A nyugdíjtörvényben meghatározottak szerint kérelemre lehetőség van az alacsony összegű nyugellátások összegének kivételes méltányosságból történő emelésére – hívja fel a figyelmet Molnárné Balogh Márta tb-szakértő az oldalán. Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 90. 000 forintot. A kivételes nyugellátás emelésénél előnyben részesítik azt, aki hosszú szolgálati idővel rendelkezik (férfi esetében 35, nő esetében 30 évnél hosszabb a szolgálati idő) Vagy 70 év feletti Vagy aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelt, Illetve azt a személyt, aki még nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben. Háromévente lehet kivételes nyugellátás-emelésben részesíteni azt, aki arra jogosult.
Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelmet a nyugdíjban részesülő korhatár fölötti személy és az árvát nevelő özvegyi nyugdíjas terjeszthet elő. Árvaellátás meghosszabbítását a korábban árvaellátásban már részesült, 25. életévét betöltött, továbbtanuló árva kérheti. Egyszeri segély iránti kérelmet nyugellátásban részesülő személy terjeszthet elő. A kérelmet előterjesztheti az igénylő, törvényes képviselője (gondnoka), illetőleg meghatalmazottja. A kérelmezett ellátás igényléséhez rendszeresített űrlapot, vagy nyomtatványt kell kitölteni, melyhez mellékletek csatolandók a különös méltánylást érdemlő körülmények bizonyítására. A személyes, vagy postai úton történő benyújtás esetén kitöltendő formanyomtatványok a leírás végén található "Dokumentumok" cím alatt érhetők el. Az ügyintézési határidő 60 nap. A méltányossági ellátás összegét a döntés kiadását követő 13 napon belül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. A méltányossági ellátás igényléséhez rendszeresített kérelem űrlap, vagy nyomtatvány.
A kormányhivatalok elérhetőségét itt tekintheti meg. A döntés ellen a közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal működő törvényszékhez. A keresetlevelet illetékmentesen a döntést hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A kereset elektronikus úton is előterjeszthető. A keresetlevelet elektronikus úton a honlapon (IKR rendszer) keresztül lehet benyújtani. A jogi képviselővel eljáró fél elektronikus kapcsolattartásra köteles. Kivételes nyugellátás: megállapítására csak a törvényes ellátás iránti igény elutasítását követően van lehetőség. Kivételes nyugellátás engedélyezhető az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére. Ha a gyermek árvaellátásra az elhunyt személy szolgálati idejének hiánya miatt nem jogosult, akkor a 16. év alatti árvák esetében a méltányossági árvaellátás megállapítására irányuló eljárás hivatalból indul.
Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg 2020. december 31-ig: a 75. 000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, a 85. 000 forintot, ha egyedül él, 2021. január 1-jétől: – a 80. 000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztatásban él, – a 90. 000 forintot, ha egyedül él. Egyszeri segély évente egyszer engedélyezhető. Az egyszeri segély összege legalább 15. 000 forint, legfeljebb a nyugdíjminimum másfélszerese, azaz 2021-ben 42. 750 forint. A nyugellátás összegének kivételes méltányosságból történő megemelése, illetve az egyszeri segély iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmet megalapozó dokumentumokat (pl. gyógyszerköltségekre vonatkozó igazolások) is. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető, azaz az ügyfélkapun keresztül, ha az érintett személy rendelkezik az ennek használatához szükséges azonosító kóddal.
A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább a nyugdíjminimum 10 százléka, azaz 2021-ben 2. 850 Ft, legfeljebb a nyugdíj minimum 25 százaléka, azaz 7. 125 Ft. De lehet kapni – évente egyszer – egyszeri segélyt is, az kaphat, aki ha egyedül él, akkor a havi jövedelme nem éri el a 90 ezer forintot, ha pedig közeli hozzátartozójával él, akkor a havi 90 ezer forint alatt marad a jövedelme. Az egyszeri segély összege legalább 15. 000 forint, legfeljebb a nyugdíjminimum másfélszerese, azaz 2021-ben 42. 750 forint, olvasható a cikkben. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A nyugellátás összegének meghatározása a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset nagyságától és a szolgálati idő hosszától függ (teljes nyugdíjhoz legalább húsz év, rész nyugdíjhoz legalább tizenöt év). Ha ez a két meghatározó tényező kisebb nagyságrendű, alacsony összegű lehet a nyugellátás. Az öregségi résznyugdíj esetében (azaz ha a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik az érintett, de van legalább tizenöt év szolgálati ideje) nem érvényesül a nyugdíjminimum követelménye, az öregségi résznyugdíj bármilyen alacsony összegű, nem kerül a megállapításkor felemelésre a nyugdíjminimum összegére. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő ugyan megszerzésre kerül, de a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem olyan alacsony, hogy a havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét - figyelmeztetnek a portálon. Ebben az esetben a havi átlagkeresettel azonos összegben történik a nyugdíj megállapítása, amely így alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél.
