Tisztelt Doktor úr! Pénteken sajnos másodszor is missed ab műtétem volt, vagyis 5 napja. Az első után csak 2 napig véreztem. Most 5 napja vérezgetek, nem nagy mennyiségben, nagyobb tisztasági betét elég, de reggelre folyton megszűnik, barnázok csak, aztán utána délutánra ismét friss piros vérzés indul. Ez normális? A vérzés tiszta, darabok nincsenek benne. A hasam is folyamatosan görcsölget. Az első után nem voltak ilyen fájdalmaim, ezért furcsállom. Meddig normális a görcsölgetés és vérezgetés? Elég sokat pihenek, csak keveset kelek fel, enni, fürdeni stb., amúgy az ágyban ülve dolgozok laptopon. Többet kellene pihenni esetleg? Vagy így 5 nap után azért már mocoroghatok? Ma délután hőemelkedésem lett, eddig se láz, se hőemelkedés nem volt. Viszont kicsit fáj a torkom is, tüsszögtem is, bár semmi komoly tünetem nincs. Dr. Eszlári Péter - Szülész-nőgyógyász | Családinet.hu. A hőemelkedés lehet még a műtét miatt, vagy elkaphattam valamit, ennyi idő után már nem a műtét? Kell aggódnom a műtét miatt ha belázasodok, vagy azzal kapcsolatos láz már kijött volna hamarabb?
A polipok jóindulatú sejtburjánzások, melyek szerte a testben kialakulhatnak. Nőknél viszonylag gyakori, amikor a méh belső falán keletkeznek. Hogy milyen tünetek utalnak rá, és hogy szükség van-e ekkor műtétre, azt dr. Józan Gyöngyitől, a Nőgyógyászati Központ sebész-nőgyógyászától tudtuk meg. Méhpolip- jóindulatú képződmény a méh nyálkahártyáján A méhpolip a méh nyálkahártyából kiinduló jóindulatú képződmény. Bár önmagában jóindulatú, ritkán, de tartalmazhat rákos sejteket, ezért mindenképp komolyan kell venni és kezelni szükséges. Kialakulásának pontos oka egyelőre nem tisztázott, ám feltételezések szerint megjelenésében szerepet játszhat a genetika, ösztrogéndominancia, gyulladások, fogamzásgátlók, fertőzések is. Bármely életkorban előfordulhat, ám változókorral megnő az esélye. Bár igen hasonló miómához, ám lényeges különbség a kettő között, hogy a mióma a méh izomzatának túlburjánzása, a polipok pedig a nyálkahártyájából indulnak ki. Viszont közös bennük, hogy igen hasonló tüneteket okoznak (ha okoznak), valamint rendszerint jóindulatúak.
21:16 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 anonim válasza: 87% Barátnőm mesélte, hogy őt a nőgyógyász meg se vizsgálta, mert menstruált. 21:23 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 anonim válasza: 96% Az ellen az orvos ellen, aki nem vizsgál meg, mindegy mi a bajod, és milyen állapotban vagy, panaszt kell tenni. Az más kérdés, hogy van olyan vizsgálat, amit nem lehet elvégezni, mint a kenetezés meg rákszűrés és egyebek, de az orvos azért kapja a pénzt, hogy amit tud, megtegyen az egészséged érdekében. 21:26 Hasznos számodra ez a válasz? 8/11 anonim válasza: 68% Ha menstruációval, vérzészavarral függ össze a problémád, akkor természetesen ilyenkor is megvizsgál. Ha fertőzésed van, vagy rákszűrés, akkor NEM TUD megvizsgálni, mert nem látja a nyálkát (véres a hüvely, méhszáj), kenetet meg nem tud levenni. Mindig meg kell várni, amíg elmúlik, ha közben megjött, időpontot kell módosítani. 4. 11:03 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: 94% Engem nem vizsgáltak meg menzesz alatt, és elmondta a doki, hogy miért - kicsit nyitva a méhszáj, hadd ne tuszkoljon fel rajta semmilyen bacit a hüvelyből, ha nem muszáj... 13:06 Hasznos számodra ez a válasz?
Elvileg. De az is lehet, hogy adott időben az atom nem bomlik le, így a macska életben marad… Azaz a macska szuperpozícióban van. Vagyis él és halott is. Mindez egészen addig érvényes megállapítás, amíg ki nem nyitjuk a dobozt és nem végezzük el a szükséges méréseket. Amíg ki nem derítjük azt: él-e vagy halott az állat. Scrödringer doboza feliratú póló Schrödinger macskája valamivel tudományosabban: Amíg ki nem nyitjuk a dobozt, a macska hullámfüggvénye egy élő és egy halott macska hullámfüggvényét egyszerre tartalmazza. Elég furán hangzik… Schrödinger szerint is. Schrödinger macskája · John Gribbin · Könyv · Moly. A Nobel-díjas fizikus is úgy véli: abszurd az, hogy a macska egyszerre volt élő és halott is. A szemléltetést is viccnek szánta. Szerinte a gondolatkísérlet arra világít rá, hogy a hétköznapok során nem találkozunk egymással keveredő állapotokkal. A tudós azt állítja, hogy a szuperpozíció kizárólag az elemi részecskékre jellemző. Adott határokon belül nem fordulhat elő. Annak ellenére, hogy annó mindez poén volt, elég sok vitát generált.
