Auguszt Cukrászda A Fény utcai cukrászda Építési adatok Megnyitás 1870 (a mai Dózsa György téren) Hasznosítása Tulajdonos Auguszt család Elhelyezkedése Auguszt Cukrászda Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 30′ 33″, k. h. 19° 01′ 28″ Koordináták: é. Auguszt cukrászda budapest university. 19° 01′ 28″ Az Auguszt Cukrászda egyike Budapest híres, patinás cukrászdáinak, amely ma három helyen is üzemel: Buda központjában, a Fény utcai piac mellett található az egyik, immár több mint fél évszázada. A belvárosban, az Astoria (csomópont) közelében – egy műemlékház udvarán – is van egy szaloncukrászda. A farkasréti temető mellett van a harmadik, egy ősgesztenyefákkal körülvett helyen, nagy kerthelyiséggel. Antik belső berendezése van, ahol klasszikus zene szól. Története [ szerkesztés] Az Auguszt cukrászda története 1870 -ben kezdődött, amikor Auguszt Elek "czukrászati" engedélyt kért Budán, és megnyitotta kis tabáni boltját. Fia, Auguszt E. József (1875–1948) 1892-ben vizsgázott a szakmából a Gizella téri Vikus Cukrászdában. Az 1896-os millenniumi ünnepségeken aranyérmet nyert egy cukorból készült szoborkompozícióval.
Apponyi Geraldine emlékét örökíti meg a Múzeumkertben megnyitott új Auguszt Cukrászda, amely az egykori albán királyné nevét viseli. A 150 éves múltra visszatekintő családnak ez a negyedik üzlete Budapesten. Auguszt Elek 1870-ben egy pici tabáni, földszintes házban indította meg "czukrászatát". Ebben a kis boltban, amely mögött a család lakása volt készült fia, a 21 éves József az 1896-os Milleneumi Kiállításra. Auguszt József Párizsban és Londonban szerezte meg a szakmai gyakorlatot a kor szokásának megfelelően. Mikor visszatért Budára, átvette közben megözvegyült édesanyjától az üzlet vezetését és idevette ifjú feleségét is. Auguszt Pavilon - Auguszt Cukrászda. A fiatalok 1916-ban a Krisztinaváros szívében új üzletet nyitottak. Az akkori vidékies és elmaradott Budán nagy merészségnek tűnt pazarul berendezett, elegáns, gázvilágításos üzletet nyitni. Fiuk, Auguszt Elemér késői gyerek volt. A baráti Hauer cukrászdában töltötte inaséveit, majd őt is külföldre küldték tanulni. Londonban és Lisszabonban töltött éveket. A háború és az ostrom alatt a Krisztina téri ház találatot kapott és romba dőlt.
Auguszt-Arató Flóra édesanyja, Auguszt Olga 1971-ben a Fény utcai cukrászda előtt (balra) és Flóra a hamarosan nyíló Geraldine Cukrászda ajtajában. Fotó: Auguszt Cukrászda Belváros Facebook-oldala A Nemzeti Múzeum kérésére az új egység különleges nevet visel majd, Geraldine Cukrászdaként vonulhat be az édes köztudatba. A Magyar Nemzeti Múzeum kioszkjában az 1930-as években dolgozott az elszegényedett grófi leszármazott, Apponyi Geraldine, akinek szépségére – akárcsak egy tündérmesében -, egy fénykép alapján figyelt fel I. Auguszt cukrászda budapest budapest. Zogu, albán király, majd feleségül vette, és így Geraldine-ból albán anyakirálynő lett. A tervek szerint a cukrászdában a hétfő szünnap lesz, minden más napon, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között fogadják majd a legkülönfélébb édességekre éhes vendégeket. Elérhetőség: Geraldine Cukrászda Budapest VIII. kerület, Múzeum krt. 14-16.
