Nagyobb haláloki csoportok esetében külön figyelemre érdemes a fertőző betegségek csoportja (BNO-10 kódok: A00-B99) (ugyanakkor számos fertőző betegséget a rendszer más nagyobb csoportokban kódol), a tumoros halálozás (BNO-10 kódok: C00-D48), a szív- és érrendszeri halálozás (BNO-10 kódok: I00-I99), valamint a halálozás úgynevezett külső okai (V01-Y98). A szív- és érrendszeri betegségeken belül két nagyobb halálozási csoportot szokás kiemelni: az agyérbetegségeket (BNO-10 kód: I60-I69), valamint az isémiás szívbetegségeket (BNO-10 kód: I20-I25). A halálozás külsődleges okai közül általában az emberöléseket, az öngyilkosságokat, valamint a közlekedési és egyéb baleseteket szokás megkülönböztetni. Daganatos halálozás magyarországon friss. Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.
A vizsgált időszakban, azaz 2005 és 2020 között a daganatos betegségekből származó halálozások száma először növekedésnek indult, 2012-ben már több, mint 33 000 főt érintett Magyarországon. Ezután csökkenni kezdett, így 2020-ban 31 623 fő lett. Ugyan ez a csökkenés nem nagy mértékű, de legalább nagyjából 2000 fővel kevesebb embert vesztett el hazánk a betegségek következtében. Forrás: MTI
Az adatgyűjtés a következő betegségeket sorolja abba a körbe, amelyek megfelelő megelőző- és szűrőprogramokkal, életmódváltással elkerülhetők lennének. A 75 év alattiak körében ide tartozik a tüdőrák, az iszkémiás szívbetegség, az alkoholproblémákkal összefüggő mérgezések/túladagolások, az érrendszeri megbetegedések és a krónikus tüdőbetegség (COPD). Alkohol és dohányzás: a rák a második leggyakoribb halálozási ok Magyarországon. Ebben az összevetésben Magyarországon a legrosszabb az arány. Ezekben a megelőzhető betegségekben több mint kétszer annyi ember hal meg nálunk, mint az EU-átlag. Sztenderdizált halálozási ráta az EU országaiban a megelőzhető betegségek körében a 75 évnél fiatalabb korosztályban (100 ezer lakosra számítva)
Számos betegség távdiagnosztikával nem gyógyítható. Az OMSZ leterheltsége nagyon sok mindenre világít rá Budapesten, többek között a központi háziorvosi ügyelet hiányos működésére. A tapasztalatok alapján rengetegen vannak, akik igyekeznek elkerülni mindenféle egészségügyi intézményt, ám vannak olyan betegcsoportok, akiknél ez komoly következményekkel járhat. A mellkasi fájdalom és a légszomj például szívinfarktus tünete is lehet. Frissítette halálozási statisztikáit a KSH (frissítve) - Napi.hu. A légzési nehézségek mögött az esetek egyharmadában áll valamilyen tüdővel kapcsolatos egészségügyi probléma, kétharmad részben viszont a szív nem megfelelő működése lehet a felelős – mondta dr, Kirschner András, hozzátéve, hogy szemlézett olyan halálesetet a közelmúltban, amikor valaki a mellkasi fájdalmat a koronavírustól való félelmében ignorálta, és mivel nem szeretett volna kórházba kerülni, nem értesítette a mentőt. Szívinfarktusa volt, hirtelen összeesett és az ekkor kihívott OMSZ sem tudta már újra éleszteni. A migrén, fogfájás, a veseköves görcs, a súlyos ízületi gyulladás, vagy a súlyos derékfájdalom szintén olyan panaszok, amelyekkel érdemes a sürgősségi ellátást igénybe venni.
A szívbetegségeknél a hölgyek aránya magasabb, az érrendszeri megbetegedések közül a statisztika az agyér-betegséget emeli ki, ahol 4850 férfira 6416 nő jut. A máj-betegségek sokkal több férfit érintenek, mint nőt: a szám 2412 illetve 931. A közúti baleseteknél hasonló a helyzet: 530 férfi mellett mindössze 205 nő vesztette életét az utakon. Az öngyilkosoknál ez az arány még szélsőségesebb: 1276 férfi és 380 nő vetett véget önkezével életének.
A külföldre távozó egészségügyi dolgozók száma 2009-ben kezdett meredeken emelkedni, 2012-ben meghaladta a kétezret, azóta enyhén csökken. 2009 és 2012 között az adott évben az orvosi oklevelet szerzettek száma alacsonyabb volt, mint ahány kollégájuk távozott. A diplomázók száma a 2009-es mélypont után 2014-ig a másfélszeresére (1429) emelkedett. Az egészségügyben a kisegítő, fizikai munkakörökben van a legtöbb betöltetlen állás (6, 1 százalék), az orvosi állások 4, 5, a szakdolgozói állások 3, 5 százaléka vár jelentkezőre. 2014-ben a humán egészségügyben teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 146 ezer, a szellemi foglalkozásúaké 235 ezer forint volt. A fizikai dolgozók átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag 84, a szellemi foglalkozásúaké 72 százalékát tette ki. Az egészségügyben dolgozók bruttó átlagkeresete 1, 7 százalékkal volt több 2014-ben az előző évinél – adta közre a KSH Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.