A ringből vitték kórházba, azonnal meg kellett műteni a magyar bokszolót Az emberi tűrőképesség határát ostromolta Klasz Árpád produktuma. Eltörte a kezét, mégis világbajnok lett. Profi bunyósunkat győztes meccse után háromszoros csonttöréssel vitték a műtőasztalra. címkék: Klasz Árpád boksz műtét mentő törés Címkefelhő »
Főoldal Blog Cikkek Birkózás Életmód English Judo K-1 Kempo Kickbox Kiemelt Magyar Ökölvívó Szakszövetség mma Monokli TotalDamage Videók Womanbox Zen Bu Kan Kempo XLfight Impresszum AIBA Anderson_Silva Bellator box conor_mcgregor Egyéb Erdei Zsolt Felföldi Szabolcs Főoldali hírek hfc Hírek IS It's Showtime k-3 Karacs Attila Kick box kickbox KO Kovács Mária kuzdosportok London 2012 Magyar MJSZ-hírek MMA nem News Női boksz olimpia Pitbull Team profi boksz sport sporthírek tdbulvar tdmagyar tdmma UFC xlfight XLsport Zathureczky Zsolt És ökölvívás ökölvívó on 2019. május 24. 15:34 Posted in Monokli Klasz Árpád készen áll. Forrás: – RSS Cimke: áll, Klasz Árpád,, sport, világbajnoki Kapcsolódó cikkek: Provics Gergő meglepetésre legyőzte a rutinos Kozák Renátót az Ifjúsági és junior országos bajnokság első napján A Magyar Ökölvívó Szakszövetség a kilencszeres országos bajnok Danyi Jenőt gyászolja A Nehézatlétikai Boksz Klub Gyöngyös SE növendékeinek felkészülését biztosító Boby's Gym edzőterem pénteken átadásra került AIBA joins UTS Virtual Youth Festival 2020 Copyright © 2022 - Küzdősport és Életmód
Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába. " Ugyanígy működik ez fordítva. Úgyhogy nagyon érdemes odafigyelni, kivel kötöd össze az életedet. Nekem volt olyan kapcsolatom, ahol szépen lassan kikopott belőlem a nő, kicsordogált a pórusaimon keresztül minden érzékeny, szexi femininség, egyszerűen azért, mert a másik szemének tükrében nem láttam magam szépnek, vonzónak, "jócsajnak". És volt olyan is, ahol ennek épp az ellenkezőjét kaptam, és kivirultam tőle. Orwell szerint mindenkinek olyan arca van 50 éves korára, amilyet érdemel, ezt a gondolatot pedig kiegészíteném azzal, hogy minden férfinak olyan nője van, amilyet érdemel, és amilyet összeszeretett magának. 2. "A legtöbb ember nem az igazságot keresi, csak a maga igazát. " A viták során is inkább köti az ebet a karóhoz, egyre csak mondja a magáét, ahelyett, hogy egy kicsit hátrébb lépne, odafigyelne a másik érveire, hátha talál benne olyat, ami megszívelendő. Tapasztalatom szerint az önmagukban bizonytalan emberek védik leginkább körömszakadtáig a maguk igazát, nehogy azt higgyék róluk, hogy befolyásolhatók.
Nagy filmek: A beszélő köntös (1941) A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. "Az első magyar színes világfilm" - reklámozták premierje előtt az 1941-ben bemutatott magyar játékfilmet, ami nemcsak technikailag volt kiváló, hanem műalkotásként is jeleskedett. Nemhiába, leleményes nép a magyar. Ez többször is kiderült a történelem során, ez a film pedig ismét a bizonyítás egyik példája, mely a török időkbe kalauzol vissza bennünket, méghozzá Kecskemét szabad városába, amit a szemben álló ellenséges csapatok rendszeresen sarcolnak. A városatyák éppen azon törik a fejüket, hogyan lehetne megszabadulni a függetlenségtől, mert ugyan szép dolog a szabadság, de akkor senki nincs, ki megvédené őket. Sok töprengés után végül Lesták szabómester fiának jut eszébe a megmentő ötlet. Nyomban küldöttséget is indítanak Budára fényes ajándékok kíséretében, s azt kérik a szultántól, tegyék meg a várost valamelyik bég székhelyévé. Teszik mindezt abban a reményben, hogy hátha így megmenekülhetnek a zaklatásoktól.
