Mária Terézia Mária Terézia Bécsben született 1717. május 3-án. Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő. Mária Terézia 1736. február 12-én Bécsben feleségül ment Lotharingiai Ferenc István herceghez. Házasságukból 16 gyermek született, így létrejött a Habsburg-Lotharingiai-ház. III. Károlynak nem született fiú örököse, így 1722-ben bevezette a Pragmatica-Sanctio-t (törvényes szabályozás, leányági örökösödés). Ez lehetővé tette a leányágon való örökösödést. Lányát, Mária Teréziát tudatosan felkészítette az uralkodásra. Lányát, Mária Teréziát 1740. -ben koronázták királynővé. Beiktatását korábbi vállalásával ellentétben II. Frigyes porosz király nem ismerte el. Kirobbant az osztrák örökösödési háború. Az 1740 és 1748 között dúló háború során Ausztria elveszítette az iparilag fejlett Sziléziát, amely Poroszországhoz került. Mária Terézia megtarthatta trónját, de elvesztette az örökösödési háborút. 1741-ben Mária Terézia a Pozsonyban összegyűlt magyar országgyűléshez fordult, hogy segítsenek neki fegyverrel megmenteni a koronát.
Úrbéri rendelet (1767): Mária Terézia az Úrbéri rendeletében 1767-ben szabályozta a jobbágytelkek nagyságát és a jobbágyok szolgáltatásait, s ezzel igyekezett határt szabni a földesúri kizsákmányolásnak. Az úrbéri rendelet Mária Terézia, a Habsburg uralkodó által kiadott szabályozás, melynek célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása volt. Az abszolutista uralkodó által kiadott urbárium felváltotta az addig részben szokásjogon, részben helyről helyre változó módon írásban rögzített úrbéri előírásokat, szabályozta a jobbágyokat terhelő, földesurukat megillető szolgáltatásokat. Az egész telekkel rendelkező jobbágy évi 52 nap igás, vagy 104 nap kézi robot végzésére volt köteles. Ennek Magyarországon volt legnagyobb jelentősége, mivel addig itt volt a jobbágyság leginkább kiszolgáltatva a birtokos nemességnek. A rendelet a birodalom legtöbb részén enyhítette a korábbi jobbágyterheket és csökkentette a jobbágyok kiszolgáltatottságát. Néhány helyen mégis a terhek növekedését eredményezte, ugyanis a legtehetősebb földesuraknak szolgáló jobbágyok a rendelet előtt kevesebbet dolgoztak az újonnan államilag megszabottnál.
szerda, november 6, 2013 Úrbéri rendelet (urbárium): -a robot nem haladhatta meg az 52 napot, ha a jobbágy igával(lóval, ökörrel) végzi el -gyalogosan a robot évi 104 napot tett meg -évente 1 forintos kézpénzadó Háború időszakban újabb terheket raktak a jobbágyok vállára. poció: a katonák étkezését és elszállásolását végezték el forspont: hadsereg szállítását jelentette 18. században, Mária Terézia idejét megelőzően és utánna is érvényben volt. -védte a jobbágyat -az egésztelkes parasztok még gyarapodhattak is az adott feltételek mellett -gabona kelendő volt az európai piacokon -földbirtokosok gyarapodása -magyar mezőgazdaság fejlődésére is hatással volt Egészségügyi rendelet: Az egészségügyi rendelet kimondta, hogy minden megye és város diplomás orvost, s minden járást legalább 1 asszony szülészeti köteles alkalmazott. -árvaházakat hoztak létre -szegényeknek házakat hoztak létre oktatási rendeletek: - a magyar tanügy és kúltúra gyökeres reformjára törekedett 1777. kiadott Ratio Eductionis című rendelete A magyar oktatásiügy első szabályozása a felvilágosodás szellemében fogalmazódott meg.
