Ezt hívjuk motivációs funkciónak, legtöbbször meggyőzés révén válik érzékelhetővé. Az ellenőrzési funkció segítségével megtudhatjuk partnerünk indítékait és visszaigazolást kaphatunk arról, hogy a közölt információ célba ért, és megfelelően értelmezték. A nem verbális kommunikáció funkcióihoz sorolhatók az érzelemnyilvánítások, a gesztusok, a szabályozók – amelyek a közlés folyamatára vonatkoznak. Az emblémák, amelyek akkor segítenek, ha valami nehezíti a verbális közlést, és az adaptáló jelzések mutatják a kommunikációban résztvevők viszonyulása az adott szituációhoz. A kommunikáció színterei [ szerkesztés] A társadalmi kommunikáció színtereinek nevezzük azokat a helyeket, ahol maga a kommunikáció zajlik. Bizonyos esetekben ez a hely földrajzilag pontosan meghatározható, más helyzetekben azonban lehetetlen behatárolni, hogy hol is zajlik pontosan. A területileg behatárolható színterek mellett az a meghatározó, hogy a kommunikáció a két résztvevő között állandó, váltogatják a színtereket, de a kapcsolat minden esetben megmarad.
Beszédhelyzet vagy szituáció a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését, mindazon tényezőket értjük rajta, amelyek hatással vannak a közlés lefolyására. A kommunikáció funkciói Alapvető funkciók 1. Tájékoztató funkció Információátadás, vélemény vagy gondolatközlés egy adott dologról, a valóságról. Pl. : Az iskolában a tanítás 8 órakor kezdődik. 2. Érzelemkifejező funkció Az én, a személyiség megnyilvánulása, érzéseink, vágyaink megfogalmazása Pl. : szeretlek, gyűlöllek, szeretnék nem gondolni semmire 3. Felszólító funkció A hallgató befolyásolására való törekvés Pl. : kérés, felszólítás, kívánság Másodlagos, kifejező funkciók 1. Kapcsolatfenntartó funkció A köszönések, a társalgást bevezető és fenntartó formulák Pl. : Szép időnk van, ugye? 2. Értelmező vagy metanyelvi funkció A nyelvi megformálásra, vagyis magára a nyelvre tesszük fel a kérdést Pl. : Hogy is fejezzem ki magam? Hogy is mondjam? 3. Esztétikai vagy művészeti funkció Amikor az üzenet nyelve művészi megformáltságú Pl.
Minden folyamatot, amelyben legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer felhasználásával egymással közöl valamit, vagy az egyik a másiknak valamilyen információt ad át, kommunikációnak nevezzü. Tehát a kommunikáció információcsere. Ahhoz, hogy a kommunikáció létrejöhessen több tényezőre van szükség. Fontos tényezők a résztvevők, azaz a feladó és a címzett. A feladó az, aki a különböző jelek ( nyelvi és nem nyelvi jelek) segítségével üzenet et küld a címzettnek. A címzett ezt az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, akkor válaszol. Ez utóbbi esetben a résztvevők szerepet cserélnek és a címzett válik feladóvá. A kommunikációban két vagy több ember is részt vehet. Az üzenetet kifejező összefüggő jeleket kód nak nevezzük. A kommunikáció s folyamatban nyelvi és nem nyelvi kódokat használunk. A nyelvi kódok írott vagy beszélt formában fordulnak elő. A kommunikáció csak akkor lesz hasznos és sikeres, ha a felhasznált kódot a résztvevők egyformán ismerik, azaz közös nyelv et beszélnek.
Konatív (felhívó): célja, hogy a hallgatót rávegye valamilyen cselekvésre, vagy épp eltiltsa. Épp ezért gyakrabban kötődik hozzá a felszólító mód. Gyakran találkozunk ezzel az iskolai tanórákon (állj fel! ), a reklámszövegekben (próbálja ki! ) házirendekben (tilos dohányozni) Emotív (érzelemkifejező): Péter Mihály nyelvész szerint ezt a funkciót semmilyen közlésben nem tudjuk kikerülni, mert valamilyen érzelem minden kifejezésünkhöz kötődik. Az érzelemkifejezés legjellegzetesebb nyelvi eszközei az indulatszók. Vannak olyan szövegtípusok, amelyek egyértelműen ide sorolhatók, pl. a káromkodás, a lelkizés, a szerelmi vallomás. Fatikus (kapcsolatteremtő, kapcsolattartó és kapcsolatlezáró): a nyelv fatikus funkciója akkor érvényesül, amikor nem akarunk tartalmas információt közölni, csak a másik iránti jószándékot, udvariasságot, tiszteletet akarjuk kifejezni. Ide tartoznak a köszönésformák, megszólításformák és udvarias kérdések. Metanyelvi (értelmező): a másik öt funkció esetében a nyelv segítségével nyelven kívüli dologról beszélünk.
: előadás hallgatás kétirányú: pl. : vita közvetett: pl. : nem egy helyen egy időben (TV) közvetlen: pl. : egy helyen egy időben (magánbeszélgetés) Azokat a tényezőket, amelyek megzavarják a folyamatot, gátolnak az üzenet eljutásában közös néven zaj nak nevezzük. Nem értjük meg egymást Valaki fáradt, beteg…- belső tényezők zavaró hatása Elbeszélünk egymás mellett Más beszédhelyzet Külső tényezők zavaró hatása
Nincs helye az ítélkezési szünet rendelkezéseinek alkalmazására akkor sem, ha a felek közösen ezt kérik a bíróságtól. Büntető ügyekben a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. A büntetőügyek esetében a büntető bírók eljárnak: idegenrendészeti- és menekült ügyekben, a büntetésvégrehajtási intézetben tartózkodók ügyeiben, az előállításos ügyekben és a gyorsított eljárásokban. Indítvány alapján döntenek a kényszerintézkedések alkalmazásáról pl. : letartóztatás elrendeléséről, vagy a gyanúsított szabadlábra helyezéséről. A kezelőirodák működése a járványügyi készültség miatt érvényben lévő speciális szabályok alkalmazása mellett változatlan. A belépési szabályokkal kapcsolatban bővebb információk megtalálhatóak az alábbi linkre kattintva:...
