A falu lakosságának hajdan a megélhetést az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés és a földművelés jelentette, illetve a Hámos birtokon téglaégetés is folyt. A szaporodó lakosság egy része a 19. század végén Amerikában kereste a megélhetést. Sokan ott maradtak, vagy keresményüket hazahozva szülőföldjükön igyekeztek egy jobb életet megteremteni. A II. világháborút követő időszak sem hozott fellendülést a településnek: a kisbirtokokat ellehetetlenítették, a munkaképes fiatalokat elszippantották a környező ipari városok. Kelemér máig sokat megőrzött régi hangulatából. Mohos-ház A Tompa Mihály út 129. sz. alatt található Mohos-házban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott állandó kiállítás látható, amely a Mohos-tavaka t, a Mohosvár történetét, valamint a falu táj- és kultúrtörténetét mutatja be, de esetenként időszaki kiállítások is megtekinthetők itt. A ház alagsorában foglalkoztató terem várja a környékbeli, valamint a kiránduló iskolás csoportokat, ahol rendhagyó természetismeret órára és egyéb környezeti nevelési programokra van lehetőség.
Az Aggteleki Nemzeti Park elhelyezkedése: Észak-Magyarország festői karsztvidékén, a Sajó és a Hernád folyó, valamint az országhatár közötti területen található. Hozzá tartozik délnyugaton a Putnoki-dombság, északkeleten pedig az Alsó-hegy. A kisebbik rész délkeleten a Szalonnai-hegység, a Bódva-völgye és a Rudabányai-hegység. Alacsonyhegységi dombság, csak néhány helyen éri el a középhegységi magasságot. Az Aggteleki Nemzeti Park számokban: Területe része a 60 ezer hektáros Gömör-Tornai-karsztnak, nálunk található a Szlovákiából áthúzódó része. Ennek különleges természeti értékeit óvja 1985. január elseje óta. Területe nem egészen 20 ezer hektár, ebből 4791 hektár fokozottan védett, s 230 hektár a bioszféra-rezervátum magterülete. Földtani jellemzői: Az Aggteleki Nemzeti Park tájegységei a földtörténeti múlt különböző, egymástól távolabbi korszakaiban alakultak ki, s a földtani fejlődés különféle útjait járták be. A területét nagyrészt a földtörténeti középkorban, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel.
Baross Gábor: Az Aggteleki Nemzeti Park (Mezőgazda Kiadó, 1998) - Szerkesztő Kiadó: Mezőgazda Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1998 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 519 oldal Sorozatcím: Nemzeti parkjaink Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-7362-72-x Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. Két kivehető melléklettel.
Magyarország hajtásos növényei - Határozókulcsok A határozókönyvben a Magyarország területén előforduló őshonos, behurcolt és kultivált hajtásos növények szerepelnek. The New Hungarian botanical guide contains all the endemic and invasive species, as weel as the cultivated vascular plants.
– Budapest, 1892. május 9. ) magyar politikus, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója. A dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa. A vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt "vasminiszternek" nevezték, kora Széchenyi István közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítóját tisztelte benne. akár 50% 20% 50%
A Putnoki-dombság nyugati részén 56, 9-ha-os területen, kb. 300 m-es magasságban két lápszem fekszik: az 1, 8 ha-os Kis-Mohos és a 4 ha-os Nagy-Mohos. Mindkét tavacska a harmadidőszaki üledékekből felépülő Piroska-hegy ÉNy-i oldalának megcsúszásával, suvadással kialakult mélyedésben jött létre. A Nagy-Mohos kb. 25. 000, a Kis-Mohos kb. 15. 000 éve, a mainál nedvesebb és hűvösebb éghajlatú időszakban keletkezett. A lápok kialakulását, fennmaradását kőzettani, domborzati viszonyok és mikroklimatikus okok együttesen tették lehetővé. A tavacskák az elmúlt évezredek során lassan feltöltődtek, amiben a talajbemosódás mellett a rajtuk kialakult növényzet meghatározó szerepet játszott. Ennek során a főleg szőr- és tőzegmoha alkotta rétegek megőrizték az eltelt időszak növényzetének emlékeit, kiemelkedő vegetációtörténeti jelentőségűvé téve a területet. Erre már a lápok egyik legjelentősebb kutatója, az 1929-1931 közt itt vizsgálódó Zólyomi Bálint botanikus is felhívta a figyelmet. A 130 éves kutatás során összesen 72 edényes növényfaj került elő a lápokról.
