2015. június 3-án ünnepelte 48. születésnapját Darnyi Tamás, négyszeres olimpiai bajnok úszó. Széchy Tamás legeredményesebb tanítványa a 200 és 400 méteres vegyes úszásban az 1988. évi szöuli és az 1992. Darnyi tamás jónás rita mitsouko. évi barcelonai olimpián is bajnoki címet szerzett, így négy aranyérmével máig ő a legeredményesebb magyar férfi úszó olimpikon. Négyszer nyert világbajnoki, nyolcszor Európa-bajnoki címet. Ő volt a világon az első úszó, aki 200 méteres vegyes úszásban két percen belüli időt ért el. Ötször választották az év magyar sportolójává, 1991-ben az év európai sportolója lett, több mint 50-szer nyert magyar bajnoki címet, 1985-től örökös bajnok - ebben az évben vonult vissza. Nős, felesége Jónás Rita, az RTL Klub egykori műsorvezetője, akitől két kislánya született, Csenge 2002-ben, Piroska 2004-ben. 1995-ben Darnyi Tamás elindította a nevét viselő úszóiskoláját, amelyben több ezer gyermek tanult meg úszni, köztük Gyurta Dániel is. Emlékszel még a többi híres magyar úszóra is? Nézd meg, mennyit változott az évek során Darnyi Tamás, Czene Attila, Rózsa Norbert és Güttler Károly!
Sztárvilág Divat Most Testünk-lelkünk Szórakozás Nő és Férfi Kiskegyed otthona Kiskegyed konyhája Copyright Ringier Hungary Kft. 2000-2022 Impresszum Felhasználás és adatvédelem Médiaajánlat Adaptivemedia Süti beállítások Ringier Hungary Network Blikk Kiskegyed Glamour Recepttár Adaptive Media Tilos a Kiskegyed bármely fotóját, írott anyagát részben vagy egészében, illetve átdolgozva átvenni vagy újraközölni a kiadó írásos engedélye nélkül Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal.
Noha maga az úszólegenda nem nyilatkozott a Borsnak, a lap információi szerint a környékbéliek előtt nem titok, hogy a bajnok új párra lelt, sőt, a kisbabának ő az édesapja. Új párjával való kapcsolata már évek óta tarthat: szintén egy Rita nevű asszonyba szeretett bele, aki – Darnyihoz hasonlóan úszást – tanít gyermekeknek. Forrás: Blikk
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Akik ismerik, azt mondják, nagyon boldog. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Darnyi tamás jónás rica fishing. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Makovecz Imre (1935-2011) Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) örökös tiszteletbeli elnöke életművéből nyílik válogatott kiállítás vasárnap a felújított Pesti Vigadóban. A szeptember 21-ig látogatható Makovecz -... összekötni az eget és a földet című tárlat válogatást ad Makovecz Imre legfontosabb munkáiból, írásaiból, terveiből és házaiból, mivel az életmű feldolgozása, rendszerezése még folyik - hangsúlyozta Csernyus Lőrinc építész, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumi tagja az MTI-nek. Mint mondta, a kiállítás címe idézet Makovecz Imrétől, aki azt írta, hogy az építész igazi feladata az eget és a földet összekötni. A tárlaton egyebek mellett az építész munkáit, merített papirosra készített rajzait és grafikáit, valamint fotókat és dokumentumokat tekinthetnek meg az érdeklődők a Vigadó V. és VI. emeletén három teremben. A VI. emeleten állítják fel az eddig meg nem valósult felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom 3, 5 méteres modelljét, mellette két, gipszből készített angyalfigurával.
2015. 05. 15. 1. Sevillai világkiállítás magyar pavilonja (1992) Az épületet az Európa közepén, Kelet és Nyugat határán álló Magyarország (Kárpát-medence) szellemi képletének szánta Makovecz Imre. A pavilon tengelye észak-déli irányú, belül két fal feszül az épület átlójára. A párhuzamos falak egymástól három méter távolságra állnak. A falakra ül fel az épület hét tornya. A nyugati fal által határolt épületrész tartalmazza azokat a tereket, amelyek Nyugat-Magyarországot jelképezik, a keleti fal pedig a keleti országrészt jelképező tereket választja le. A falakból – hol halkabban, hol hangosabban – beszéd hangjai szűrődnek ki. A látogató közöttük sétálva – elvonatkoztatva a felette levő hét toronytól – úgy érzi, egy élő faltestben halad, amely magát Magyarországot jelképezi. Az épület tetején megjelenő kereszt több más vallási és ezoterikus jelkép szerves egységéből emelkedik ki. 2. Római katolikus templom, Paks (1987)
A képeken látható kerti pavilonokat, burkolatokat és a főtéren felállított Szent László szobrot az önkormányzat saját erőből és kisebb pályázati összegekből tudta megvalósítani méltó módon folytatva az épített örökséget a 30 éves születésnap és az idei Szent László találkozó apropóján. A fejlesztések folytatódnak, mivel közbeszerzés alatt van a szomszédos telekre építendő óvodaépület kivitelezése. Ennek terveit is Makovecz Imre és Kelf Treuner készítette 1990-ben. Az épületben két, összenyitható foglalkoztató lesz, főzőkonyha, illetve a tetőtérben hat vendégszoba a Faluházban most is működő szálláshely bővítéseként. A majd' harminc évvel ezelőtti építési engedélyezési és kiviteli tervet Fülöp Tibor és Radev Gergő dolgozta át a mai előírásoknak megfelelően, de az eredeti építészeti koncepciót tiszteletben tartva. Ebben nagy segítségükre voltak a mai mérnöki tudással és technikai eszközökkel adaptálva az eredeti elképzeléseket a szakági kollégák is.