08. 17 a párjával Kiváló Klasszikus ízek a legjobb minőségben! Minden falatban érződik a minőség, nagyon finom sütik! Aki igazi tradícionális sütiket szeretne enni, azoknak javaslom! Az Auguszt krmes és az Indiáner is zseniális, friss, pont olyan amilyen a nagykönyvben meg van írva! Bátran ajánlom mindrenkinek, aki első... 2020. 07. 08 a párjával Jó Budai sétánk előtt betértünk egy kávéra, a híres Auguszt cukrászdába. A magas házak közti kis belső terasz igen hangulatos. Az eszpresszó kávé és a latte finom volt. A simit is ízlett, nekem kissé sótlannak tünt. A kiszolgálás udvarias volt. Az árak magasabbak más cukrászdákhoz viszonyítva. Ami... Auguszt Cukrászda – Wikipédia. 2019. 01. 23 egyedül Jó Kíváncsi voltam a nagy nevű cukrászdára, ami a hangulatos berendezést, korhű bútorzatot illeti, nem csalódtam. Kellemes ilyen szép környezetben elüldögélni egy süti és cappuccinó mellett. A választásom nem volt túl szerencsés, a korall sütemény feledhető volt, a Rákóczi-túrós pedig nem az, amit... Értékelést írta 19 86 5 Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink
Feleségül kérte Resetka Olgát, akinek olasz kávét áruló eszpresszója volt a mai Ferenciek terén. Mind a két üzletet államosították, majd az egyik hajnalon marhavagonokba rakták az akkor már háromgyerekes családot és kitelepítették a Borsod megyéi Taktaszadára. 1954-ben a család visszaköltözhetett Pestre. Az 1956-os forradalmat követően Resetka Olga és Auguszt Elemér végre újra önálló üzletet nyithattak Budán a Fény utcai piac mellett. Az új generáció, fiuk, Auguszt József személyében 1988-tól irányítja a cukrászdát. Az üzlet bővítése mellett a süteményválaszték is jelentésen növekedett. Új termékeket vezetett be, amelyek a mai élet táplálkozási szokásait követik, mégis megtartják a híres Auguszt-termékek magas minőségét. 1993-ban, lányuk, Auguszt Olga Pesten is üzletet nyit a Kossuth Lajos utcában. Az eldugott kis üzletben már ülve is fogyaszthatók a finomságok, s a hangulatot régi bútorok, családi emlékek, fényképek teszik meghitté. Sütemények – Auguszt József cukrászdája Budán, a Fény utcában. Egy család, amely már öt generáció óta őrzi ezt a kincset, a tudást, a hagyomány tiszteletét, a vendégek iránti előzékenységet, és kedvességet, ismét új üzletet nyitott.
Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack (2011) - Kritikus Tömeg főoldal képek díjak cikkek vélemények idézetek érdekességek kulcsszavak (1) A király ajándékot vesz lányainak, de a legkisebb kérését nem tudja teljesíteni, mert szóló szőlőt, mosolygó almát s csengő barackot nem talál sehol. Hazafele bajba kerül, egy nagy fehér disznó segít rajta, cserébe neki ígéri legkisebb lányát. Magyar népmesék Film Év Átlag A kicsi dió 1980? (8) A kis gömböc 1980 3, 5 (13) A kismalac és a farkasok 4, 0 (11) A macskacicó A só 4, 2 (10) A szállást kérő róka 3, 2 A szegény csizmadia és a szélkirály Az égig érõ paszuly (9) Eb, aki kanalát meg nem eszi Kacor király 3, 8 (12) Méhek a vonaton Róka koma Zöld Péter A bíró okos lánya 1981? A csillagszemű juhász 1981 3, 7 A csókaleányok A két aranyhajú fiú A két koma A királykisasszony jegyei (7) A rátóti csikótojás A rókaszemű menyecske Az égig érő fa Egyszemű, kétszemű, háromszemű Hamupipőke királyfi Király kis Miklós A pulikutya 1982? A csillagász, a lopó, a vadász meg a szabó 1985?