A Nagykanizsai Járásbíróság épülete (A kép forrása: Zalaegerszegi Törvényszék) 2021. július 16. napjával (péntek) a bíróságokon megkezdődik az egy hónapos ítélkezési szünet, amely 2021. augusztus 20. napjáig tart. A bíróságok augusztus 23-tól tárgyalnak ismét rendszeresen. A bíróságok életében a nyári tárgyalásmentes időszak már a '90-es évek vége óta ismert, de hivatalos jogi kategóriaként csak 2008-ban jelent meg. Hosszú évek tapasztalata - és az 1945 előtti hagyományok - indokolta a bevezetését, ugyanis ezekben a nyári hetekben az ügyfelek és a jogi képviselők általában a szabadságukat töltik, így nem mindig tudnak megjelenni a tárgyalásokon. A bíróságok a dolgozóik nyári szabadságait is elsődlegesen az ítélkezési szünet alatt adják ki. Az ítélkezési szünet alatt a bíróságok – a soron kívüli vagy más rövid határidőhöz kötött ügyek kivételével - nem tárgyalnak. (Így például a letartóztatás, a gyorsított, valamint egyes polgári, munkaügyi és gazdasági tárgyú eljárások, illetve végrehajtások kapcsán tartanak tárgyalásokat, meghallgatásokat. )
(Ez azt jelenti, hogy ha valaki pl. egy elsőfokú ítéletet – mely ellen 15 nap alatt lehet fellebbezni - július 9-én vesz kézhez, akkor július 12-14. napja lesz a fellebbezési határidő első három napja, míg a további napok már augusztus 21. napjától számítandók. ) Büntető ügyekben a bíróságok folyamatosan ellátják a törvényi feladataikat, a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. A tárgyalásmentes időszak alatt a Zalaegerszegi Járásbíróságon, a Nagykanizsai Járásbíróságon és a Keszthelyi Járásbíróságon továbbra is lesz Ügyfélsegítő nap (... ), de a Lenti Járásbíróság félfogadását a Zalaegerszegi Járásbíróság látja el. Az egyes bíróságokon a kezelőirodák nyitva tartanak: az ügyfelek benyújthatják a beadványaikat és betekinthetnek az iratokba. A zalaegerszegi bíróságok esetében pedig az Ügyfélszolgálati Iroda működik majd, s folyamatosan dolgozik a cégbíróság is. Az Ügyfélszolgálati Iroda félfogadási rendje itt tekinthető meg:... Az ítélkezési szünet alatt megszakítás nélkül működik a bírósági közvetítés is.
Elsőre úgy tűnhet, hogy ez más intézményekhez hasonlóan a bíróságok bezárását jelenti. De valóban erről van-e szó… 2019. július 12. Július 15-től kezdődik az ítélkezési szünet a bíróságokon A polgári eljárásokban - bizonyos kivételektől eltekintve - nem számít bele a határidőkbe a törvénykezési szünet időszaka. A határidők számításának általános szabályai irányadók azonban az ítélkezési szünet alatt is a soron kívüli eljárás, előzetes bizonyítás esetén, egyes végrehajtási perekben és nemperes eljárásokban. Büntető ügyekben a határidők számítását a törvénykezési szünet nem érinti. A büntető bírák ez idő alatt is eljárnak az előállításos ügyekben és döntenek a kényszerintézkedések tárgyában. Az egyes bíróságokon a kezelőirodák nyitva tartanak, az ügyfelek benyújthatják a beadványaikat és betekinthetnek az iratokba. 2018. július 20. Szünetet tart az Alkotmánybíróság Az ítélkezési szünet nem érinti az alkotmánybírósági törvényben rögzített határidőket, így például az alkotmányjogi panasz benyújtására vonatkozó hatvannapos határidőt.
A Nyíregyházi Törvényszéken és az illetékessége alá tartozó járásbíróságokon az ítélkezési szünet 2020. december 24-től 2021. január 01-ig tart. Az ítélkezési szünet tartama alatt a bíróságok - fő szabály szerint - nem tartanak tárgyalásokat. Polgári ügyekben a határidőkbe nem számít bele az ítélkezési szünet időtartama. Amennyiben tehát a bíróság határozatában 8 napot ad egy nyilatkozat megtételére, és azt december 23-án vesszük át, azt egészen január 09-ig tehetjük meg. Amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, akkor a határidő az ezt követő első munkanapon jár le. Vannak azonban ügyek, amikor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ítélkezési szünet idejét, azaz a nyilatkozattételére, fellebbezés előterjesztésére adott határidő esetén az ítélkezési szünet napjait is számításba kell venni. Ilyen pl. : a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, sajtó-helyreigazítási per, megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, megelőző távoltartás, végrehajtási perek, cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás.
A peres eljárásnál lényegesen gyorsabb és rugalmasabb, semleges harmadik személy részvételével zajló közvetítői eljárással a felek kölcsönösen kedvező megállapodásra juthatnak. A nyári időszak alkalmas lehet arra, hogy a már elkezdett pert rövid idő alatt megegyezéssel befejezzék a felek. Részletesebben tájékozódhat itt: *** Július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap, e napon minden bíróságon szünetel az ügyfélfogadás. Részletek itt:... Dr. Bartalné dr. Mentes Judit sajtószóvivő