A Pfizer-BionTech hónap elején közölte, hogy több mint 12 ezer oltott résztvevő bevonásával végzett vizsgálata szerint vakcinájuk a második dózis beadását követően több mint 91 százalékos hatékonysággal véd a koronavírus-fertőzés ellen, és 95 százalékos hatékonysággal képes megelőzni a súlyos megbetegedést. A Moderna védőoltása, ami a Pfizer-BioNTech-vakcinához hasonlóan mRNS-alapú, szintén rendkívül hatékonynak bizonyult a második oltást követő hat hónapon belül. Megtízszerezte az oltottak védelmét a harmadik Pfizer-oltás Izraelben - Portfolio.hu. A kutatók szerint viszont további adatokra van szükség annak megállapításához, hogy az immunvédelem hat hónap után is fennmarad-e, és ha igen, milyen erős lesz. Az is kérdéses, hogy az újonnan felbukkant, a korábbiaknál fertőzőképesebb és agresszívebb vírusváltozatok - például a brit -, a dél-afrikai -, vagy a brazil mutációk - ellen mennyire bizonyulnak hatékonynak a jelenleg engedélyezett és oltásra használt vakcinák. Az Európai Unióban, illetve Magyarországon az amerikai Pfizer gyógyszergyártó cég és a német BioNTech biotechnológiai vállalat által közösen kifejlesztett Comirnaty vakcinát engedélyezték elsőként a COVID-19 megelőzésére szolgáló oltóanyagok közül.
"Pfizer és Moderna. Ezek a nyugati vakcinák a magyar táblázat halálozási listájának "élén" szerepelnek, ami meglepő, miután minden korcsoportban magas hatékonyságot mértek a nemzetközi kutatások. Ahogy a bevezetőben írtuk: ezek a vakcinák nemzetközi példák alapján sokkal jobban védenek a halálozástól, mint ami a magyar adatok alapján látszik. A Pfizer és a Moderna oltása bizonyítottan hatékony a brit vírusváltozattal szemben is, amely domináns Magyarországon. Izrael beoltotta a népességet Pfizerrel, kitűnő eredményekkel, amelyek igazolták, hogy a vakcina hatásos a betegség és a halálozás ellen is– mondta egy kutató a mi lehet a magyar adat oka? 12 hónapon belül harmadik adag kellhet ebből a vakcinából - HáziPatika. A kutatók szerint, ha olyan rossz a helyzet, mint ahogy a hazai adatok mutatják, akkor ki kell vizsgálni ennek az okát. Az egyik magyarázata az a kutatóknak, hogy olyan esetek is benne vannak a hazai halálozási listában, akiknek még nem alakult ki az immunválaszuk, vagyis az immunizálás előtt betegedtek meg valójában. Ezt a képet árnyalja, hogy a Pfizer oltása az első dózis után 2 héttel már érdemi, 3 héttel nagyon jelentős védelmet nyújt a vírussal szemben.
Az egyelőre alacsony mértékű átoltottság olyan erős evolúciós nyomás alá helyezi a vírust, amire várhatóan reagál majd. A vakcina jelentette védelem kiszámíthatóbb, mint természetes fertőződés után, az antitestek aktuális mennyiségéből pedig önmagában még nem következik a további, hónapokig tartó védettség. Jelenlétük viszont nem érinti negatívan az olthatóságot, sőt. A világszerte jelen lévő törekvésekkel összhangban a magyar kormány is bejelentette, hogy "védettséget igazoló okmányt vezet be, amelyet azok kaphatnak meg, akiket beoltottak a koronavírus ellen, vagy bizonyítottan átestek a betegségen". A Pfizer vezetője szerint valószínűleg kell majd egy harmadik oltás is. Utóbbi arra alapoz, hogy a gyógyult személyek szervezete az esetek többségében bőségesen tartalmaz még a vírus semlegesítésére szolgáló antitesteket, amelyek megakadályozzák az újabb fertőzést. Magyarán egyenlőségjelet von a természetes úton, illetve a vakcina által szerzett immunitás között meghatározott időre, nagyjából négy–hat hónapra, a részleteket itt olvashatja. Az igazolás nyilvánvalóan könnyítéseket, felmentéseket jelent majd a járványügyi szabályok alól, magyarán pozitív diszkriminációról van szó, ezzel kapcsolatban többen megfogalmazták aggályaikat, a TASZ állásfoglalását itt találja.
