2010. október 3., vasárnap Pilismaróti öböl 2010. 03. 15. Bejegyezte: Zsiann dátum: 20:33 Nincsenek megjegyzések: Megjegyzés küldése Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)
Egy adott számú sátorhelyre egyszer lehet foglalni, a napok számától függetlenül. A sátorhelyen a sátorozás, vagy lakókocsival való tartózkodás ideje 2-8 nap lehet. A sátorozás előtt a sátorhelyet igénybe vevő köteles időpontot foglalni a FŐHESZ honlapján. Horgászat, horgásztavak. Az időpontfoglaláshoz szükségesek az igénybevevő személyes adatai, adott évre érvényes Állami horgászjegyének és területi engedélyének száma, valamint a gépjármű forgalmi rendszáma. Az igénylőnek, az igényelt időszakban a helyszínen kell tartózkodnia, a helyet más személy részére nem adhatja át. Egy sátorozó helyen az igénybe vevőn kívül több személy is tartózkodhat, de maximum 3 fő horgászhat. Aki a foglalt helyét bármely okból nem tudja igénybe venni, az köteles a foglalását lemondani, vagy módosítani, hogy adott helyet mások igénybe vehessék. Aki akadályoztatása esetén a foglalását nem mondja le, vagy nem módosítja, ezt követően az adott személytől az év hátralevő részére több sátorhelyfoglalást nem tudunk fogadni. Amennyiben a foglalási intervallum első napán nem foglalja el a horgász az általa lefoglalt sátorhelyet, foglalása automatikusan törlésre kerül, és a sátorhely újra foglalhatóvá válik!
A horgászcsoportokból összesen 223 fotót és annak adatát mentették le a kutatók. Ezek eloszlása sem volt egységes, a "divatos horgászhelyek" domináltak ebben az esetben is (2. ábra). A fajok meghatározásánál figyelembe vették a mellúszó relatív hosszát, a teljes hasi él meglétét vagy hiányát, a szem helyzetét, valamint a test színezetét. A kérdőívkitöltések és a begyűjtött fényképek adataiból meghatározták a busa elterjedését a Tisza és a Duna hazai szakaszain (1. táblázat), majd ezek mellékvizein (2‐3. Elkészült a magyarországi busatérkép. táblázat), valamint a hazai tavakon és holtágakon (4. táblázat). Az eredményeket 10x10 kilométeres rácshálózatú UTM térképen ábrázolták (3. ábra). A nagy folyók aktív horgászközösségei a várt kitöltési számokat messze meghaladták. A további vizsgálatok során azonban szükséges megpróbálni a kevés kitöltéssel bíró vízterek adatainak emelését, viszont lehetséges, hogy a népesség eloszlása miatt erre nincs lehetőség, hiszen onnan érkezett a legtöbb kitöltés, ahol sok a busa és/vagy nagy a népsűrűség – állapították meg a szakemberek.
A fehér busák előfordulása a fotókon még úgy is gyakoribb volt, hogy a pettyes busák a nagyobb méretük miatt vélhetően felül vannak reprezentálva a horgászok fotóin, így feltételezhetően a fehér busák előfordulási gyakorisága jelentősen nagyobb, mint a pettyes busáké" – fogalmaznak a publikációban. A kutatók szerint a kérdőívek és a fotók alapján megállapítható, hogy a busák a Sajó kivételével minden jelentősebb hazai folyóban előfordulnak, bár egyes kisebb folyók adata alacsony megbízhatóságú a kevés kitöltés és a fotók hiánya miatt. Fókuszban a versenyhorgászat – Pilismaróti öböl - YouTube. Ennek az oka az lehet, hogy a kevesebb horgászból lényegesen kevesebbet tudtak megszólítani a speciális, az adott víztéren horgászókat tömörítő Facebook-csoportok hiánya miatt. A busák elkészített elterjedési térképe nem különbözik jelentősen a Harka és Sallai (2004) által készítettől. "Különbségként kiemelném, hogy jelen vizsgálatban nem volt előfordulási adata a busáknak az Öreg-Túrból, a Marcalból, a Sajóból, valamint a Zalából (utóbbi esetén kitöltés sem volt), míg pozitív válaszunk volt az Ipoly-folyóból, ahonnan mindeddig nem volt jelzés busáról.
