtokok adományozását, azzal a feltétellel, hogy várat kell azon építeni. Soha nem látott számban épültek így a várak (ennek köszönhetően a király halálakor már közel 100 kővár állott szerte az országban), azonkívül újjáépültek városok és falvak. Mesterembereket hozatott és az elnéptelenedett területekre idegenből hívott (német, szlovák, román) telepeseket. Visszahívta a kunokat is, akik az Alföldön kaptak legelőket, és akik évszázadok múltán nyelvüket is elfeledve, magyar szántóvető emberekké váltak. Fiára, Istvánra egy 28 év alatt újjáépített, virágzó, megerősödött királyságot hagyott hátra, így joggal tiszteljük második honalapítóként.
A történetírók szerint ennek az volt az oka, hogy maga Batu kán is szerette volna elnyerni a nagykán tisztséget. Meglehet, hogy így volt, de az új fejedelem megválasztására csak 1246-ban került sor. IV. Béla királynak és Mária királynénak 1242 januárjában kislány gyermekük született, Margit néven. A királyi pár pedig fogadalmat tett, hogy születendő gyermeküket Istennek szentelik, ha eltakarodnak az országból a tatárok. Ez a felajánlás nem kevés áldozatot jelentett akkor, hiszen a királylányok fontos diplomáciai alkuk eszközei voltak. A kis királylányt szülei hároméves korában a veszprémi Szent Katalin domonkos kolostorba adták, majd a Nyulak-szigeti domonkos kolostorban élt haláláig 1252-1270-ig. A róla elnevezett szigeten a Margit-szigeten, a kolostor romjai ma is láthatók. 1943-ban avatták szentté a magyar királylányt. Margit, szülei felajánlását magáévá téve, élő áldozati adományként ajánlotta fel önmagát Istenének, az országért, a magyar népért. A tatárok kivonulása után IV. Béla király hozzáfogott az ország újjáépítéséhez.