Ha a belső telek ennél kisebb volt, az a külső tartozékokból pótolni kellett, ha a belső telek 1/4 mérőnél nem nagyobb mértékben haladta meg az előírtat, "azt mint csekélységet" nem kellett figyelembe venni, ha viszont ennél nagyobb mértékben, akkor azt is a külső tartozékokhoz kellett számítani. Egy egész jobbágytelekhez tartozó szántó és rét nagysága különböző településeken az 1767. évi úrbéri tabellákban. Helység(ek) Bozsok és Szerdahely Csécsény Kisvác Palota Karácsond Szolnok Tápé Vármegye Vas Győr Pest-Pilis-Solt Heves Csongrád Szántó 18 hold 22 hold 26 hold 28 hold 30 hold 38 hold Rét 6 szekérre való 10 szekérre való 12 kaszálóra való 10 kaszálóra való 22 kaszálóra való kaszálás évente kétszer évente egyszer némely részei évente kétszer A fél-, negyed- és nyolcad jobbágytelkes jobbágyokra a fenti rendelkezés arányosítva (proportio) értendő. A jobbágyok haszonvételi jogai [ forrásszöveg szerkesztése] A második punktum a jobbágyok jogait rögzítette. Egy 1550. évi törvény alapján a jobbágyoknak szabad volt bort árulniuk Szent Mihály napjától Karácsonyig (a fenti települések közül Csécsényben /ma Rábacsécsény/, Karácsondon és Szolnokon), illetve Szent György napig (a fenti települések közül Bozsokon és Szerdahelyen /ma Kőszegszerdahely/, Kisvácon (1770-ben Váccal egyesült), Palotán (ma Rákospalota) és Tápén.
A villa lakói 1936 tavaszán eladják részüket 25 ezer pengőért Sebestyén Aladárnak és nejének, Grünwald Rózának. Sebestyén Aladár a Weiss Manfréd alapította Ferroglóbus Rt. igazgatója volt. Apró Antal abban az évben bukik le először illegális kommunista tevékenysége miatt, amikor Sebestyénék megvásárolják majdani villáját. A birtoklap szerint Sebestyén Aladár és felesége házát 1944. április 28-án, a német bevonulás után a faji törvények alapján a nyilasok nyilvántartásba vették. Összehangolt pártmunkával restaurálták a Páger-villát » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely. Ismeretes, az első világháborús hősök bizonyos fokú mentességet élveztek a zsidóságot kollektívan sújtó intézkedések alól. Nem tudható, miként élték túl a háború poklát. Annyi bizonyos, az 1949-es és '50-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként. Apró Antal az 1944-es vészterhes időkben Zimányi Márton néven, hamis papírokkal bujkált. 1944 szeptemberében tagja lett az újjászervezett illegális kommunista párt központi vezetőségének. Életét többek között Tüdős Klárának és férjének, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkárnak, majd kereskedelmi és közlekedési államtitkárnak köszönheti: ők bújtatták – saját villájukban.
Forrás: Saját darab. Meghívó az Operába, az átkosból (Apró Antal). A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány elnökhelyettese...
A jobb oldali telek a Kádáré volt… hátsó kis kertkapuval Apróék felé… (mellesleg, az Apró villa földszintjén élt – anno – az ötvenhatosokat elítélő vérbíró is). Bal felső sarkától pedig, srévizavé, egy utcával feljebb, a Vérhalom és Cserje u. sarkán található az ország maffiafőnökének, Vizoviczky Lászlónak a villája…(! ) Az örökség, náciktól a kommunistákig • 159 négyzetméteres "szociális bérlakás" • Ami a dokumentumokból kimaradt Milyen titkokat rejthet az általa lakott épület? Az 1930-as években az Odescalchi család egyik tagja, Erba Odescalchi Sándor mint ügyvéd tevékenykedik Budapesten. Dobrev Klára nem azonosul | Demokrata. Ő lakja a Szemlőhegy utcai villát. Ebben az időben ez a terület még eléggé ritkán lakott, a már felépült házak között még jócskán húzódnak meg szőlőskertek, és úgynevezett "mál"-ok, azaz dűlők váltakoztak a Szemlő – vagyis a Szemlélő-hegyen. Innen tiszta időben egészen a Magas-Tátráig is el lehet látni. Sándor herceg mint a svéd király egyik budapesti ügyvivője, gyakran jár külföldön. Az olasz királytól Stockholmba utazott hivatala megbízásából, ott családot alapított.
