A zsemléket kb. 30 percig sütöm, míg szép pirosra sülnek.
Dagasztótálba öntjük a lisztet, hozzászórjuk a sót és a cukrot, összekeverjük, majd a főtt, tört burgonya is a keverőtálba kerül a 2 tojássárgájával együtt. A tejbe belekeverjük a száraz élesztőt, utána rögtön a lisztes tálba öntjük, majd elkezdjük összedolgozni, szép fényes tésztát dagasztunk. BELVITA JÓREGGELT! SOFTY GABONÁS KEKSZ EPRES TÖLTELÉKKEL 5 DB 250 G. Ha már elválik az edény falától, hozzádolgozzuk a szobahőmérsékletű puha vajat, majd újradagasztjuk a tésztát. A lágy, kissé ragadós tésztát olajjal enyhén átdolgozzuk, cipó alakúra formázzuk, majd konyharuha alatt, meleg helyen 1-2 óra alatt duplájára kelesztjük. A tésztát enyhén lisztezett deszkára tesszük, majd kis gömbölyded cipókat formázunk belőle. A kis gombócokat sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, tenyerünkkel óvatosan kicsit megnyomjuk a tetejüket, majd folpackal lefedve 30-60 percet pihentetjük. Levesszük a folpackot, a zsemlék tetejét egy kevés liszttel meghintjük, utána előmelegített 180 fokos sütőben, 20-30 perc alatt világosbarnára sütjük.
Sokszor sütöttem már a zsemléit, de csak most hozok köszönetet, sajnálom. A zsemle életmentő. Nagyon gyors és finom. de most csak köszönetet hozok, sajnálom Oké, mi van valójában! Sajnálom. A lényeg az, hogy szereted a zsemlét. Nagyon gyors és finom. Irin1, nagyon csinos zsemle alakult ki, kerek, de egyenletes. Hosszú a könyvjelzők között Ünnepi, a zsemléid. : lány-igen: Ma sürgősen el kellett dobni a túrót, és a sütő a forró sütés után még forró volt. Szeretek egyszerre két terméket sütni - az egyiknek nagyon könnyűnek és gyorsnak kell lennie! Aleda konyhája: Lenmaglisztes zsemle. És itt vannak ilyen zsemléi - hogyan ne csábítson? Nagyon kényelmes recept, főleg reggelire, és akkor is, ha nincs kenyér, és sürgősen szüksége van rá... De: povar: gyere az asztalhoz érted - minden készen áll! Én továbbra is sütök, és biztosan megpróbálok rozsliszt és alma hozzáadásával. Te is joghurtot... Röviden, köszönöm szépen az újabb gyors receptet! anna_k Galina Nagyon köszönöm a receptet! Nagyon egyszerű, gyors és hasznos! A gyermek ezeket a zsemléket azonnal elpusztítja Ma kissé más verzióban sütöttem: 80 g zabliszt + 80 g búza, a tészta nedves volt, de a zsemle nagyon finomnak bizonyult, nem volt mit venni, alig vettem egy darabot kipróbálni)))) Biztosan többet fogok kísérletezni!!!
Fűző; forrás: A fűző a divattörténelem leginkább ellentmondásos darabjaként a XVI. században jelent meg. Az ellenzői szerint a fűző vetéléshez vezethet. Az 1700-as évek végén az alsószoknyák, fűzők és kombiné helyett (ezeket az arisztokrácia szimbólumainak tartották) merevítés nélküli fűzőket kezdtek hordani. Az 1800-as években aztán elővették újra a csontos fűzőt a női ruhatárak mélyéről, mert ekkor viszont a forradalom alatt viselt fehérneműkre néztek rossz szemmel. Az I. Világháborúig a fűző minden társadalmi osztályban elterjedt, és egyet jelentett a nőiességgel. 1913-ban egy Mary Phelps Jacob nevű hölgy, aki később Caresse Crosby néven vált ismertté, két zsebkendőt kötött össze egy szalaggal, és ezzel megalkotta a melltartót. KÖZÉPKOR | Amit a divatról tudni érdemes. A nehéz viktoriánus abroncsszoknyákkal és szoros fűzőkkel szemben a Crosby-féle melltartó kényelmes és könnyű viselet volt, mindamellett ez a ruhadarab végre nem szorította össze természetellenesen a kebleket. 1935-ben a Warner Brothers bevezeti a merevített kosaras melltartót és bemutatja a szabványosított kosárméreteket a máig használt A, B, C, D jelöléssel.
Fehér szín testesítette meg az ártatlanságot és tisztaságot, ezért igen kedvelt szín lett. A századforduló környékén divatba jöttek a színek, így az égszínkék és a rózsaszín. Az "úri divat" a férfiaknál letisztuló formákat és színeket jelentett, testhez simuló pantallót és rövid mellényt hordtak álló gallérral. A dandy célja az elegancia volt, amit végtelen egyszerűségével próbált elérni. A nők ruhája megint kissé merevebb lett. A szoknya kerek alja fodrokkal díszített lett. A felső rész jellegzetesen szív alakú volt. A derék karcsúságát újra a fűző használatával tették lehetővé. Újra divat lett a nagy gallér és a kibővült ruhaujj, a szoknya pedig bővebb és hosszabb lett. A divat története: Középkori divat. A nőknél a törékenység volt a sikk és ezért nagyon szűk fűzőt hordtak, szinte még lélegzetet sem tudtak bennük venni. A homokóraszerű megjelenést a sok alsószoknya viselése szavatolta számukra.
