Az erdei kisvasút kakpusztai végállomásától induló "e-tanösvény", a Tőzike tanösvény, mely a címről letölthető vezetőfüzet segítségével járható be. Védetté nyilvánítva: 9/1991. (IV. 26. ) KTM r. Védett terület nagysága: 8232, 3 ha Fokozottan védett:499 ha
A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet 1991-ben lett védetté nyilvánítva, területe 8232, 3 hektár, melyből 499 ha fokozottan védett. A Tájvédelmi Körzet a Dunántúli-dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. Boronka múltja A területen az első világháború után a Hunyadiak létrehozták a gazdasági kisvasutat, kialakították a halastórendszert és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. Turista Magazin - Eltűnt puszták nyomában. A nagyrészt erdők borította, vízfolyások szabdalta, halastavak tarkította Tájvédelmi Körzet természeti érrtékeinek fennmaradásában is közrejátszott, hogy a németek 1944-ben háromszoros aknazárat telepítettek a területre melyet 1956-ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek. Az erdőben ismét éledeznek a hajdani puszták; Cserfekvés, Virágospuszta, Szőkepuszta, Háromház, Kopárpuszta, Kakpuszta. A TK növényvilága A Tájvédelmi Körzet Dél-Dunántúl Flóravidékén, közelebbről Belső-Somogy flórajárásának homokvidékén terül el. Domborzati viszonyai alapján csaknem sík vidék, növényvilága mégis rendkívüli változatosságot mutat.
További képek Forrás: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet 1991-ben lett védetté nyilvánítva, területe 7832, 7 hektár. Ebből fokozottan védett 499 hektár. A Tájvédelmi Körzet a Dunántúli-dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. Keleten a Külső-Somogy és a Zselic, nyugaton a Kelet-Zalai dombság határolja a Dunántúlnak ezt a Balaton és Dráva között fekvő részét. A területen fellelhető vízfolyások a Balaton vízgyűjtő területéhez tartoznak. Legjelentősebb ilyen a Boronka-patak. Bár domborzati viszonyai alapján majdnem sík vidék, növényvilága mégis rendkívül változatos. Az éghajlat elsősorban a gerinctelen állatoknak kedvez. Az eddigi kutatások eredményeképpen sok védett kérész, sáska, lepke, bogár, erdei hangya, zengőlégy, fürkészlégy, pók és szitakötő fajt fedeztek fel. A területen az első világháború után a Hunyadiak létrehozták a gazdasági kisvasutat, kialakították a halastórendszert és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. A nagyrészt erdők borította, vízfolyások szabdalta, halastavak tarkította Tájvédelmi Körzet háborítatlanságában az is közrejátszott, hogy a németek 1944-ben háromszoros aknazárat telepítettek a területre melyet 1956-ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek.
A szakképző intézmények mellett tehát felnőttképzők is részt vehetnek a szakképzésben, de szakmát nem oktathatnak, legfeljebb részszakmát, illetőleg szakképesítést, ami viszont nem szakma. Szakirányú oktatás (gyakorlati képzés) duális képzőhelyen Szakirányú oktatást (szakmai elméleti és gyakorlati képzést) a szakképző intézmény, vagy a duális képzőhely folytathat. Új szakképzési rendszer. A magyar szakképzési rendszer eddig is jelentős szerepet adott a cégeknek, vállalatoknak a szakmai tudás gyakorlatban történő átadásában, a tanulófoglalkoztatásban. Az új szakképzési törvény három képzőközpont típust is nevesít: az ágazati képzőközpontot, a vállalati képzőközpontot és a tudásközpontot. A duális képzési forma előnyös a tanulók és a gyakorlati képzők részére is. A cégek saját igényeiknek, elvárásaiknak megfelelően képzett, fiatal munkaerőhöz juthatnak. A fiatalok pedig már a tanulóévek alatt megismerik a cég technológiáit, a munkahelyi elvárásokat, a duális képzésben töltött évek alatt pedig piacképes tudást szerezhetnek.
Előnyt jelent a nyelvismeret, a nemzetközi tapasztalat, és nem mindegy, hogy az oktató tanítványai hogyan szerepelnek a vizsgákon, versenyeken, méréseken. A külsős óraadók óradíja első körben ötven százalékkal nő, de van kormányzati szándék a további emelésre is. Az ősszel induló új szakképzési rendszerben a felnőttek is rugalmasabb feltételekkel, ingyenesen és rövidebb idő alatt szerezhetnek szakmákat. A felnőttképzési jogviszonyban nem lesznek közismereti órák, beszámítják viszont a korábbi tapasztalatokat, így az érintettek akár a teljes képzési idő negyven százaléka alatt is megszerezhetik bizonyítványukat, hogy minél előbb munkába állhassanak. Index - Belföld - Az új szakképzési rendszerben bevételhez jutnak a diákok. Jelenleg százhetvennégy alapszakma tanulható ingyenesen háromszáznyolcvan intézményben. Hír forrása: Magyar Nemzet/ITM Kommunikáció Szerző: Csókás Adrienn Kép illusztráció: Shutterstock
Ösztöndíjak az új szakképzési rendszerben A szakképzésbe újonnan belépő tanulók számára ösztöndíj rendszert vezettek be, ami azt jelenti, hogy a tanulók már az ágazati alapoktatás során ösztöndíjat kapnak. Az új szakképzési rendszer intézményei. A szakirányú oktatás során nem duális képzés esetén a tanuló tanulmányi átlaga alapján történik az ösztöndíj kifizetés. A szakmát tanuló diákok pályakezdési juttatásra is jogosulttá válnak az első szakma megszerzését követően. Az ösztöndíj rendszerben rászorultsági támogatást is kaphatnak a diákok, ez nem jár automatikusan, meg kell pályázni.