[1] [2] Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghalt, ki kell nyitni a dobozt. A fogós kérdés azonban az, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt? A kvantumelmélet szerint a macska hullámfüggvénye egy élő és egy halott macska hullámfüggvényét egyszerre tartalmazza. Schrödinger számára az az elképzelés, hogy a macska egyszerre élő és holt is, abszurd elképzelés volt, amit nem tudott elfogadni. A kvantummechanika kísérletileg mégis ezt az eredményt erősíti meg. A kísérlet értelmezése [ szerkesztés] A kísérletnek legalább három eltérő értelmezése létezik. 1. Feltételezhetjük Isten létezését. Mivel minden megfigyeléshez kell egy megfigyelő, kell lennie valamilyen "tudatosságnak" az Univerzumban. Wigner Jenő fizikus úgy gondolta, hogy maga a kvantumelmélet egyenesen bizonyíték Isten létére. 2. A legtöbb gyakorló fizikus nem vesz tudomást róla. Néhányuk rámutat, hogy egy kamera mindenféle tudatosság nélkül rögzítheti a macska állapotát. Schrödinger macskája - További nyelvek – Wikipédia. 3. A sokvilág-elmélet szerint minden kvantumvilág létezik, és ezek útelágazáshoz hasonlóan kapcsolódnak egymáshoz.
A legnagyobb hatást rám a könyv címe és a hátoldalán található reklámszöveg tette. Ez utóbbi szerényen csak annyit ígér, hogy "ismerteti a kvantummechanika teljes történetét", és hogy "minden olvasó világosan megérti napjaink legfontosabb kutatási területét – a kvantummechanikát. " – (Feltételezem, ezt a kiadó szülte meg, mert épeszű ember nem hihet el ilyesmit. ) A szerző és a kiadó úgy véli, minderre a mintegy 240 oldal elegendő. Ez legalább olyan csodálatos teljesítmény lenne, mint a kvantumfizika maga, különösen úgy, hogy az első 15 oldalt elfoglalja a nyilván nélkülözhetetlen Köszönetnyilvánítás, Bevezetés és Előszó. Ami a művet magát illeti: aki sokat markol, keveset fog – ez a véleményem sommásan. Szó van nagyon sok fontos tudomány- és alkalmazási területről, melyek a kvantumfizikához kapcsolódnak, de az egyébként is szűkös oldalszámból így még kevesebb jut a téma kifejtésére és magyarázatára. Néhány kifogásomat részletezem az alábbiakban. Egy e témában írott ismeretterjesztő műnek, amely olyan olvasót feltételez, aki nem tudja, milyen a hidrogénatom szerkezete a Bohr modell szerint, azzal kellene kezdődnie, hogy elmagyarázza a hullámjelenség lényegét.
[4] [5] Az NIST 1996-os kísérlete [ szerkesztés] A coloradói Boulderben lévő Műszaki és Szabványügyi Intézet (NIST) kutatói 1996 -ban sikeres kísérleteket folytattak a kvantum-szuperpozíció összeroppanásának vizsgálatára. [6] A kísérletben a kutatók berilliumionokat (egyik külső elektronjuktól megfosztott berilliumatomokat) különítettek el és tartottak elektromágneses csapdában az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleten, külső energia - és sugárzási forrásoktól elszigetelten. Így a csaknem mozdulatlan (hőmozgásában is korlátozott) ionnak csupán két lehetséges kvantumállapota van: a legkülső pályán maradt egyetlen elektron mágneses momentuma felfelé vagy lefelé mutathat. A kvantumfizika törvényei szerint mindaddig, amíg az elektront valamilyen módon meg nem zavarjuk, az ion e két állapot fele-fele arányú keverékében, koherens szuperpozíciójában van. A dekoherencia kialakulásához szükséges idő érzékenyen függ a rendszer méretétől. A NIST kutatói a mostani kísérletben a berilliumion szuperpozíciójának két, térbelileg eleinte csaknem teljesen átfedő összetevőjét külső elektromágneses tér alkalmazásával fokozatosan eltávolították egymástól, egészen az atomi átmérő tízszereséig növelve a köztük lévő távolságot.