A kép forrása: Tours, ms0924, Tourraine vers 1100 (forrás:) A kép forrása: Dijon ms 0014, Citeaux apátság () A képen: Nemesi öltözet kb. 1150-1200. Forrás: szicíliai király (1153-1189) ránk maradt gyöngyhímzéses tunikája földig ért. (Bizonyos részei eredetiek, a nyak körvonala ázadi és a fehér selyem ázadi) Az öltözék kiegészítéseként otthon fejükre kis fehér, megkötős sapkát ("coif") tettek. IV. A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET.* | Magyar viseletek története | Kézikönyvtár. A képen részleteket láthattok a Fécamp zsoltároskönyvből. Forrása: Jenna Reece, Pinterest Női viseletek: A nők alsóruhája nem sokban különbözött a férfiakétól, és ők is ugyanúgy felhúzták hűvösebb időben a térdig vagy combig érő harisnyaszárakat, mint a férfiak. A földig érő alsó ruha fölé gyakran attól rövidebb felső ruhát öltöttek, így az alsóruha kilátszódott. Természetesen hordtak földig érő felső ruhát is. A felső ruhát gazdagon hímezhették a nyakánál, ujján, vagy a ruha alján is arany-ezüst szálas hímzéssel, gyöngyökkel, esetleg drágakövekkel, de hordtak egészen egyszerű, hímzés nélkülieket is.
Hetési női viselet. (Fotó: KBM) Ehhez a régi típusú viselethez kapcsolódott a hetésiek bonyolult hajtogatási móddal elkészített, ősiséget és előkelőséget sugárzó, számos európai párhuzammal rendelkező, fehér női fejrevalója, a pacsa, amely valódi kultúrtörténeti érdekesség. Rengeteg párhuzamot mutat a mediterrán vidékek középkori eredetű lepelkendőivel. A vasárnaponként újra és újra nagy gonddal felvarrott hajkontyra az asszonyok kis kontyfá t, azaz káplit helyeztek, erre került a színes kasmír fejkötő, amelyről a tarkón hosszú fehér, horgolt vagy csipkés végű pántlika csüngött alá. A női viselet fontos kelléke volt a kézbevaló hímzett kendő is. A vállkendő alatt viselt, a nyak körül kerek szabású, bokrosujju ing kézelőin a piros gyári szőttes szalag melletti hímzett szoritut a 19. század közepén még főleg fehér bujtatásos és kevés piros laposhímzéssel varrták ki. Télen az asszonyok itt is egyenes szabású, szűkujjú vászoninget viseltek, mely fölé meleg ködmönt, testhezálló dolmányt és színes mellénykét vettek magukra.
Az egyház a mezítelenséget az ember paradicsomi viseletének tekintette. "A ruhájával kérkedő ember olyan, mint a gonosztevő, aki bélyegével büszkélkedik, hiszen Ádám bűne miatt kell ruhát viselnünk. " – írja Szent Bernát. Lady Godiva, sok angliai templom alapítója, 1043-ban meztelenül lovagolt végig a Coventry kerten. Így akarta rávenni férjét, hogy ne vessen ki újabb adókat. Tettével csak tetszést aratott. Senki nem botránkozott meg meztelenségén. Szent Ferenc állítólag egyszer prédikáció közben ledobta ruháit, hogy híveivel megértesse, milyen kevésre tartja a külső díszt. NŐI A a női ruha szabása a tunikáéhoz hasonlított, többnyire hosszú ujjú volt, övvel viselték, szalagdíszekkel borították. Gyakran előtűnt az ingszerű alsónemű a kivágásoknál és a karoknál. Földig ért, idővel lerövidült, és leszűkült a felső ruha, nőiesebb formák. Az ujjak azonban egyre hosszabbak, a csuklóig értek. 1150 táján mértéktelenül bő ujjakat viseltek, akár földig is lelógatták. 1200 után az ujjak méretéből visszavettnek, összefűzhetőhasítékkal látták el.
Mindenki köpenyt (kaftánt) viselt, s télen gyapjú- és bundaanyagot vettek magukra. A harcosok testét bőrruha védte a nyilaktól, kardvágásoktól. A középkortól az újkorig az alapanyag döntő többségét maga a parasztság készítette. Finnugor eredetű szavak a nyő (kendernyövésre vonatkozva), a fon, sző; bolgár-török a kender, csepű, orsó, tiló; szláv szavaink a len, gereben, guzsaly, motolla, cséve, osztováta (szövőszék), borda, nyüst, takács. A parasztság maga termesztette a kendert, nyűtte, áztatta, tilolta, héhelte, gerebenezte, fonta és szőtte belőle a vásznat. Megfonta és szőtte a gyapjút is téli ruháinak. Mindezek mellett nemezkészítők, takácsmesterek, tímárok, szűrszabók, gombkötő, kalapos, csizmadia kisiparosok is dolgoztak a parasztság számára. A XIX. század közepétől a népviseletben mind jobban előretört a gyári termékek használata. A nők kékfestő anyagot, gyolcsot kezdtek viselni. A régi paraszti viselet nyáron a férfiaknál ing-gatya, télen erre posztónadrág, kabát; a nőknél nyáron ing-pendely, télen posztóból varrott ruhadarabokból és kabátból állott.