Ahelyett, hogy a mélyen gyökerező társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket kezelték volna a Covid19-világjárványból való méltányos kilábalás érdekében, az államok Európa-szerte tartós támadást indítottak az emberi jogok védelme ellen 2021-ben, békés tüntetőket, újságírókat, emberijog-védőket, igazságszolgáltatásokat és civil társadalmi szervezeteket célozva, hogy elhallgattassák az eltérő véleményeket, mondta az Amnesty International az éves jelentés közzétételekor. Az Amnesty International 2021/22-es jelentése: A világ emberi jogainak helyzete részletezi, hogy két évvel a világjárvány után Európa hogyan szembesült a tekintélyelvűség folyamatos növekedésével, időnként a lakosság Covid19 elleni védelmének fügefalevele alatt. Dobrev Klára weboldala. "Az Ukrajna elleni orosz invázióból eredő katasztrofális emberi jogok nem homályosíthatják el azokat a szélesebb körű tendenciákat, amelyek az elmúlt évben nyugtalanító módon alakították át Európát. Azt, hogy az európai nemzetek nem képesek kezelni a világjárvány hatásai által súlyosbított mélyen gyökerező egyenlőtlenségeket, súlyosbította az emberi jogok visszaszorítása, gyakran drákói Covid-19 intézkedések leple alatt" – mondta Marie Struthers, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.
Ez egy olyan demokratikus ünnep, ami még soha korábban nem volt a magyar történelemben. Idén ősszel mi, ellenzéki választópolgárok dönthetjük majd el, hogy ki legyen a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt és kik legyenek a közös ellenzéki képviselőjelöltek mind a 106 körzetben a 2022-es országgyűlési választáson. Amikor 2022-ben az ellenzék közös jelöltjei felállnak majd a Fidesz jelöltjeivel szemben, akkor 107 győztes fog szembenézni a hatalom követeivel. Ha olyan országot akarunk, amelyben a sokak a tehetségük, szorgalmuk és kitartásuk alapján érvényesülhetnek, akkor itt az ideje, hogy ez vonatkozzon a politikusokra is. Álljon fel a jövő köztársasági kormánya is úgy, hogy abban mindenki a tehetsége és szorgalma szerint kap helyet. Megvan, mikor lesz az ellenzéki előválasztás második fordulója | 24.hu. Erről döntünk az előválasztáson, ezért kérem a bizalmát! (Az előválasztás pontos folyamatáról egyelőre a következőket lehet tudni. Az egyrészt biztos, hogy az ország minden szegletében lesz előválasztás, és azt is tudjuk, hogy két kérdésben fognak dönteni az ellenzéki szavazópolgárok az előválasztáson: 1.
Kik legyenek az ellenzék közös képviselőjelöltjei a 106 körzetben - erről egy fordulóban, az elsőben fogunk dönteni. 2. Ki legyen az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje - erről két fordulóban fogunk dönteni, a második forduló jelenti majd a végső döntést. A közös képviselőjelöltekről mindössze egy fordulóban dönthetünk, szeptember 18. és 26. között. Már itt is lehet majd szavazni a közös miniszterelnök-jelölt személyéről, de ez a forduló az egyéni jelöltek személyéről fog csak végső döntést hozni. A második fordulóban, október 4. és 10. között már csak a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyéről tudunk szavazni, ebben a kérdésben ez a forduló dönt majd. Természetesen lehet majd személyesen szavazni, és az is biztos, hogy minden körzetben lesznek szavazósátrak, ahol mindenki leadhatja majd a szavazatát. Arról ugyanakkor egyelőre még egyeztetés zajlik, hogy hány sátor lesz és ezek pontosan hol lesznek, így a konkrét szavazási helyszínek még nem ismertek. Amint azok lesznek, ezen az oldalon minden információt megtalálsz majd.
TÁRNOK Rákóczi út 83. (Egészségház) előtti területen: További tudnivaló: valamennyi választási sátorban választókerülettől függetlenül lehet szavazni, így Budapesten is. Sziráki András