Házasságukról néhány hét után kiderült, hogy nem lesz sikeres, ezért az ifjú párnak még abban az évben elváltak útjai. 1936-ban Egyed Zoltán tanácsára kezdett el színészetet tanulni Aczél Ilonánál. Ekkor vette fel a Karády nevet, mely néven a színpadon először Somerset Maugham - Zoe Atkins "Az asszony és ördög" című darabjában lépett fel a Pesti Színházban 1939 február 4-én. Később fellépett a Vígszínházban és a Pesti Színházban is. Mint filmszínésznőt végül Zilahy Lajos fedezte fel a Halálos tavaszban. 1939-1948 között húsz nagyjátékfilm és három kisfilm főszerepét játszotta el. Legnagyobb sikere után a 1944 őszén a Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta. 1945 után, az orosz csapatok bevonulása után továbbra is rendőri felügyelet alá helyezték, ezt később feloldották, de magyarországi karrierje gyakorlatilag véget ért. Még fellépett operettekben, zenés darabokban Budapesten és vidéken. Karády Katalin: Szeretlek, mint anyját a gyermek - YouTube. Távozásával kapcsolatban rengeteg legenda született, még az országból való távozásának idejét sem tudjuk pontosan, egyes források szerint Karády Katalin 1949-ben hagyta el az országot, de a legújabb elméletek szerint csak 1951 elején.
Gyakran volt Jávor Pál partnere, így a Valamit visz a vízben, a Szováthy Évában és a Makrancos hölgyben, s Jávorral játszott az Egy tál lencsében is, ami kivételesen vígjáték volt. Amerikai stílusú sztárt faragtak belőle, a nők utánozták frizuráját, öltözködését, bár nem mulasztották el, hogy megjegyzéseket tegyenek szögletes vállára, lomha járására. Karády a szőke, babás nők után a határozott, vonzó, erotikát sugárzó végzet asszonya lett, szinte férfiasan mély hangja is szokatlan volt a "nyafogások" után. Karády Katalin » Múlt-kor történelmi magazin » Ki kicsoda. Mindezek miatt botrány övezte, a klérus elítélte, a szélsőjobboldal gyűlölte, zsidó-bérencnek nevezte, a baloldalnak túl polgári és sztáros volt - mindez azonban nem csorbította népszerűségét. Magánéletét számos tévhit és legenda övezte, vélték róla, hogy férfifaló, de azt is, hogy saját neméhez vonzódik, a valóságban Újszászy Istvánnal, a hírszerzés főnökével szövődött szenvedélyes viszonya. 1944-ben, a német megszállás után megfagyott körülötte a levegő, majd letartóztatta a Gestapo, befolyásos barátai csak nehezen tudták kiszabadítani.
Katalin 1269 körül feleségül ment István Dragutin szerb trónörököshöz. Wertner Mór a házasság létrejöttéről így nyilatkozik: (a következő szöveg korabeli, 19. század végi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól): " IV. Béla s V. István okmányai értelmében 1269 -ig a két udvar közt nemcsak hogy feszült viszony uralkodott, hanem hogy sőt háborút is viseltek egymással, ami nem történt volna akkor, ha a két udvar már 1261 -ben rokoni viszonyban áll egymással. Jogunk van tehát azon feltevésnek helyt adni, hogy Dragutin István eljegyzése és egybekelése V. István legidősebb leányával két állam közt létrejött béke zálogának tekintendő s hogy 1269. első felében létesült. [... ] A házasság létrejöttének időpontjára nézve semminemű adatunk nem maradt fenn; csak azt tudjuk, hogy Katalin 1269 körül a szerb udvarban tartózkodott. " [1] Férje 1276 -tól 1282 -ig IV. István Dragutin néven Szerbia királya volt. Férje trónfosztása után követte őt a Szerémségbe. A királynéi címéről nem mondott le, és levelezéseiben is megadták neki továbbra is ezt a titulust.
Ujszászy a II. világháború vége után – mivel szinte mindent tudott a Horthy-rendszerről – az államvédelmi hatóság fogságában élt, majd nyoma veszett. Egyes feltételezések szerint megölték, mások állítják, öngyilkosságba kergették Karády korábbi szerelmét. A színésznő soha nem heverte ki, hogy nyoma veszett a vőlegényének. 7. A férfiak imádták Karádyt, ám azt kevesen tudták, hogy a negyvenes évek nőideálja egyáltalán nem volt elégedett az alakjával. Túl izmosnak érezte a vádliját, a vállai formája sem tetszett neki, mindez pedig zavarta abban, hogy tökéletesen alakítsa a szexszimbólum szerepét. Ezért ha a filmekben nem az arcát, hanem a testét mutatták, akkor több esetben az akkor 21 éves Tűhegyi Katalin állt a kamerák elé helyette. 8. A németek bevonulása után Karády karrierje megtört. A dalait nem játszhatták a Magyar Rádióban, a Machita című filmjének forgatása pedig félbeszakadt. A megszállás után egy hónappal a Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta, megkínozta, csoda, hogy túlélte a fogság időszakát.