Megjelent az első publikáció a magyarországi busatérképpel kapcsolatban. A kutatók munkáját több mint 1000 horgász segítette kérdőív kitöltésével. A térkép a 2021-es állapotokat mutatja. A szakemberek megállapították, hogy a busák a Sajó kivételével minden jelentősebb hazai folyóban előfordulnak. Az adatok feldolgozása során a június 23-a előtt beérkezett válaszokat vették figyelembe. A közösségi oldalak horgászcsoportjai eredményesen bevonhatóak halfaunisztikai vizsgálatokba – ezt a megállapítást vonták le a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászati Kutató Központjának (HAKI) munkatársai, akik tavaly kezdtek bele a magyarországi busatérkép elkészítésébe. A tudományos munkáról megjelent az első publikáció a "Közösségi média szerepe a busák hazai elterjedésének feltérképezésében" címmel a Pisces Hungarici decemberi számában. Magyarországon az 1960-as évek óta előforduló pettyes (Hypophthalmichthys nobilis) és fehér busák (Hypophthalmichthys molitrix) természetesvízi szaporodása több vízfolyásunkban bizonyítottnak vagy nagyon valószínűnek tekinthető – szögezték le a kutatók.
A fényképes vizsgálatokkal kapcsolatban kijelenthető, hogy a horgászok általában a számukra értékes és nagy halakról töltenek fel fotót, ezáltal a kisebb méretű és értéktelen fajok alulreprezentáltak lehetnek. Ebből következik, hogy minden halfajra általánosan nem használható a közösségi média, csak horgászok célzott felkérésével. "Elmondhatjuk, hogy az általunk használt módszerek időigénye és költségigénye nagyságrendekkel kisebb annál, mintha kutatóhalászatot kellett volna végezni. Ez alapján a módszer alkalmazását javasoljuk más élőlények vizsgálatában is. Megfelelő mennyiségű, pontos adatokat tartalmazó fotóról jól meghatározható a fajok elterjedése. Viszont teljes Magyarországra vonatkoztatva az általunk begyűjtött fényképek száma még nem elegendő. Az ellenben jól látható, hogy minél több fotó származik egy adott víztérről, annál valószínűbb, hogy onnan fehér, pettyes és hibrid busák is előkerülnek (1‐4 táblázat). Ezáltal arra következtethetünk, hogy a két faj elterjedési területe teljesen átfed a nagy és közepes folyókban.
"Habár az állományok növekedése feltételezhető, a fajokhoz kapcsolódó ökológiai kutatások terén Magyarország (és egész Európa) jelentős elmaradásban van Észak-Amerikához és Ázsiához képest. Míg a balatoni állományról részletes információkkal rendelkezünk, a folyóvízi állományokra vonatkozóan csak a Tisza busaállományának genetikai jellemzőit ismerjük" – olvasható az írásban. Ennek fő oka, hogy a nagyobb vízterek nyíltvízi régiójában előforduló fajok a standard kutatóhalászatok alkalmával csak alkalomszerűen foghatók. Ezáltas a fajok elterjedési mintázatáról igen hiányos ismeretekkel rendelkeznek a szakemberek. Harka Ákos és Sallai Zoltán a busák elterjedésének megállapításakor a saját és irodalmi adatok mellett jelentős mennyiségű halászati adattal dolgoztak, ami hatékonyan egészítette ki a busafajok hazai elterjedését. A kereskedelmi halászat 2016-os megszüntetését követően a halászattal foglalkozó szakemberek száma drasztikusan visszaesett, így erre már nem lehet alapozni. Az utóbbi években viszont a horgászok száma jelentősen emelkedett, valamint egyre népszerűbbé vált a busák horgászata.
A száraz nem jár köpetürítéssel, ingerlő hatású; ellenben a hurutos köhögés nyák- és köpetürítéssel írható le. Száraz köhögésre köhögéscsillapítót, a hurutosra köptetőt kell alkalmazni. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a hurutos köhögést nem szabad visszafojtani, ilyenkor köhögéscsillapítók alkalmazása is tilos, a váladék felszakítását segíteni kell, erre valók a köptetők. Gyermekek Egyéves kor alatt adható, vény nélküli köhögéscsillapító szer nincs a patikákban. Ha elolvassuk a különböző hatóanyagú köptetők betegtájékoztatóit világossá válik, hogy két év alatt legtöbbször nem vagy csak orvosi utasításra szedhetők a készítmények. Milyen készítményekkel lehet a váladék ürítését fokozni, annak távozását elősegíteni? Kétéves kor fölött granulátum vagy szirup formájában kaphatók meg az acetil-ciszteint tartalmazó készítmények. Nem mindegy, hogy mi okozza a köpetürítéssel járó köhögést és van-e valamilyen alapbetegsége a kicsinek: az acetil-cisztein használata nem javallott asztma és gyomorfekély esetén.