A védőoltás nem jelent teljes védettséget, csak a betegség súlyos lefolyását előzi meg, ezért akkor se szabad közösen ünnepelni húsvétkor, ha egyes rokonok be vannak oltva - mondta el az elején legfontosabb intelmét Szlávik János. Ez az érték oltásonként változó: A Pfizer vakcinájánál a teljes védettség kialakulása a második oltás után legalább 7 nappal alakul ki, a Moderna és a Szputnyik esetében a második dózis után 14, a Sinopharm esetében 28 nappal később. Az AstraZeneca esetében a második adag utáni 15. Pfizer vakcina védettség kialakulása. nap körül Néhány hét múlva, az átoltottság növekedésével már várhatóan fel lehet lélegezni, addig "mindenki tartson még ki egy kicsit" - kérte az embereket az interjúban. Beszélt arról is, hogy a járvány kezdetén úgy gondolták, hogy a kismamákra nem veszélyes a vírus, de mára már tudják, hogy az anyákra a várandósság alatt is veszélyes, hiszen sokan kerültek közülük kórházba, lélegeztetőgépre. A védőoltás ezért már Magyarországon is elérhető a kismamáknak, őket a Pfizer- és a Moderna-vakcinával oltják a várandósság második és harmadik harmadában - mondta Szlávik János.
Így még tovább növelik a szintet, illetve megerősítik a sejtes immunitást – bővebben itt írtunk erről. Amennyiben valaki a korábbi fertőzése okán rendelkezik antitestekkel, számára az oltás egy újabb lökést, megerősítést ad, semmiképpen nem okoz kárt. Emellett pedig biztosan és biztonságosan alakítja ki a sejtes immunitást, ezzel pedig megteremti a kellő védelmet. Sőt, ebben az esetben elég egyetlen dózis, így még spórolni is lehet a vakcinával. Gyakorlati szempontból viszont érthető, ha most a teljesen védtelenek élveznek elsőbbséget. Összességében annyit mondhatunk, jelen stádiumban az védett, akit beoltanak, és az az oltóanyag a legjobb, ami rendelkezésre áll – és persze már engedélyezték. Később majd lehet variálni, válogatni kevésbé fontos részletek figyelembe vételével, ám a szakmai konszenzus szerint most a prioritás minél több embert és minél gyorsabban védetté tenni.
Az alaszkai malamut lakásban sem érzi jól magát. Rengeteg mozgásra, térre van szüksége. Ő nem az az eb, aki beéri napi kétszer tíz perc sétával. Következetes, határozott, de türelmes nevelése elengedhetetlen a későbbi békés együttéléshez. Érzékeny lelkületű, nem szabad keményen bánni vele. De fontos, hogy ismerje a szabályokat és legyenek számára kijelölt határok. Ennek hiányában hamar az ember fejére nőhet. Az alaszkai malamut hozzászokott a zord időjáráshoz. Ápolás Az alaszkai malamut nagymértékben vedlik, főleg ősszel, amikor téli bundáját növeszti. Ezért a rendszeres napi fésülés elengedhetetlen számára. Ehhez érdemes kölyökkorától hozzászoktatni, így később biztosan hagyni fogja magát. Emellett a szemek és fülek időnkénti tisztítása is fontos. Gyakori egészségügyi problémák A felelős tenyésztők diszpláziára szűrik kutyáikat, hiszen az alaszkai malamutnál is előfordulhat ez a betegség. Ízületei védelméért fontos a megfelelő, minőségi táplálása, és korának megfelelő mozgatása. A malamutok körülbelül 14 hónap után érik el a felnőttkort, addig csak kisebb terhelésnek tedd ki, ha sportolni szeretnél vele.
A megtermett arcorri rész enyhén szűkül az orr irányában, de nem túl keskeny, és nem is túl telt. Az ék alakú, viszonylag kicsi fülek a koponya oldalánál merednek fel; amikor a kutya figyel, előrefelé fordulnak. Nagy, mandulavágású szemei kissé ferde metszésűek. Az alaszkai malamut harapása ollószerű. Az alaszkai malamut szőrzete kétrétegű: sűrű és durva fedőszőrzet alatt tömött, zsíros és gyapjas jellegű aljszőrzet húzódik. A nyári hónapokban a szőrzet rövidebb, és valamivel kevésbé sűrű. A megengedett színek skálája a világosszürkétől a feketéig terjed; a has és a lábak mindig fehér színűek. A fej mintázata ismertető jel. Ez egyaránt jelentheti a "sapkát" a fejtetőn, vagy azt, hogy a pofa lehet fehér vagy jelölt, sávval és/vagy maszkkal. Emellett megengedett a nyakon egy kis fehér folt vagy fehér gallér is. Az összefüggő, fehér szőrgallér is megengedett, de ez igen ritka. Vannak barna szőrzetű egyedek is, de ezek nem általánosan elfogadottak. A szem mindig barna. Vérmérséklete [ szerkesztés] Értelmes, viszonylag önálló természetű fajta, barátságos és hűséges, ugyanakkor méltóságteljes is; megvan a saját akarata, s olykor domináns módon viselkedik.