Életének 76. évében elhunyt Makovecz Imre, az aktív közéleti szerepet is vállaló Kossuth-díjas építész. Makovetz Imre saját munkásságáról egyszer azt mondta: "Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt". Makovecz Imre, a magyar organikus építészet legismertebb képviselője volt. 1935-ben született Budapesten, de gyermekkorában sok időt töltött a Zala megyei Nagykapornakon, ami visszaemlékezései szerint nagy hatást gyakorolt későbbi pályájára. 1959-ben szerzett diplomát a Műegyetemen, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán. 1959-től állami tervezővállalatoknál dolgozott. Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja volt. Erről így írt saját honlapján: "A pavilon tengelye észak déli irányú. Belül két fal feszül az épület átlójára. A párhozamos falak egymástól három méter távolságra állnak. A falakra ül fel az épület hét tornya (…) A falakból – hol halkabban, hol hangosabban – beszéd hangjai szűrődnek ki.
Makovecz azonban nem szerette, ha a részletmegoldásokat firtatják. "Az építészet az ő olvasatában dráma volt, úgy gondolta, hogy nem a tárgy a legfontosabb, hanem a folyamat, ahogy a ház épül. Nem szerette az építészet személytelenségét, nem egy hivatalnokvilágban, a megrendelőtől távol akart létezni. Úgy gondolta, hogy az építésznek részt kell vennie a megrendelői akarat és az alkotói akarat szintetizálásában. Ez a személyesség munkásságának egyik legfőbb tanulsága" - mondja róla Masznyik Csaba. Szőcs Géza: Életműve beteljesítetlen maradt "Személyes véleményem az, hogy a huszadik század utolsó évtizedeinek legkiválóbb műépítésze volt, azt is mondhatnám, hogy a vonal géniusza, a magyar kultúra kiemelkedő alakja" - nyilatkozta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) államtitkára Makovecz Imréről az MTI-nek. Szőcs hozzátette, hogy a "késői korok" aligha fogják érteni, hogy Makovecz Imre miért nem kapott egyetlen jelentősebb megbízást sem Budapesten. "A sors keserű iróniája, hogy éppen akkor kellett távoznia, amikor kibontakozhattak volna nemcsak művészi, hanem kultúraszervezői képességei is.
Megküzdöttek velem, mert köztük vannak rendkívül önálló karakterű építészek, akiknek eszük ágában sincs Makovecz stílusban tervezni. Ide nem jött olyan, akinek nem tetszett a dolog. Akinek az én magatartásommal, az én ügyvitelemmel, az egész üggyel problémái voltak, az nem maradt. Aki itt dolgozott, az nem tehette meg, hogy egy hálózsákkal elmegy valahová és bárhol elalszik, mert képvisel egy jogi személyt, építészmérnökként kell viselkednie, egy igazgató, tanácselnök, egy párttitkár partnerének kellett lennie. Nem engedheti meg magának, hogy lemegy a helyszíni bejárásra, és azt mondja, hogy én majd megalszom az előcsarnokban. " A Kós Károly Egyesülés "A Kós Károly Egyesülés valóban "alulról" szerveződött, önerőből létrehozott, jellegét tekintve: Szövetség, Szabadiskola, Mesteriskola, Vállalkozói Klub működik keretei között. Valóban országos, mert a megalakulás pillanatában három budapesti és négy vidéki kisszövetkezet hozta létre. Tagjai vállalkozásukat a mai magyar valóság összefüggéseiben koherensen értelmezik.
Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom, míg a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere egy emberi mellkast modellez. Több mint tíz évig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem középkori hangulatot keltő piliscsabai épületegyüttesén, jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá. Szándéka az volt, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Emberközpontú, "látó" házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), amivel a "belső lényeget" kívánja kifejezni, azt, hogy az épület lény. 1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az akkor megalakult Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán.