"A Nemzeti Filharmonikusok mély gyásszal tudatják, hogy Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után ma délután meghalt. A halála utáni űr felmérhetetlen. " Temetéséről később intézkednek - olvasható közleményükben. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar október közepén jelentette be, hogy Kocsis Zoltán lemondta külföldi hangversenykörútjait és hazai fellépéseinek nagy részét egészségi problémák miatt, mert orvosai néhány hónapos pihenést írtak elő számára. Kocsis Zoltán szerencsésen felépült súlyos szív- és aortaműtétjéből, a tőle megszokott intenzitással vetette be magát munkája minden területén, mielőtt szervezete teljesen regenerálódott volna - írták akkor. Kocsis Zoltán több mint negyven éven át a magyar zenei élet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb egyénisége volt, 1997 óta vezette Magyarország egyik vezető szimfonikus zenekarát, a Nemzeti Filharmonikus Zenekart. 1952. május 30-án született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos növendéke, 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc tanítványa volt.
Bartók Béla születésének 125. évfordulóján másodszor is megkapta a Bartók-Pásztory díjat, 2007-ben a magyar kultúra követe lett, s jubileumi Prima Primissima díjjal is kitüntették. 2012-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült, idén májusban vehette át a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play bizottsága által megítélt Fair Play-díjat. Az előadóművészek közül elsőként ő lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. A világhírű zongoraművész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója volt, 1990 óta minden évben születésnapján koncertet adott a szervezet javára, amelynek bevételeit a szolgálat javára ajánlotta fel. Kocsis Zoltán azt vallotta: "Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket. " Úgy vélte, a szavak elvesztették súlyukat, csak tettekkel lehet példát mutatni, hogy azután erőnktől és tehetségünktől függően icipicit igazíthassunk a világon.
A halála utáni űr felmérhetetlen. Temetéséről később intézkednek. Születésnapi koncertjeinek bevételét minden évben a Gyermekmentő Szolgálatnak ajánlotta fel / Fotó: Youtube Kocsis Zoltán Halál Balog Zoltán zongoraművész
Harmincéves korától, karmesteri pályája mellett, már komponált is. 1984-ben Érdemes Művész címet, 1990-ben Kiváló Művész címet kapott. Kocsis Zoltán élete végéig a születésnapi koncertjeinek bevételét minden évben a Gyermekmentő Szolgálatnak ajánlotta fel. Azt vallotta, hogy a szavak mára elvesztették súlyukat, és csak a tettekkel lehet példát mutatni, hogy aztán erőnktől és tehetségünktől függően javíthassunk a világon. "Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket" – fogalmazott. Haláláról Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója is megemlékezett a Facebook-oldalán. "Zenei óriás volt, a ritka zsenik egyike. Hatása egész generációjára felmérhetetlen. A Budapesti Fesztiválzenekar nevében és a saját nevemben is megrendüléssel búcsúzom a pályatárstól, alapító társtól, a sok-sok közös zenei produkció partnerétől, felejthetetlen muzsikus-példaképünktől.
64 éves korában elhunyt Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok fő-zeneigazgatója. A kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző halálhírét előbb Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte a Facebook-oldalán, majd a Nemzeti Filharmonikus Zenekar is megerősítette az MTI-nek. "A Nemzeti Filharmonikusok mély gyásszal tudatják, hogy Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után ma délután meghalt. A halála utáni űr felmérhetetlen" – fogalmaz a vasárnap esti közlemény. Október közepén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szintén közleményben adott hírt arról, hogy bár rendben felépült komoly szív- és aortaműtétjéből, orvosai néhány hónapos pihenést írtak elő számára, mivel a beavatkozás után túl hamar, még a regenerálódás előtt belevetette magát a munkába. Kocsis emiatt külföldi hangversenykörútjait és hazai fellépéseinek nagy részét lemondta. " Orvosai utasítására a gyógyulása érdekében néhány hónapon át szigorú pihenésre és teljes nyugalomra van szüksége, hogy aztán ismét a tőle megszokott odaadással végezhesse munkáját" – fogalmazott akkor a közlemény.
64 éves korában elhunyt Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, a Nemzeti Filharmonikusok vezetője. - A Nemzeti Filharmonikusok mély gyásszal tudatják, hogy Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után ma délután meghalt. A halála utáni űr felmérhetetlen. Temetéséről később intézkednek - olvasható a hivatalos közleményben. Kocsis Zoltán mindössze 3 éves volt, amikor elkezdett zongorázni. 1957 és 1963 között a Fővárosi Zeneiskola Szervezetben, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, később pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult. A világ 18 éves korában ismerte meg a nevét, amikor a Magyar Rádió Beethoven-versenyét megnyerte. Csupán 21 éves volt, amikor megkapta a legrangosabb zenei kitüntetést, a Liszt Ferenc-díjat, 25 évesen pedig a magyar állam által adható legmagasabb kitüntetéssel, a Kossuth-díjjal honorálták a munkásságát. 1984-ben megkapta az Érdemes művész, 1990-ben pedig a Kiváló művész címet is. Az egész ország gyászolja a népszerű művészt.
A Bartók Új Sorozatból hiányzik még A kékszakállú herceg vára, és akármennyire jó énekesekről és vérbeli színpadi jelenségekről van szó, semmiképp sem kerülhető meg, hogy korrepetáljam azokat, akikkel majd felvesszük az anyagot. Léteznek ugyanis megoldások, amelyek pontatlanok, de az operai tradíció során polgárjogot nyertek, ennek folytán a közönség támaszthat az előadókkal szemben olyan elvárásokat, amelyek Bartók utasításainak kifejezetten ellentmondanak. Nem csupán a metronómjelzésekre gondolok, hanem olyasfajta bartókiádákra, parlando-rubato előadásmódra, hangsúlyokra, agogikára, amelyekkel természetesebbé tehető a kifejezés. Arra a beszédszerűségre gondolok, ami a Pelléas és Mélisande-nak is sajátja. Bár Bartók nem használ olyan sebességű szótagolást és olyan hosszúságú mondatokat, mint Debussy, illetve Maeterlinck, és elismerhetjük azt is, hogy Maeterlinck nagyobb költő, mint Balázs Béla. Más kérdés persze, hogy bizonyos értelemben Debussy fölülmúlja Maeterlincket. De ő változtat a költő dramaturgiáján, hogy még sejtelemesebbé, még szimbolikusabbá tegye a színművet.
A D-vitamin pótlására a legalkalmasabb a máj, a halmájolajok, és a tojás fogyasztása. Bacone ticket csirkemáj sütőben za. Azonban érdemes megbízható helyről vásárolni a májat, illetve, ha tehetjük, előnyben részesíteni a biotermékeket (ezeknél ugyanis kevésbé szennyezett a környezet, melyben az állat felnő, illetve az állatokat nem kezelik hormonokkal, antibiotikumokkal). A fiatalabb állatok mája mindig kevesebb méreganyagot tartalmaz, így marha helyett válasszunk például borjút. " Forrás: 2021-03-27