Minden mire vágytál, a tiéd már régen, nekem egy vágyam van, légy a feleségem! Így szólott a legény, és a királylányka, igennel válaszolt, s borult a nyakába. Itt maradok bíz én, nem választ el mától, ásó és nagyharang, nem szólva kapáról. A legény meg ekkor elkezdett mesélni. Miért kellett neki disznóbőrben élni. Mert egy gonosz tündér átka vált valóra: Disznó legyen addig, míg nem üt az óra, míg nem akad egy lány aki azt kívánja, szőlője beszéljen, s nevessen almája, és a csengő barack mind az Övé legyen és ha megkívánja, egy jó ízűt egyen. S mert te ezt kívántad, megtörted az átkot. Szép nagy lagzit csapunk, hívom a családod. Csaptak hét országra szóló lakodalmat. Még ma is mulatnak, hacsak meg nem haltak. Aranyosi Ervin © 2009-12-17. A vers és a festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, annak a királynak volt három igen szép leánya. Elindult egyszer országot járni, tudni akarta, elégedettek-e a népek. Álruhát öltött magára, de mielőtt elindult volna, azt mondja a lányainak: - Na, lányaim, mit hozzak nektek ilyen hosszú útról? Szép öltözéket kért a legidősebb. Gyöngyöt, fülbevalót, nyakláncot, karperecet, mindenféle ékszert kívánt a középső. - Hát neked mit hozzak, legkisebb leányom? - Hozza el nekem, édesapám, a megszólaló szőlőt, a mosolygó almát meg a csengő barackot! Elindult a király, bejárt országot-világot. Összevásárolt a legidősebb lányának különbnél különb öltözéket, selymet, bíbort, bársonyt. A középsőnek csillogó drágaköveket, ékszereket vásárolt. De a legkisebbiknek nem talált se megszólaló szőlőt, se mosolygó almát, se csengő barackot. Hát, ahogy jött hazafelé, úgy belerekedt a hintója a sárba, hogy meg sem lehetett mozdítani. Mérgelődött a király a kocsisával, ám miközben mérgelődnek, egy hatalmas fehér disznó ugrik ki az erdőségből, s azt mondja a királynak: - Mit adsz nekem, felséges királyom, ha kihúzom a hintódat a sárból?
"Megállj – gondolta magában a király –, majd küldök én neked lányt! " Nagy hirtelen felöltöztettek egy parasztlányt szép aranyos ruhába, s leküldték a disznóhoz. De hiszen nem volt ez olyan feje lágyára esett disznó! Felröfögött a királynak: – Röf-röf-röf, felséges királyom, ez nem a te lányod! Hej, még csak most bánta meg igazán a király, hogy olyan nagy bolondot csinált, s még kezet is adott egy koszos disznónak! Hát még a kicsi királykisasszony! Úgy sírt, úgy jajgatott, hogy zengett belé a palota, s azt mondta, inkább itt pusztul el menten, semhogy disznónak legyen a felesége. De hiába sírt, hiába jajgatott, a földhöz is hiába vágta magát, a király azt mondta keserves könnyhullatás közt: – Már hiába, édes lányom, neki ígértelek, menned kell. Hanem közben megint gondolt egyet a király: felöltöztette a lányát rongyos, piszkos ruhába, s úgy küldte le. Hátha így majd nem tetszik a disznónak. No hiszen, ezt ugyan rosszul gondolta! A disznó, mikor meglátta a királykisasszonyt, majd kiugrott a bőréből nagy örömében.
Ahogy ezt éppen így elgondolá, nagyot zökken a hintaja, s úgy megragad a sárban, hogy a paripák meg sem tudtak mozdulni. Eleget rityegtetett, pattogtatott a kocsis, de a paripák úgy állottak egy helyben, mintha odacövekelték volna. Mérgelődött a király, de nagyon. Hogy is ne mérgelődött volna, mikor a paripái máskor kis híja volt, hogy lerúgják a csillagot az égből, s most ezt a könnyű hintót sem tudták megmozdítani. Nosza, emberekért küldött a faluba, s szaladt is a falu népe lovastul, ökröstül, kutyástul, macskástul annak a hírére, hogy elakadt a király hintaja. De bizony hiába csődült össze a falu, meg sem tudták mozdítani a hintót. Egyszerre csak, amint ott kínlódnának, odasompolyodik egy disznó, s mondja a királynak: - Röf, röf, röf, felséges királyom, add nekem a legkisebbik leányodat, s egyszeribe kiszabadítlak lovastul, hintóstul, mindenestül. Szeme-szája elállt a királynak a nagy álmélkodástól: hát ez aztán mi az isten csodája! De mit gondolt, mit nem, azt mondta a disznónak: - Jól van, hadd lám, mit tudsz.