Új utak a szakképzésben: Műhelyiskola, Dobbantó program, Orientációs évfolyamon Új lehetőségeket kínálnak azoknak a diákoknak, akik nem találták még meg a számukra ideális szakmát, illetve nem szerezték meg a nyolc osztályos végzettséget. Emellett fontos cél lett a lemorzsolódás csökkentése. – A Műhelyiskola azoknak a tanulóknak szól, akik a klasszikus iskolai környezetben nehezen oktathatók és fejleszthetők, illetve akik már a korábbi években lemorzsolódtak. Ők részszakmát tudnak itt szerezni. Azokat célozza meg ez a képzés, akik egyébként elhagynák az iskolát, és végzettség nélkül lépnének ki a szakképzésből. Az a célunk, hogy ha belép hozzánk egy diák szeptemberben, az úgy menjen el, hogy valamilyen papír, végzettség van a kezében – emelte ki Pörneki Attila. Az igazgató elmondtam ha már részszakmát szerez valaki, akkor bizonyos kisegítő munkálatokat el tud majd végezni azon az ágazaton belül. Ösztöndíjak. Egy mester és egy pedagógiai mentor szárnyai alatt a diákok addig maradnak a képzésben, amíg a részszakmát meg nem szerzik, ez maximum 24 hónap lehet.
Miben lesz más a technikumban történő oktatás ezután? – Ötéves lesz a képzés, s mindemellett nagyon sok pozitív üzenete van a gyereke számára. Gondolok itt arra, hogy nem öt tantárgyas lesz az érettségi, hanem négy, az ötödik tantárgyba a technikusi vizsgát beszámítjuk. Nemcsak beszámítjuk a technikusi vizsgát, hanem az egy emelt szintű érettségi tantárgynak számít, nem kell külön választani egy szakmai tantárgyat. Azt gondolom, jó üzenet az is, ha a diák nyelvet akar tanulni, akkor ezt ugyanolyan óraszámban teheti meg, mint a gimnáziumban. Azt az apróságot se felejtsük el, hogy mindenki kap ösztöndíjat. Ez egy általános szakképzési ösztöndíj, igaz, aki jobban teljesít, az többet, aki nem teljesít, az kevesebbet, aki nem jár be az iskolába, az pedig egyáltalán nem kap. Fontos az is, hogy a duális képzést erősítsük. A gyerekeknek munkaszerződést kapnak, ezáltal majdhogynem bért folyósítanak, így nem lesz tanulói ösztöndíj a duális képzésnél. Számtalan pozitívum van ebben az új rendszerben, amit meg kell ismerni.
Ezen szakképesítések esetén az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktúra kerülnek meghatározásra. A közös ágazati tartalmak oktatására a leendő 3 éves szakképző iskolai képzésben a 9. évfolyamon, a technikumban a 9-10. évfolyamokon kerül sor. A szakképesítések a kapcsolódó gazdasági terület jellegétől, tagoltságától, összetettségétől függően szakmairányokat is tartalmazhatnak, amelyek speciális szakmai tartalmak elsajátítását biztosítják.
Magyar Zita hangsúlyozta, hogy a program keretében nem az általános iskolai tananyagok ismétlése történik, hanem egyéni fejlesztésekkel lehet pótolni a kompetenciahiányokat, hogy elindulhasson a szakma tanítása. A diákok egy évet is eltölthetnek a programban, de ha jól teljesítenek, akár néhány hónap alatt tovább léphetnek a műhelyiskolába, ahol részszakmát szerezhetnek, amely egyben alapfokú végzettséget is tanúsít. A műhelyiskolában megszerzett részszakma alkalmassá teszi a tanulót bizonyos munkakör betöltésére, és államilag elismert végzettségnek számít. A részszakma elvégzése után lehetőség van akár teljes szakmát elsajátítani, mert a programban résztvevő fiatal a szakképző iskolában folytathatja a tanulmányait, ahol beszámítják a részszakma ismereteit is. A Dobbantó programban is szakképzési ösztöndíj támogatják a tanulást. ennek összege jelenleg 8050 forint havonta. (Borítókép: A debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnázium tanulói méréseket végeznek 2017. május 19-én.