Az első színes film természetesen kasszasiker lett, s minden addigi bevételi rekordot megdöntött, ami által a gyártási költség rövid idő alatt megtérült. Majd telt-múlt az idő, s "Az első magyar színes világfilm", A beszélő köntös sok más korabeli filmmel együtt elveszett. A negyvenes évek szuperprodukciója csak a nyolcvanas évek elején került elő Németországból. 1984-től ismét játszani kezdték itthon, de a film csak fekete-fehérben pereghetett újra, mert színei csaknem teljes mértékben elvesztek. Ugyanis a korai filmek nitrocelluloid anyagra készültek, amely elkészülése pillanatától kezdve folyamatosan bomlik. Ez a folyamat megfelelő tárolással lassítható, de idővel mégis a film pusztulásához vezet. A digitális restaurálás terve legelőször 2000-ben merült fel. Még az év októberében el is készültek az első biztató próbák, majd 2002-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megteremtődtek a munka anyagi feltételei is. 2003 májusa óta az első magyar színes felvételek újra színesben láthatók.
A török hódoltság időszakának kecskeméti eseményeihez kötődik a csodatevő kaftán története. A kaftán vagy köntös egy kabátszerű, díszes török ruhadarab, a Kecskemétnek ajándékozott kaftánnak pedig varázserőt tulajdonítottak. Története Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című műve révén napjainkban is közismert, az író természetesen kiszínezte és egy szerelmi bonyodalommal gazdagította az alaptörténetet. 2018-ban a 650 éves Kecskemét Város Napján a Katona József Színházban is láthatta a közönség a beszélő köntösről készült, sok humoros elemmel megtűzdelt darabot. A történet röviden a következő: 1596-ban III. Mohamed szultán seregével a Duna-Tisza közén keresztül Egerbe vonult. Alpári táborába magához hívatta Kecskemét követeit, akik ajándékokkal megrakodva érkeztek elébe (egy városi jegyzőkönyv szerint "vittenek száz ökröt, hatszáz juhot, tizennégy szekér kenyeret"). A kecskemétiek a szultántól egy török elöljárót (csauszt) kértek, hogy az megvédje a várost a lakosságot zaklató, portyázó törököktől.
Fekete-fehér, magyar történelmi film, 89 perc. Az 1600-as években Magyarországot a törökök és labancok fosztogatják. Nem mentes ez alól Kecskemét, a szabad királyi város sem. Miska, Lestyák szabómester csavaros eszű fia azt javasolja a városi tanácsnak, hogy állandó béget kérjenek Budáról, ezzel óvva meg Kecskemétet a portyázó csapatok zaklatásaitól. A város összeállítja ajándékát, ékszert, kelmét, egy gyönyörű lányt, és Miska elindul Budára. Útközben a fiatal cigánylány beleszeret Miskába, aki fiú ruhában megszökteti. Ezt azért is teheti meg, mert a remélt bégség helyett csak egy díszes köntöst kapnak a város védelmére. Akkor még nem is sejtik, hogy a köntös mekkora kincset ér. Viselője előtt minden igazhitű porba omlik és minden parancsát teljesíti. (A beszélő köntös az első magyar film, amelyben egyes jelenetek színesben láthatók. ) rendező: Radványi Géza író: Mikszáth Kálmán forgatókönyvíró: Nóti Károly, Asztalos Miklós, Palásthy Géza, Pacséry Ágoston operatőr: Hegyi Barnabás zene: Vincze Ottó látványtervező: Básthy István, Iliszi Sándor vágó: Vincze Ottó Szereplők: Jávor Pál (Ifjabb Lestyák Mihály) Kiss Ferenc (Lestyák Mihály) Tasnády-Fekete Mária (Cinna) Csortos Gyula (Budai pasa) Bilicsi Tivadar (Putnoky) Lehotay Árpád (Szűcs Mihály) Bihari József (Pintyö)
De az elgondolást tett követte. Hamarosan Berlinből rendeltek 2100 méter akkoriban "platinaértékű ritkaságnak számító" agfacolor nyersanyagot, amiből csak 1200 métert tudtak rendelkezésükre bocsátani. S mivel akkoriban Németországban is még kísérleti stádiumban volt a színes nyersanyaggyártás, senki nem vállalt felelősséget a felvételek sikeréért. Ezért - a biztonság kedvéért - a színes nyersanyagra leforgatott jeleneteket fekete-fehérre is felvették. Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a film férfi főszereplője, Jávor Pál, nemcsak az első színes film elkészítésekor volt jelen, hanem a magyar filmtörténet előző fordulópontjának, a hangosfilm megszületésének is aktív résztvevője volt. De nemcsak ő, hanem a többi szereplő sem törődött a kétszeres forgatás fáradságával, és a sok izgalommal sem, mert be akarták bizonyítani, hogy úgy idehaza, mint külföldön, a magyarok szintén tudnak színes filmet készíteni. Az 1200 méter színes nyersanyagból végül 1080 métert használtak fel, s ebből 280 méter került a filmbe.
Bővebben..