Szegvári Katalin ismert tévériporter Gyurcsány Ferencnek írt és az MTI-hez is eljuttatott nyílt levelét a Magyar Nemzet szerdai száma közölte. Levelében úgy fogalmaz, hogy "személyes ellenségének" tekinti a kormányfőt, mert ön szerint ő a felelős az ügynökügyben keletkezett káoszért, így az ön nevének nyilvánosságra kerüléséért is. - Továbbra is baloldali vagyok, ahogy mindig is az voltam, ilyen a családi indíttatásom. Nem leszek a jobboldal, de a baloldal játékszere sem. Én is olvastam az Indexnek adott Gyurcsány-interjút, amelyben a kormányfő azt mondta, hogy "nehezen éli meg", amiért azt írtam: "első számú ellenségemnek" tartom. Egyetértek vele, hogy kijelentette: "embertelennek tartom az eljárást, Szegvári Kati levele pedig még akkor is megindított, ha az abban foglaltak nagyobbik részét igazságtalannak tartom". Egy neves baloldali gondolkodó azt írta nekem: "A helytelenül és pontatlanul »ügynöknek« nevezett személyek bűnbakok. Fotók. Ők felelnek azért, amit a rendszer tett, s aminek oka a rendszer volt, még csak nem is a vezetői".
Múlt ősszel az ellenzék előválasztásokat rendezett a miniszterelnök-jelölt kiválasztására. Jakab remélte, hogy bejut a végszavazásba, de szánalmasan megbukott. Márki-Zay mellett a másik arc azé, aki a választási győzelem esetén ténylegesen kormányozna, ugyanis ez nem Márki-Zay lenne, még akkor sem, ha miniszterelnök lehetne. Márki-Zaynak ugyanis nincs saját pártja, az országgyűlésben ezért más pártok tagjainak kellene őt kormányfővé választani. Ezek a pártok szabnák meg a választási győzelem esetén a kormányprogram tartalmát és nem Márki-Zay. A legerősebb párt erős embere pedig Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője és korábbi miniszterelnök (2004 és 2009 között volt kormányon), aki ki sem állhatja Márki-Zayt. Ez azért van így, mert Márki-Zay tavaly októberben a várakozások ellenére megnyerte az ellenzéki szövetség előválasztását. Az előválasztáson az ellenzéki szövetség pártvezetői közül akartak egy miniszterelnök-jelöltet állítani, helyettük viszont a pálya széléről induló Márki-Zay nyert, pedig alig járult hozzá az előválasztás finanszírozásához és szervezéséhez.
Lévay Atilla () Köszönettel és barátsággal! Forrás: Tovább a cikkre »
Így került néhány nap leforgása alatt az 1429 négyzetméteres telek és rajta a társasházzá minősített, három lakást magában foglaló, 549 négyzetméteres egykori Odescalchi -villa az Apró–Dobrev– Gyurcsány család birtokába. Miért citálom ide Gyurcsányt? Mert már akkor kitervelte a triumvirátus, milyen törvényi és költségvetési trükkökkel fogják részben közpénzből újrakeretezni a bagóért szerzett édes otthont. Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc alig három héttel a lakások, azaz a villa megvásárlása után, 1995. július 15-én közösen létrehozza a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosítási Kft. -t: az alelnök asszony három, Gyurcsány Ferenc pedig kétmilliós pénzügyi betéttel. A tagok felsorolását követően a Mellékszolgáltatás rovat szövege egyértelmű, mint eső után a sár: "a társaság tagjai közül Dobrev Klára mellékszolgáltatásként a társaság rendelkezésére bocsátja a tulajdonát képező Budapest II. kerület, Szemlőhegy út 42. szám alatti ingatlan kizárólagos hasznosítási jogát. " Arról már nem szól a rovat, hogy a villa fele Apró Piroskáé, akivel senki sem kötött szerződést, de ennek nagyon is érthető magyarázata van, ha tovább olvassuk a megállapodást: "feljogosítja a társtagot arra, hogy az ingatlanon – az eredeti rendeltetés megtartása mellett – felújítást, illetve értéknövelő beruházást végezzen. "