Összefoglaló 1919. Párizs. Coco Chanel, a párizsi divat nagyasszonya szép szakmai sikereket ért már el, mikor a magánélete szörnyű válságba jut. Michelle Marly - Coco Chanel és a szerelem illata | Extreme Digital. Szerelme autóbalesetben életét veszti, s a boldogtalan nő képtelen a gyásszal megbirkózni. Támogató barátnője segítségével idővel új életcélt talál, amikor a szeretett férfival közös ötletüket, egy Chanel-parfüm megalkotását veszi tervbe. A nagy csoda, a Chanel No 5 megálmodása az első lépés egy olyan úton, amelynek a vége a szerelem illatának felfedezése. A gyötrelmes útra a saját múltjának árnyaival is küzdő Coco szerető lelki társat kap a sorstól, a karizmatikus Dmitrij Romanov herceget.
Ezt viszonylatilag részletesen tudjuk meg, a halálhírtől, a sokkon és a gyász fázisain keresztül, Coco minden belső gondolatával. Miután elég sokáig, olykor radikálisan siratja a férjezett szeretőjét, egy kedves barátnőtől Misiától jön az ötlet, hogy állítson neki emléket egy parfümmel - amit aztán fel tudna használni a divatházánál. Ezután jön a tanulás, részletesebben belemegyünk a parfümkészítés titkaiba, majd Coco Velencébe megy tanulmányútra, és feltöltődni. Itt (vagy talán korábban) ismerkedik meg a híres orosszal Dmitrij Romanov herceggel, akinek révén hozzájut az alap illatanyaghoz, amiből majd leendő parfümje elkészül. Talán nem titok, hogy a Chanel No 5. nagyon hasonlít az orosz cárné parfümjéhez, a Rallet -féle Bouquet de Catherine-hez. A cárné híres parfümje megtalálható egy zsebkendőn, ez lesz az alapja a későbbi No. 5-ösnek. Itt teszünk egy elég nagy kitérőt Igor Stravinskyval folytatott viszonya miatt. Gabrielle magához veszi az egyik házába az elszegényedett komponistát és családját, majd a futó kaland után gyorsan véget ér a románc, ám ennek a könyvben kb 60-70 oldalt szentelt a hölgy, én itt húztam volna meg nagyon a cselekményt.
"Nincs jövője annak a nőnek, aki parfümöt nem visel. " - mondta Coco 1923-ban. A könyv útja hozzám: A könyv kapcsán e-mailben kaptam értesítést, amelyben könyves bloggereknek küldték ki a Kossuth kiadó őszi megjelenésű könyveit egy listán. A történelmi könyvek közül rögtön lecsaptam Coco-ra, a romantikus és az életrajzi szál is nagyon érdekelt belőle. Miután leleveleztük a PR-os kollégával a kötetem átvételét, a magyar posta hihetetlen gyorsaságról tett tanúbizonyságot. Hétfőn írtam meg a címem, kedden már érkezett a csodaszép kötet a könyvtári postával. És bár én csak e-formátumra számítottam, boldogan bontogattam a papír kiadás csomagolását. Kézbe véve egy nagyon igényes kiadásról beszélhetünk. Bár ragasztott a gerince, nagyon masszív a puhakötés, visszahajló fülszövegével szintén erősítették a puha borítást, ami kicsit keményebb, matt papíron kapott helyet. Gondolataim a könyvről: Az előhang Coco fiatalkoráról mesél pár oldalban. Itt derül ki, miért olyan fontos az 5-ös szám, és hogy Coco már fiatal korában is tisztában volt ennek számtalan jelentésével.
A Deadly Premonition 2: A Blessing in Disguise messze van attól, amit jó játéknak mondunk, ez alól pedig még a rajongói elfogultság sem mentheti fel. Pedig lett volna igény egy igényesebb, legalább a minimális igényeknek megfelelő minőségű, Twin Peaks -jellegű játékra. De ez sajnos nem az, pláne nem ennyi pénzért.
Ráadásul egy kihalt, egyszerűen felépített városról beszélünk, ahol forgalom szinte egyáltalán nincs, viszont 2010 és inkább az azt megelőző évek összes hibája felbukkan. A popuptól kezdve a beragadó és rángatózó karakterekig. Mesterséges intelligencia nincs, a túlvilági lények, vadállatok, mókusok gondolkodás nélkül, borzalmas animációk mellett támadnak hősünkre. Volt, hogy egy párbeszéd során megduplázódott a karakterek és hangok száma, így visszhanggal hallottam és duplán láttam mindent, máskor egyszerűen lefagyott a játék, megint máskor pedig szimplán nem tudtam befejezni egy küldetést. De már az alapokkal vannak bajok, elvégre az azért nem normális, hogy egy játékban, melyben egy csomót kell mászkálni vagy deszkázni, 5 perc után azon gondolkozom, hogyan úszhatnám meg a közlekedést, mert olyan szinten idegesítő a cipőkopogás és a kerekek gurulásának hangja (spoiler: hála az égnek előbb-utóbb lehetőség nyílik a taxizós gyorsutazásra, ami azonban a nyitott világ lényegét veszi el). Igen, mint 10-15 éve, vagy az 5 eurós indie játékoknál, amiknél sem szakértelem, sem költségvetés nem állt rendelkezésre.