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
A köptetők megkönnyítik és meggyorsítják a köpet kiürítését a hörgőkből és a légcsőből. E gyógyszerek bizonyos csoportja a képződő váladékot elfolyósítva segíti elő a köpet ürülését (ezeket nevezzük hurutoldóknak). Számos olyan hatóanyag van, amely mindkét hatással (köptető, hurutoldó) rendelkezik egyszerre. A köptető, hurutoldó hatású hatóanyagok: jódsók, ammónium-klorid, guaiakol, kreozot, bromhexin, ambroxol, acetilcisztein. E gyógyszerek között számos gyógynövény alapú készítményt fedezhetünk fel: ipekakuána gyökér (emetin), szappangyökér, kankalingyökér (szaponinok), illóolajok (fahéjolaj, citromolaj, borókaolaj, feketefenyő-olaj, törpefenyő-olaj, erdei fenyő olaj, eukaliptusz olaj, ánizsolaj, édesköményolaj. Vény nélkül kapható köhögéscsillapítók, köptetők, hurutoldók: ACC 100, 200 granulátum (acetilcisztein) ACC 600 long pezsgőtabletta (acetilcisztein) ACC granulátum oldathoz (acetilcisztein) AC-pulmin granulátum sziruphoz (acetilcisztein) Ambrobene 15 mg/5 ml szirup (ambroxol) Ambrobene 30 mg tabletta (ambroxol) Ambrobene 7.
A mellhártyagyulladás okozta száraz köhögés rendszerint szúró mellkasi fájdalommal jár, de száraz ingerköhögést tapasztalhatunk ideges (neurotikus) köhögés estén is. A magasvérnyomásbetegség kezelésében alkalmazott ún. ACE gátlók mellékhatása ként is észlelhetjük. Ez utóbbi esetben a legkönnyebb az orvos dolga, mert a gyógyszert kihagyva, lecserélve a köhögés megszűnik. A nedves köhögés esetén váladék jelenik meg, ez a köpet. A légutakat borító tapadós nyák feladata, hogy csapdába ejtse a baktériumokat, vírusokat, a port és más részecskéket, megakadályozva, hogy bekerüljenek a tüdőbe. Ugyanazon inger -gyulladás, allergia stb. -, mely a köhögést okozza, egyben reflexesen fokozott nyákelválasztást is kivált a légutakban. A nyák bevonja a légutakban lévő finom kefeszerű képződményeket, amely mintegy futószalagon kijut az alsó légutakból, majd a köhögéssel végleg távozik a szervezetből. Egészséges emberben a képződött nyák mennyisége 10 ml, de légcsőhurut esetében 200-300 ml is lehet. A gyulladás vagy fertőzés eredményeképpen váladék termelődik, mely a nyák és a genny keveréke.
A köhögéscsillapítók olyan vegyületek, amelyek csökkentik a köhögési központ ingerlékenységét, és gátolják a köhögési reflexet. Köhögéscsillapítókat főként száraz köhögés esetén szabad szedni, a bő köpetürítéssel járó köhögést csak abban az esetben célszerű csillapítani, ha az túlságosan heves, igénybeveszi a beteg anyagcseréjét, fárasztó, illetve veszélyes vérnyomás-emelkedést, vérzést, szívgyengeséget okozhat. Köhögéscsillapítók: dextrometorfan, pernoxdiazin. E gyógyszerek mellékhatása lehet a fáradékonyság, aluszékonyság. A kábító fájdalomcsillapítókról szóló fejezetben már említettük az opium egyik alkotóját, a kodeint. Ez kitűnő köhögéscsillapító egy másik kodeinszármazékkal, a hidrokodinnal együtt. Mindkét vegyület székrekedést okoz, használatakor erre a mellékhatására gondoljunk. Köhögéscsillapító hatásúak a köptetők is, amelyek a légzőrendszer központtól távolabb eső területen fokozzák a nyálkahárytákat védő nyák termelődését, gátolják az izgató anyagok hatását a köhögési reflex érzékelőin, és produktívvá teszik a száraz köhögést.
- Legfeljebb 30 °C-on tárolandó. - A dobozon feltüntetett lejárati idő (Felhasználható:) után ne alkalmazza az ACC 200 mg granulátumot. - A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! - 6. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK - Mit tartalmaz az ACC 200 mg granulátum - A készítmény hatóanyaga: 200 mg acetilcisztein tasakonként. - Egyéb összetevők (segédanyagok): szacharin, aszkorbinsav, narancsaroma, szacharóz. Milyen a készítmény külleme és mit tartalmaz a csomagolás ACC 200 mg granulátum 20x, 30x: kb 3 g töltettömegű granulátum 3 rétegű (Alu-papír-PE) tasakokban, kettesével csomagolva, dobozban. Paraméterek A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény.