Központi Idegrendszer Betegségei – Ókori Róma Építészete

Sunday, 25-Aug-24 01:41:31 UTC

Az idegrendszer olyan szervek és szövetek egysége, melyek lehetővé teszik a szervezet működését, reagálását a környezet változásaira. Az idegek elhelyezkedése alapján beszélünk központi és környéki idegrendszerről. A központi idegrendszer A központi idegrendszer fehér-, és szürkeállományból épül fel. A fehérállományba leginkább az idegsejtek nyúlványait találjuk, melyek fehéres színezetét az axonokat burkoló mielynhüvely adja, míg a szürkeállományban az idegsejtek sejttestei tömörülnek. Idegrendszeri betegségek - Tudástár. Az ember központi idegrendszere az agyvelőből és a gerincvelőből áll. Közös bennük, hogy mindkettőt idegsejtek sejttestjei és nyúlványai alkotják. Az agyvelő részei Nagyagy A nagyagy két féltekéből áll, melyek között a kapcsolatot idegkötegek milliói, és a kérgestest teremti meg. Akárcsak a gerincvelőben, itt is jól elkülönül a szürke- és a fehérállomány, de a nagyagyban a szürkeállomány kívül található. A központi idegrendszer sejtjeinek több, mint 90%-a itt a szürkeállományban, az agykéregben található.

  1. Idegrendszeri betegségek - Tudástár
  2. Irányítószám/Pécs/Névadói/Hajnóczy Gyula – Wikikönyvek
  3. Római építészet

Idegrendszeri Betegségek - Tudástár

Az alkohol hatása az idegrendszerre Az ismert kábítószerek közül az alkohol hat az agy legtöbb részére. Fogyasztásakor gátlódik az agykéreg sejttevékenysége: egyrészt serkenti a gátló ingerület-átvivő anyagok hatását, másrészt gátolja bizonyos nem gátló ingerület átvivő anyagok hatását. A hippokampuszban, a kisagyban és a középagyban az agy jutalmazó rendszerére hat – ezáltal pszichés függőséget okoz. Alkohol fogyasztásakor először csökkennek a gátlások, vidám hangulatot, kritikátlan viselkedést okoz. Tová bbi alkoholfogyasztás pszichés gátoltságot, rossz hangulatot, aluszékonyságot, és, mivel az alkohol méreg, hányinger, hányás következik be. Tartós használata memóriazavarokhoz, személyiség-változáshoz vezet. Évtizedes alkoholizálás során súlyos idegrendszeri megbetegedések alakulnak ki, melyek végső soron halálhoz vezethetnek. A kábítószerek hatása az idegrendszerre A kábítószerek hatása az idegrendszerre sokrétű és részben a kábítószer fajtájától is függ. Mindegyik drog hat a hippokampuszban, a kisagyban és a középagyban az agy jutalmazó rendszerére – ezáltal pszichés függőséget okoz.

Egyes drogok sok órás felpörgetett állapotot okoznak (kokain, speed, extasy), amit több napos levertség, aluszékonyság követ. Mások érzékcsalódásokhoz (hallucinációkhoz) vezetnek (LSD, marihuana, egyes gombák). A morfinszármazékok (pl. heroin) bódult tudatállapotot, a tér- és időérzék elvesztését és akár már egyszeri használat után is súlyos pszichés és biológiai függőséget okoznak. A drogokról kimutatták, hogy rendszeres használatuk visszafordíthatatlanul károsítja az agyat, az idegsejteket. Memória-, és hangulatzavart okoznak, egyes esetekben elmebetegség is kialakul. Az alkohol és a kábítószerek hatása a magzatra A mérsékelt kávé-, tea-, sör- vagy borfogyasztásnak nincsen káros hatása, de a tömény alkohol fogyasztása és a dohányzás károsítja a magzatot. Alkoholt rendszeresen fogyasztó anyák esetében a magzat méhen belüli visszamaradott fejlődése figyelhető meg, gyakran születik a gyermek kis koponyával, csípőízületi rendellenességgel, szívbetegséggel. Gyakori a normálisnál kisebb testsúly a születés után is, valamint a gyengébb szellemi képességek.

Memorial kulmi csata. Romok Ancient Roman ruins of Herculaneum Milétosz a Grand Theatre Színház Lapos és ókori római katona szobra Rome, Olaszország-június 28, 2019: ókori római Bas-Relief a múzeumban Ókori római út.

Irányítószám/Pécs/Névadói/Hajnóczy Gyula – Wikikönyvek

De mert az ilyen műalkotásoktól megkívánták, hogy részletes legyen, hiszen az otthonmaradtakat kellett pontosan értesíteni a katonák hőstetteiről, megváltozott a stílus. Nem harmóniára, szépségre, drámaiságra törekedett a művész, a hőstettek szemléltetése volt a fontos. Festészet [ szerkesztés] A római festészet maradványai leginkább Pompeiiben maradtak fenn, a várost ugyanis a Vezúv 79. évi kitörésekor láva és hamu lepte el, ami megőrizte a festményeket. Pompejiben fejlődött folyamatosan a falfestészet. A villákban mindenütt falfestmények díszítették a falakat: festett oszlopsorok, bekeretezett képeket utánzó díszítmények, színpadi képek. A festmények a falat teljesen elborították. Irányítószám/Pécs/Névadói/Hajnóczy Gyula – Wikikönyvek. A falmező közepén, a csendélettől kezdve a mindennapi életből vett jeleneteken át a történelmi, mitológiai tárgyú képekig mindenféle ábrázolás megtalálható. A festészet a hétköznapi életből veszi témáit: borbélyüzleteket, színházi jeleneteket ábrázolnak. Mozaikok [ szerkesztés] Mozaikok az egykori Római Birodalom egész területén fennmaradtak.

Római Építészet

Szerelmi jelenet. A római mozaikok, mint az egész ókori művészet, elbeszélő jellegűek, történetet vagy eseményt ábrázolnak Nehéz meghatározni, hogy körülbelül időszámításunk kezdetéig melyek a római művészet jellemző vonásai. Az időszámításunk előtt 6. században még az etruszkok uralkodnak a városban. Ez a nép elsősorban halotti kultuszával, sírkamra festményeivel tette ismertté magát, és alapvető épülettípusokat hagyott a rómaiakra. A császárkorra kialakult a sajátos római építészet. Római építészet. A jellegzetes városi létesítmények elnyerik végső formájukat: a központi fórum körül álló templomok, a curia, basilika, paloták. A lakosság szórakoztatásáról amphiteátrumok, cirkuszok, színházak és fürdők gondoskodtak. Színház: félkör alakú orkhesztra, több emeletes szkéné, ami díszes homlokzatú és a nézőtér falával azonos magasságú volt, az előtte emelt színpadon játszottak. Amphiteatrum: föld illetve kő padsorokkal övezett elliptikus szabad tér, gladiátor- és állatviadalok, sportolás színhelye. Például Colosseum Cirkusz: kocsiversenyek, szárazföldi és tengeri harcjátékok bemutatására szolgálták, tulajdonképpen az amphiteátrumok szerkezetéből indultak ki.

Két boltozat találkozásánál alakult ki a keresztboltozat. S ettől a bonyolult építészeti megoldástól már csak egyetlen lépés vezetett az ókori Róma legnagyobb vívmányáig a kupoláig. Az európai építészetnek századokig mintaképe volt a Pantheon temploma. A római építészet emlékei legnagyobb részt elpusztul tak