Alaszkai Malamut vs Szibériai Husky megértése Ez a két nagyon hasonló kutya fajták és gyakrabban tévesen azonosítják az embereket. Ezért fontos lenne megérteni köztük meglévő különbségeket. Valójában sokféleképpen különböznek egymástól, beleértve a bunda vastagságát, a származási országot, a temperamentumokat és sok más tényezőt. Ez a cikk megpróbálja lefedni mind a malamuták, mind a huskiesek fontosabb jellemzőit, különös hangsúlyt fektetve saját jellegzetességeikre, hogy a bemutatott összehasonlítás a szokásosnál többet jelentene. Alma-malamut Az alaszkai malamut Mal néven is ismeretes, és ez egy szabványos kutyafajta, melyet a világ számos elismert kennelklubja határoz meg. Ezek főleg kutyák, de nagyon népszerűek, mint a háziállatok kutyái. A malamutáknak nagyon fontos története van Alaszkai eredetükről, mivel az alaszkai szán kutyák leszármazottai. Tekintettel arra, hogy természetes tulajdonságai külön szelektív tenyésztésű fajtákká váltak, a malamutákat a kennel klubok természetes méretei jellemzik.
Olykor akár ejtőernyős bevetéseken is részt vettek. A bajbajutottakért helikopterről, kisebb repülőkről leeresztettek egy szánt, majd a hajtó és kutyái ejtőernyővel kiugrottak több méter magasból. Jól bírták a zord időjárási körülményeket és viszonylag kevés élelemmel is beérték, ezért az amerikai hadsereg nagyon kedvelte a fajtát. A háború végén azonban az utolsó expedíció kutyáit ahelyett, hogy hazaszállították volna, egy jégtáblához kötözték és felrobbantották. A kutyaszán tagjai az ugrás előtt és közben. 1947-re igencsak megfogyatkozott a malamut állomány, csupán harminc egyedet regisztráltak. A fennmaradás érdekében a Yukon folyó mentén élő egyedekkel keresztezték a szánhúzókat, akik korántsem számítottak tisztavérű alaszkai malamutoknak. Ezáltal többféle színváltozat jött létre, és egyes példányok kisebbek, könnyebb csontozatúak lettek. A malamutok munkavonalát egyre nehezebb megtartani. A kiállításokon nem feltétlen azt veszik figyelembe, amilyennek egy törzsgyökeres malamutnak lennie kell, hanem leginkább a szépség dominál.
Mi a különbség az alaszkai malamut és a szibériai husky között? • Az alaszkai malamutok jóval nagyobbak, mint a szibériai huskyk. • A malamutok csendesebbek, méltóságteljesebbek és hűbbek a tulajdonosokhoz a huskykhoz képest. • A huskyk Szibériából származnak, míg a malamutok Alaszkából származnak. • A malamutok erősen szőrös farkukat a pofa körül tartják, hogy az orrlyukak hó nélkül tisztaak maradjanak, míg a huskyknál ilyen nincs. • A külső szőrzet kissé durva a malamutokban, míg puha a huskyokban.
Szánhúzásra lett teremtve, így vérében van a sok mozgás, a húzás utáni vágy. Gyakran kell sétáltatni, futtatni, és kutyahámmal, hevederrel húzatni vele nagyobb, nehéz tárgyakat (pl: autó kerék, farönk). Nagy mozgásteret igényel, de kis lakásban is elél, ha rendszeresen van sétáltatva. Szőrzetápolás [ szerkesztés] A téli hónapokban nem igazán kell olyan gyakran kefélni, elég 1-2 alkalommal egy héten. A nyári hónapokban legalább kétnaponta fésülni kell, mert a szőre hullani kezd. Évente 2 alkalommal vedlik, aminek ideje - a versenyeztetők nagy keserűségére- kiszámíthatatlan. (lehet akár a tél közepén is) Többféle módon is történhet a vedlés: van, hogy egyenletesen vedlik, csak a kikefélt szőr mennyisége nő, van olyan, hogy csimbókokban hullajtja le régi bundáját, és néha egyik napról a másikra ledobja a teljes régi szőrét -ez utóbbi a kutyakiállításokon elég kínos tud lenni, ha az egyik nap még szép, ápolt szőrű kutyát mutattunk be, másnap meg egy pucér kis szánhúzót-. A vedlés időszakában tépő kefével lehet segíteni a szőr hullajtását.